Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-272

182 Az országgyűlés képviselőházának 272. szombathelyi hadtestnél nem. Ez nem közömbös dolog

1 az ország közhangulatában, mert így a lakosságban meginog a katonai közigaz. gatás kitűnőségébe vetett hit. T. Ház! Az idő előrehaladott, zárom beszédemet. Ki kell emelnem, hogy ez a törvényjavaslat úgy a honvédelem, mint a szociális követelmények és a méltányosság szempontjából tökéletesíteni van hivatva a honvédelmi törvényt, s mert meg vagyok róla győződve, hogy ezt meg is fogja tenni, s mivel a nemzet egyetemes érdekeit szolgálja, azt örömmel elfogadom. (Éljenzés és tays a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik). Elnök: A t. Ház tudomására hozom, hogy Tauf fer Gábor képviselő úr a házszabályok 143. §-a 1. bekezdésének b) pontja alapján félreértett szavai valódi értelmének helyreigazítása címén felszólalásra kért engedélyt. Az engedélyt megadtam a képviselő úrnak, f felszólalására következő ülésünk napirendjének megállapítása után kerül sor. T. Ház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, a vitát félbeszakítom és javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki a most tárgyalt törvényjavaslat és jelentés együttes vitájának folytatását, továbbá a tartási ügyekben keletkezett bírósági és gyámhatósági határozatok, egyezségek és egyébb végrehajtható okiratok kölcsönös elismerése és végrehajtása tárgyában aláírt magyar-német egyezmény becikkelyezéséről és a személyállapotra vonatkozó közlések és megkeresések tárgyában kelt magyar-német egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Bejelentem a t. Háznak, hogy Horváth Ferenc képviselő úr napirendi ellenjavaslatot terjeszt elő. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a javaslatot felolvasni. Vámos János jegyző; (olvassa): »Indítvány. Az Elnök úr napirendi indítványával szemben a házszabályok 132. §-a alapján ellenindítványként javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülésének napirendjén 1. pontként tűzze ki Horváth Ferenc országgyűlési képviselőnek az indítványkönyvbe szabályszerűen bejegyzett és Bárczay Ferenc országgyűlési képviselő, a földmívelésügyi bizottság elnökének házsza- | bálysértő elnöklésével szemben bizalmatlanság nyilvánítása tárgyában előterjesztendő indít- | ványának indokolását és afölötti határozat- j hozatalt.« Elnök: T. Ház! Az indítvány a házszabályok 132. §-a 4. bekezdésében előírt kellékeknek megfelel. A képviselő úrnak indítványa megindokolására a szót megadom . Horváth Ferenc: T. Ház! A zsidók mezőgazdasági ingatlanainak átvételéről szóló törvényjavaslat parlamenti előadójának javaslatára a Ház a javaslat 3. §-át visszautalta az együttes bizottságba újabb megfontolás és tárgyalás céljából. T. Ház! Ennek a bizottsági tárgyalásnak folyamán felszólalt Nagy László képviselőtársunk, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy mint az együttes bizottság igazságügyi bizottságának tagja vesz részt ezen az ülésen és ezt azért hangsúlyozza, hogy nem annyira a javas-lat mezőgazdasági szakvonatkozásaival akar foglalkozni, hanem jogi részével és politikai vonatkozásaival. T. Ház! Kétségtelen, hogy akár itt a Házban, akár a Háznak valamely bizottságában egy jaülése 1942 június 25-én, csütörtökön. vaslatnak nemcsak szakszempontjai vannak és nemcsak ezek a szakszempontok azok, amelyek valamely kérdés mikénti eldöntésénél irányadók. Az általános politikai vonatkozások es egyéb szempontok éppen úgy kell, hogy vizsgálat tárgyai legyenek, (Ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) éppen úgy kell, hogy merlegeltessenek, mert hiszen csak a szakszempontok és az általános politikai szempontok együttes mérlegelése nyújthat megnyugtató alapot egy becsületes, igazságos döntéshez, (ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nagy László képviselőtársam íelszolaíasában, amely a bizottságban elhangzott, utalt arra, hogy tulaj donképen itt egy olyan módosítással, illetqleg a 3. §.-nak újabb szövegevei és tárgyalásával állunk szemben, amelyre vonatkozólag a Ház plénumában és magában a bizottságban is egy alaposan megfontolt határozat hozatott és jött létre. Arról _ volt szó, hogy a zsidók mezőgazdasági birtokainak átvételével kapcsolatban a felszerelés vájjon 500 holdon felül legyen-e átengedésre kötelezhető, vagy 100 és 500 hold között is. Magában a Ház plénumában majdnem mindegyik felszólaló foglalkozottt ezzel a kérdéssel, a bizottságban is ezt a kérdést minden szempontból vizsgálat és megfontolás tárgyává tettük és ezekután hoztunk, azt mondhatnám, szinte egyöntetűen olyan haltározatot, — bár a mi pártunk részéről túlnientünk ezen, mert azt mondtuk, Iblogy a 100 holdon aluli mezőgazdasági ingatlanok felszerelése is vétessék igénybe — a bizottság azonban úgy határozott, hogy a 100 holdon felül feltétlenül átveendők ezek a felszerelések. Ezt azért hangsúlyozom, hogy nem egy tévedésről, nem egy incidentaliter előterjesztett és éppen ezért talán nem kellően meggondolt javaslatról volt szó, hanem igenis egy olyan javaslatról, amely ennek a Háznak konszernusán alapul. Ha most már Nagy László képviselőtársam kíváncsi volt és ezt akarta az ő bizottsági felszólalása során a továbbiakban külön kielemezni, te-hát kíváncsi volt azokra a külön indokokra, amelyek ennek a változott álláspontnak megalapozására okul szolgálhatnak, én a magam részéről ezt a felfogást — és remélem, hogy a Ház is osztja álláspontomat, — olyan jogosnak, indokoltnak és méltányosnak tartom (Ügy van! Ügy van! a szélsöbaloldalon.), amelynek kifejtése a Ház bizottságában mindenesetre indokolt. Ilyen körülmények között zajlott le az a bizonyos incidens, amelyet itt a Házban indítványom során szóvá akartam tenni és amely a gyorsírói feljegyzések szerint a következőképpen történt. A bizottság elnöke megjegyezte, hogy a felszólaló képviselőtársamnak, Nagy Lászlónak az a megjegyzése, amelyben azt mondotta, hjogy az általános indiokok az egyéb indokok ismerete nélkül kétségbe kell vonnia a földmívelésügyi miniszter erkölcsi jogosultságát ahhoz, hogy egy változott álláspontot terjesszen elő és ajánljon elfogadásra a politikai konzekvenciák levonása nélkül, ez mindenesetre olyan felfogás és olyan álláspont (Kölcsey István: Erős kifejezés. Felkiáltások a baloldalon: Mi az?) amit kifogás tárgyává tenni lehet. Továbbmenőleg az elnök ezzel kapcsolatban azt a megjegyzést tette (olvassa): »Kérem ez nem tartozik a tárgyhoz. — Nagy László: Kérem, ez a tárgyhoz tartozik. — Elnök: Ne méltóztassék a jogkörömbe avatkozni. — Nagy László: Ez nem a jogkörbe való avatkozás. — Megvonom a szót,