Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-272

Az országgyűlés képviselőházának 272. védség ^zájmára kér valamit, hoz egy törvényjavaslatot és mi ma a legfontosabb közérdeknek tartjuk a honvédség fejlesztését, a honvédség érdekeinek elősegítéséit, éppen ezért a javaslat egyes részleteihez nem óhajtok itt a Ház nyilvános ülésén hozzászólni, ezt majd a bizottságban fogom megtenni. x örömmel látom a javaslatban a zsidók igénybevételére vonatkozóan hozott rendelkezéseket és itt a Ház nyilvánossága előtt kérem a honvédelmi miniszter urat, hogy a ja. vaslat megszavazásával adandó felhatalmzással legnagyobb mértékben a legmesszebbmenőlég könyörtelenül éljen a zsidósággal szem ben, hogy amíg katonáink odakinn béreznek, idehaza ne kereshessék betegre magukat (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Kérem a miniszter urat, tegye mérlegelés tárgyává, hogy nem lehetnek-e vitézül harcoló katonáink, altisztjeink részére lehetővé tenni a tiszi rendfokozat elérését, tekinteteltel errn a nagy véres háborúra, az új magyar hazaért való harcra. Tegye mérlegelés tárgyává a miniszter úr. hogy vájjon a hadbavonultak és hozzátartozóik védelmének hatályosabbá tétele érdeké, ben nem lenne-e célszerű a honvédelmi miniszter úr mellé egy miuUzterközi állandó bizottságot kirendelni, amely bizottság soronkivül a honvédelmi miniszter úr rendelkezésére állana és azokat a jogos panaszokat, kívánságokat, amelyek a hadba vonultak és hozzátartozóik részéről beérkeznek, elintézhetné. Mert, ha gazdagok nem is vagyunk, legalább a szegény katona hozzátartozójának, özvegyének és árvájának le kell törölni a könnyet a szeméről olyan mértékben, amilyen mértékben az állam teljesítőképessége megengedi és amilyen mértékben esetleg a lefoglalandó zsidó vagyonok ez lehetővé teszik. T. Ház! Javaslatom a honvédelmi miniszter úrnak éppen az 1939:11. te. kiegészítése kapcsán, hogy a rémhírterjesztés, a suttogó propaganda mérgezése ellen hatályosabb intézkedések vétessenek fel, mert itt van rá most az alkalom. A szükséghez képest adassék mód a rádiónak zsidóktól és más nemzetellenes elemektől való azonnali elkobzására (Zkij a szélsőbaloldalon), a határzónában a zsidók közlekedésének megtiltására, vagy legalább is szigorú kezelésére, engedélyhez való kötésére. Végül a részletekben egy-két szakasz hivatkozik arra, hogy a katonaszabadítást, a katonaszöktetés elősegítését elkövető egyéneket valamivel súlyosabban kell büntetni, mint azt az 1939:11. te. előírja. T. Ház! A törvényjavaslatban felhozott 5 esztendőt túl alacsonynak tartom, ha visszagondolunk 1917—18-ra, amikor a zöld káderek megszülettek^ amikor az 1918. évi összeomláskor 50.000 gazember hazaáruló bujkált Budapesten és környékén, amíg véreink életüket adták a magyar hazáért a Piaven ál és másutt kinn a harctereken. Éppen ezért a katonabujtatásra, a katonaszöktetésre, a fegyveres szolgálat alól való kivonásra bujtató emberekkel szemben halálbüntetést javasolok (Taps a szélsőbaloldalon.) és kérem a honvédelmi miniszter urat, hogy a javaslatban erre nézve intézkedéseket vegyen be. (Egy hang a szélsőbalodálon: Helyes, ezt meg kell szüntetni.) Az 1914—18-as tűzharcos bajtársak és a most folyó háborúból kikerülen'dő új tűzharcos bajtársak érdekeinek hatályosabb megvédése céljából a házszabályok 138, §-a 3- bekezdéséüléso 1942 június 25-én, csütörtökön. 179 nek tartalmára való hivatkozással, tisztelettel kérem a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 37. §-ának 4. bekezdéseként a következő szöveg felvételét, (olvassa): »Azoknak a tűzharcosoknak, vagy tűzkereszteseknek, akik a jelen törvény hatálybalépte előtt léptek közszolgálatba vagy az önkormányzati testületek által fentartott intézetek, közművek! és üzemek szolgálatába, háború ideje alatt teljesített katonai szolgálati idejüket hozzá kell számítani a közszolgálatban eltöltött időhöz, tekintet nélkül a katonai szolgálat letelte és a polgári szolgálat megkezdése közé eső időre. A hivatali rangsorolás szempontjából lígy kell őket tekinteni, mintha ezt a katonai .szolgálatukat is polgári közszolgálatban töltötték volna el. A háborús katonai szolgálatot a szolgálati idő és ezzel kapcsolatban az illetmény-, nyugdíjellátási és egyéb igények szempontjából is figyelembe kell venni — fizetési osztályokra való tekintet nélkül — és a hivatali rangsort ezeknek megfelelően ki kell javítani.« T. Ház! Mi, a Nyilaskeresztes Párt, a honvédség minden kérelmét, kívánságát a magyar haza szempontjából parancsnak vesszük. Ezt a javaslatot szintén parancsnak vesszük, egyes, még meglévő hiányait a bizottságban jelenteni fogom és mivel nem akarom az időt húzni, mert azt kívánjuk, hogy a javaslatból minél előbb törvény legyen, a törvényjavaslatot a Nyilaskeresztes Párt nevében, mint a párt vezérszónoka, Örömmel elfogadom. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Több vezérszónok nincs. Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Csorba Sándor! Elnök: Csorba Sándor képviselő urat illeti a szó. Csorba Sándor: T- Képviselőház! Először is örömmel állapítom meg, hogy Treuga Dei áll fenn ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásánál. Azt látom ebből, hogy bizonyos nagy kérdésekben igenis megteremthető a magyar egység. Én örömmel üdvözlöm ezt a javaslatot, mert egyrészt legalizálni akarja, azokat a miniszteri és kormányrendeleteket, amelyeket szükséges volt kibocsátani az 1939:11. te. és az 1941 :XV. te. megalkotása óta, másrészt pedig mert szükséges megoldani és a javaslat meg is oldja azokat a problémákat, amelyeket az élet, különösen a háború folyamán természetszerűen felvetett. Sokan esetleg azon az állásponton vannak, hogy a honvédelmi törvény nem volt tökéletes munka, hiszen már három év után novellával kell a segítségére menni. Én úgy tekintem ezt a dolgot, mint amikor egy szépen mérnökileg megkonstruált gépet egy ideig üzemben tartunk, azután leállítjuk a motort, utána állítjuk a szelepeket, meghúzzuk a csavarokat, tehát revíziónak vetjük alá a gépet. Én nagyon hálás vagyok a honvédelmi miniszter úrnak azért, mert bár módjában lett volna bizonyos kérdéseket további miniszteri rendeletekkel megoldani, alkotmányos érzésből kifolyólag^ a parlament elé jött evvel a novellával és módot ad arra, hogy a három év előtti nagy alkotása felett revíziót tartsunk. Baky képviselőtársam említette, hogy nagyon egyetért a törvényjavaslat 1. §-ával, amely a zsidókérdést az 1941:XV. te. szellemében kívánja rendezni. Én nagyon örülök, hogy Baky képviselő úr is ezen az állásponton van, mert kii26* -