Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-272

Az országgyűlés képviselőházának 272. ülése 19%2 június 25-én, csütörtökön. 165 norsközösségbe való őszinte beilleszkedés aka­rata nyilvánuljon meg. (Ügy v<m! Ügy van!), mert e nélkül ismét nemzeti energiáinknak jelentős részét a nemzetiségekkel való vitatko­zásra kellene fordítanunk, már pedig ránk súlyos építőmunka vár és nem prédálhatjuk el energiáinkat a nemzetiségekkel való ver­sengésben és erre kitartó türelemmel rá kell, bogy neveljük azokat, akik lelkçbe 2 évtizeden át a magyarság iránti gyűlöletet oltották be. Aki velünk együtt akar élni, t. Ház, aranak vállalnia kell ezt a sorsközösséget jóban és rosszban is egyaránt. (Ügy van! Ügy van! — Meskó Zoltán: Gyávaság ma a magyarságot cserbenhagyni!) Szintén az érdeklődés homlokterében áll a közellátási problémák sokasága. Ezekkel nem akarok itt behatóbban foglalkozni, csak annyit említek meg, hogy az árpolitika tekintetébe.'! olyan rendelkezések kívánatosak, hogy minden termelő tényező kapja meg a maga tisztességes polgári hasznát, de viszont semki se használ­hassa fel ezt a háborút gazdagodásra. Az áru­ftlosztás tekintetében is az arányos és igazsá­gos áruelosztás megnyugvást kelt és türel­messé teszi közönségünket, amint látjuk ezt a gyakorlati életben is, hogy megértéssel fogad­ják mindazokat a megszorító rendelkezéseket. amelyek a háborús helyzetnek szükségképpeni folyományai. Hasonlóan az első vonalban álló probléma n zsidókérdésnek végleges és intézményes meg­oldása. A zsidóság a maga nemzetközi szerve­zetei által kinyilvánította azt, hogy az angol­szász hatalmak mellett áll. Ott álltak ők túlnyb­mórészben az elmúlt világháború rendjén is. de méginkább ott állanak most, mert hiszen a tengelyhatalmak részint jogszabályokba fog­lalva, részint konkludens tények által kinyil­vánították azt, hogy a zsidósággal való együtt­élést megszüntetni kívánják. Az angol külügy­minisztérium félhivatalosan, a Daily Tele­graph május 2-i számában a zsidóságot az angolszász hatalmak szövetségeseként jelöli mejr. Tudom azt, hogy ez súlyos nemzetközi probléma és végleges megoldást csak a világ­háború befejezte után találhat, azonban addig is szükséges, hogy részletintézkedésekkel a zsi­dóságnak politikai, szellemi és gazdasági ha­talmát visszaszorítsuk. Ennek a törekvésnek jegyében készült ez a törvényjavaslat is, amelv azonban a zsidóproblémán túlmenőleg még szá­mos szociális, büntetőjogi, közigazgatási és más rendelkezést tartalmaz. A honvédelmi tör­vény a maga 235 szakaszával egyik legnagyobb és egyik legkiválóbb törvényalkotásunk, amely az időközben lefolytatott hatszori részleges mozgósítás rendjén, valamint most már a má­sodik háború rendjén is bebizonyította hasz­nálhatóságát és életképességét. Ez a javaslat nem is érinti ennek a honvédelmi törvénynek bevált alapvető intézkedéseit és rendelkezéseit, de a három év alatt szerzett tapasztalatok alapján bizonyos kiegészítések és módosítások váltak szükségessé, viszont a szociális élet fej­lődése, valamint az életviszonyokban bekövet­kezett változások is szükségessé tették bizo­nyos módosítások és új rendelkezések felvéte­lét. A honvédelmi törvény alapelvei tehát nin­csenek itt érintve, sőt jó lélekkel merem mon­dani, hogy azokat ennek a novellának rendel­kezései még inkább megerősítik. T. Ház! Az előadó úr a zsidóság honvédel­mi szolgálatára vonatkozó kötelezettségeit ismertette. Itt csak arra kívánok rámutatni, hogy a leventekötelezettség helyett a kivéte­les munkaszolgálatra való előképzést fogják a. zsidók e javaslat törvényerőre emelkedése esetén teljesíteni, a sorhadiszolgálat helyett pedig a kivételes munkaszolgálatot. Ügyel­nünk kell azonban arra, hogy ez a munka úgy mennyisége, mint minősége és eredmé­nyessége tekintetében megfeleljen a honvé­delmi érdekeknek. (Ügy van! Úgy van!) Ne­csak színleges munka legyen, hanem arány­ban is álljon azokkal a fegyveres szolgálatot teljesítőknek szolgálataival és azokkal az ál­dozatokkal, amelyek a munkaszolgálatot tel­jesítők költségei és ellátása tekintetében a kincstárnak viselnie kell. Szerintem a javas­latnak az a rendelkezése, hogy most már a munkaszolgálat is a honvédelmi szolgáltatá­sok közé van beállítva és ilyen módon reá is kiterjednek a honvédelmi törvénynek rendel­kezései, mégpedig a szigorú büntetési tétele­ket tartalmazó büntető rendelkezései is, elég hathatós eszközt adnak ahhoz, hogy ennek a munkaszolgálatnak eredménye biztosíttassák. T. Ház! A törvényjavaslatnak még né­hány rendelkezésére vonatkozólag leszek bá­tor észrevételeimet előterjeszteni. A 11. §-ban helyeslem ugyan azt, hogy a honvédelmi miniszter úr. a honvédelmi tör­vényben gyökerező jogának folytatásaképen kiterjeszti a külföldre való távozás és az ott tartózkodás engedélyezésének jogát és korha­tárát a honvédelmi kötelezettséggel terheltek­nek több korosztályára, azonban arra kérem a honvédelmi miniszter urat, hogy béke ide­jén méltóztassék ezt az eljárást oly mérték­ben decentralizálni, hogy a külfölddel való forgalom még a hadköteles korban levőkre se váljék lehetetlenné és különösen " a még mindig megszállt területen élő magyarsággal való összeköttetésünk se legyen lehetetlen és ne kerüljön aránytalanul sok idővesztésbe ezeknek az engedélyeknek megszerzése. T. Ház! A törvényjavaslatnak igen érté­kes részei a 19-, 20. és 21. <j-okban foglalt szo­ciális jellegű rendelkezések. ítt örömmel álla­píthatjuk meg, hogy az egyik legnépesebb, legtekintélyesebb nemzetvédő szervezetünk­nek, a Tűzharcosok Szövetségének idevonat­kozó és már évek óta hangoztatott kívánságai legalább részben teljesíttetni fognak. Remél­hető, hogy ha az államkincstár teljesítőképes­sége nagyobb lesz^ akkor a szociális vonalon a Szövetségnek még további kívánságai is fokozatosan teljesíttetni fognak. Bátor vagyok itt különösen kiemelni a közalkalmazottakra vonatkozó azt a •• rendel­kezést, hogy a háborúban szerzeit sérülések vagy betegségek következtében a polgári szolgálatra is munkaképtelenné vált hadkö­teles közalkalmazottnak, valamint a háború­ban elesett közalkalmazottnak nyugdíjigé­nye, valamint a hátramaradt hozzátartozók­nak ellátási igénye szempontjából tekintet nél­kül arra, hogy a közalkalmazott betöltötte-e a legkisebb szolgálati idejét, úgy tekintetik, hogy a közalkalmazott ezt az időt betöltötte, ezzel tehát megszerzi a nyugdíjra, özvegye pedig ^ megszerzi az özvegyi ellátásra vonat­kozó jogát. Nagyon helyes, de természetes is az az in­tézkedés, hogy az 1938:1V. tc.-neka tűzharco­sokra vonatkozó rendelkezései ki terjesztetnek a tűzkeresztesekre, mégpedig azokra, akik saját érdemeik alapján a kardos és koszorús

Next

/
Thumbnails
Contents