Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-271

Az országgyűlés képviselőházának í a 15 érettségizett magyar nőnek az ügyét a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter úr figyelmébe ajánlom és kérem, hogy ügyüket tegye magáévá. (Helyeslés és taps a balközépen, a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter urnák. Következnék Meskó Zoltán képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz, a képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kért. Méltóztatnak a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Baky László képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Árvay Árpád jegyző (olvassa); »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz a Mász. vezetése körül tapasztalt visszásságok tárgyában. A magyar Állat és Állati Termékek Kiviteli Szövetkezet vezetése körül észlelt és a földimívelésügyi miniszter úr tudí> mására hozott visszásságok tárgyában hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr intézkedést tenni és a vezetésért felelős vezérigazgatót állásából hajlandó-e felfüggeszteni, ellene az

( eljárást lefolytatni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Baky László: T. Képviselőház! A pénzügyminiszter úr éppen mai beszédében utalt arra, hogy a közösségről nem beszélni kell, hanem a közösséget szolgálni kell. Ügy véltem, hogy a közösség érdekeit szolgáltara, amikor nem üolitikai célokra akartam felhasználni a tudomásomra jutott visszaélést, hanem már hónapokkal ezelőtt közöltem az illetékes miniszter úrral. Figyelemmel kisértem az eseményeket. de mindmáig választ nem kaptam, intézkedés sem történt. így nem tudok mást tenni, mint a Ház nyilvánossága elé hozom az esetet. Méltóztassanak elbírálni, hogy milyen helyzetben vagyunk, amikor a legjobb szándékkal a legilletékesebb tényezők tudomására hozunk súlyos visszaéléseket, de intézkedés nem történik. Ezután senki se vádoljon bennünket azzal, hogy visszaélünk az interpellációs joggal és a Ház idejét túlságosan igényibe véve hozunk dolgokat a Ház elé. A Mász-ról, a Magyar Állat és Állati Termékek Kiviteli Szövetkezetéről .. (Nagy László: Nehéz megtanulni!) Elnök: Csendet kérek. Baky László: ... erről a ezét» nevű szövetkezetről Németh Andor képviselőtársam éppen a legutóbbi napokban tett említést felszólalás»! "során. Ez egy Reichstelle-szerű vállalat, amely azonban a Mezőgazdák Szövetkezetének és a Haœgva Szövetkezetnek az exponense. Ez a szövetkezet tulajdonképpen exportra alakult, az utóbbi időben azonban a belkereskedelemben, az állatkereskedelemben is résztvesz, ki fogásolható módon és nem pontos munkával. Ennek az államilag szubvencionált szövetkezetnek a vezérigazgatója Rulf Géza. Május 29-én a következő három esetei hoztam a földmívelésügyi miniszter úr tudomására. (Raíniss Ferenc: Halljuk! Halljuk!) A Mezőgazdáknak volt Bécsben egy exportvállalata — rövidítve Megalert-nek hívták. Százezer márka alaptőkéje volt. Ez a vállalat beszüntette a működését. Természetesen, mivel a működést beszüntette» ezt a százezer márkát haza kellett hozni az országba. Ez teljeseu jogos. Erre' vállalkozott a Mász. és Rulf v«r

. ülése 19Jf2 június 2U-én

} szerdán. 145 zérigazgató úr irányítása mellett mem valutaárfolyamon, hanem az ennél húsz százalékkal magasabb devizaárfolyamon számolta el — szabálytalanul — ezt az összeget. Ez összesen 28.000 pengő többletet jelentett, ennyivel károsodott az állam. Ezt a 28.000 pengőt azután gróf Somssich Gyula, a Mezőgazdák elnökének iavaslatára a következőképpen osztották fel (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A Mász. vezérigazgatója kapott 10.000 pengőt, a 28.000-ből, (Bodor Márton: Csekélység!), László Lajos igazgató 5000 pengőt, Szemere Andor igazgató 3000 pengőt — megjegyzem, ez a két igazgató zsidó (Rajniss Ferenc: Ez jó!) és zsidó származásuk ellenére még ma is aktív igazgatói a Mezőgazdák Szövetkezetének — és még a Mezőgazdák Szövetkezetének is maradt 5000 pengő. (Horváth Ferenc: Még szép!) Mindezek a dolgok természetesen bizonyíthatók, ró; szint az ezen az ülésen résztvett igazgatósági tagokkal, részint a könyvekkel, a könyvelés, a kifizetések, stb. mind. rendben vannak. Ilyesmiért egy rendes honpolgárt a valutaügyészség legalább fél esztendőre becsuk. Egy másik ilyen konkrét eset, amelyet a miniszter úr tudomására hoztam, a murakereszturi eset volt, ahol információim szerint a Mász. ottani kirendeltségének vezetőije lehetőséget nyújtott arra, hogy az exportszállítmányokkal kapcsolatban az állatokat hamisan mérlegeljék és a különbözetet marhadarabonként 20—25 kilogrammos többlettel elszámolva sokezer pengő kárt okozzanak. (Rajniss Ferenc: Ez is jé!) Ebben az ügyben a Mász. elmulasztotta az ellenőrzést annak ellenére, hogy felhívták rá a figyelmét. (Egy hang a szelsobaloldalon: Jó kis panama!) De még sokkal érdekesebb az az ugy, amely már a közellátási rendőrség előtt fekszik, szintén eredménytelenül. Érthetetlen, hogy egyes személyek itt szabadon grasszálhatnak, visszaélhetnek, tehetnek ellenük feljelentést a hivatalos fórumokon, a rendőrségen, csodálatosképpen mégsem történik semmi. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalolda'on.) A Mász. vezérigazgatója zsidó kereskedőket bízott meg, hogy vásároljanak teheneket export célra 1*20 pengőért, melyeket a Mász. 1.80 pengőért vesz át és ebből az így mutat. kozó nyereségből a Mász. egy tisztviselője részére marhadarabonként 50 pengő, téríttessék meg. (Incze Antal: Darabonként! — Mozgás a szélsőbaloldalon.) Az a tisztviselő, akinek ezt a térítést - kellett volna adni, visszautasította ég nem vállalta ezt a dolgot. Ennek ellenére a Mász. vezérigazgatója ma is helyén van. Így egy 500 kilogramos tehénnél 300 pengőt tesz ki az árdifferencia, amely nem az erdélyi és kárpátaljai gazdák zsebébe, hanem Í

sidó kereskedőknek és a Mász. illetékes szerbinek kezére jutott volna jogtalan haszonképpen. Így áll a helyzet a Mász. által elképzelt gazdavédelem tekintetében. (Zaj a szélsőjobboldalon.) Mindezeknek csúcspontja azonban a következő eset, amelyet május 8-án, tehát kereken hét héttel ezelőtt hoztam a három illetékes miniszter úr tudomására. (Rajniss Ferenc: Ez jó! Háromnak! Egymástól nem tudtak esi. nálni semmit!) A következő eset történt. Rulf Géza, a Mász. vezérigazgatója, május elején egy értekezleten öt személy előtt a következő kijelentést tette: »A honvédség kilopja a Bácskából a sertést.« (Zaj a szélsőbaloldalon.) Amikor két jelenlevő úr figyelmeztette, hogy