Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-271

142 Az országgyűlés képviselőházának felszínre jutottak bizonyos fogyatékosságok, amelyeknek kiküszöbölése éppen a megnöveke­dett forgalom következtében sürgős intézkedést kívánt. Hangsúlyozni kívánom, hogy minden adat a legpontosabban birtokomban vain. Teljes fe­lelősséggel merem tehát állítani, hogy a Malert vezetősége kizárólag belső erkölcsi és hazafias kényszer hatása alatt cselekedett, amikor egy memorandumban fektette le megfigyeléseit és ezt a memorandumot a legilletékesebb helyre, a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter úrhoz is eljuttatta. .Ebben a memorandumban nemcsak a kifogások voltak felhozva, hanem alapos szakszerűséggel mutattak rá azokra a szükséges reformokra is, amelyek a magyar polgári légiforgalom további kifejlődése szem­pontjából feltétlenül szükségesek. Nem arról van szó, t. Képviselőház, hogy — ami az utóbbi évtizedek magyar közéletében annyira szokásos — névtelen levéllel vagy denunciáló sugdosásokkal próbálták volna elterjeszteni egyéni meglátásaikat és szakszerű kifogásai­kat, hanem teljes névaláírással (Rajniss Fe­renc: Férfiasan!) illetékes helyre eljuttatott me­morandumbain fejezték ki megfigyeléseikot, amelyekről azóta már a legilletékesebb fórum is megállapította, hogy azokat kizárólag a köz érdeke, a repülésügy szempontjai és a legmesz­szebbmenő hazafias szempont diktálta. Ebben a memorandumban ezek az emberek száraz adatokkal bizonyították be, hogy a ma­gyar polgári repülőforgalom szolgálatába ál­lított pilóták és azok özvegyeinek helyzete tarthatatlan. Rámutattak a hősi halált haltak visszamaradt családjainak elhagyatott helyze­tére is. De ezen túl a kereskedelmügyi minisz­térium illetékes szerveinek és az egész magyar polgári repülésnek időszerű átszervezésére is tettek komoly és szakszerű javaslatokat azok a Malert-vezetők, akik nemcsak hivatali állásuknál fogva, de szívvel-lélekkel, hivatás­beli meggyőződéesel akarták szolgálni a ma­gyar polgári repülés ügyét. T. Ház! Nem óhajtom ezt a memorandumot minden részletében a t. Ház elé hozni, — há; borúban élünk — de maguk a Malert vezetői is éppen ilyen hazafias indoktól vezettetve nem hozták ezt a memorandumot nyilvános­ságra. A Malert vezetőségének ez a felelősség­érzettől hajtott és hazafias cselekedete a keres­kedelemügyi kormányzatban azt a csodálatos lépést váltotta ki, hogy a memorandum aláíróit azonnal elbocsátotta állásukból, a pilótákkal szemben pedig, akik az elbocsátott vezetőség­gel szolidárisnak nyilvánították magukat, a legkülönbözőbb jogi fintákkal iparkodtak csap­dát állítani szabotázsra, hogy azután ezeket a pilótákat szabotőröknek minősíthessék, vége­zetül az egész Malert vezetőséget, amelynek tagjai között arany vitézségi érmes világhábo­rús repülőtisztek vannak, hadbíróság elé állí­tották, hűtlenséggel vádolva őket. Mint mél­tóztatnak látni, megpróbálok hideg és tárgyi­lagos lenni. Ezek az urak nyolc napot ültek a Conti-utcai katonai fogházbam. Hangsúlyozottan és felelősségem tudatában kijelentem, hogy nem a kereskedelmügyi mi­niszter úrnak köszönhető, hogy végtére is 8 nap után szabadlábon állhattak egy 15 napig tartó főtárgyaláson a honvédbíróság elé, amely főtárgyalás ezeket az urakat bűncselekmény hiányában felmentette. (Rajniss Ferenc: Szép kis dolog!) A katonai bíróság egyetlen egy kérdésben nem találta magát illetékesnek, 27í. ülése 194-2 június M-en, szerdán, ezért áttette az ügynek ezt a részét a polgári bírósághoz. A budapesti királyi ügyészség: pedig június 15-én hozott végzésével bűn­cselekmény hiányában a vádat elejtette, illető­leg a vád képviseletét nem vállalta. (Baky László: Ki rendelte el letartóztatásukat?) T. Ház! A magyar közvélemény megdöb­benéssel áll a Malert vezetőinek ilyen elbáná­sával szemben. Méltóztassanak nekem meg­mondani, hova fog vezetni az a rendszer, amely a legtisztább szándéktól és legmélyebb hazafias meggyőződéstől fűtött, legjobb akarat : tal előterjesztett kérdésekben az ügy érdemi kivizsgálása helyett azonnal a rendkívüli hely­zet adta jogával akar erkölcsileg és anyagilag tönkretenni érdemes tisztviselőket? Méltóztas­sanak nekem arra felelni: a bizantinizmusnak micsoda mértéke az, hogy amikor érdemes tisztviselők helyes módon, az előírt utón, teljes névaláírással terjesztenek elő szakszerű meg­látásokat, erre a válasz a, Conti-utcai fogház! T. Ház! Ez az ügy most már féléve nyug­talanítja a magyar közvéleményt. Nem az ellenzék volt az, amely ezt a kérdést kiásta, hogy talán politikai tőkét kovácsoljon magá­nak belőle. Az első interpellációt a t. túloldal­ról mondta egy képviselőtársam, (Rajniss Fe­renc: Éljen! Eendes ember!) akit — meg va­gyok győződve — csak katonai szolgálata aka­dályoz meg abban, hogy ezt a kérdést itt újból felhozza. (Rajniss Ferenc: Éljen! Nagyon ren­des ember!) A miniszter úr nem felelt Nagy László képviselőtársamnak és most sincs jelen. Nem vagyunk elkényeztetve miniszteri válaszok dolgában, tehát nincs sok reményem arra. hogy a miniszter úr kérdéseimre válaszol, de eddig elfogadtuk azt az álláspontját; hogy nem volt informálva, mert hiszen az ügy csu­pán hitelete aktákban feküdt a miniszter űr előtt, márpedig nálunk, t. Képviselőház, az nem szokás, hogy a miniszter informálva le­gyen az előtte fekvő akták minden részleté­ről, legkivált akkor, ha olyan súlyos kérdés­ről van fezó, mint amely most is előttünk áll. Most azonban, t. Ház, a miniszter úr részle­tesen informálva van és pedig általunk. Ezt a kérdést én nem, mint politikai kér­dést hozom a képviselőház elé. Itt a magyar repülők legkiválóbbjai becsületének kérdésé­ről van szó és a miniszter úr csak akkor sza­badulhat a politikai és erkölcsi felelősség alól, ha ezeknek a példátlanul meghurcolt férfiak­nak teljes erkölcsi és anyagi elégtételt szolgál­tat, (Nagy László: Ügy van!) a magyar pol­gári repülés ügyét honvédségünk kiváló szak; értőinek bevonásával, hogy a honvédelmi szempontok is biztosítva legyenek, szakembe­rek irányítása alá helyezve újjászervezi (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) és ezzel a magyar polgári repülésnek, amely már komoly nem­zetközi elismerést szerzett magának, a fejlő­dési lehetőséget biztosítja. T. Ház! Mára elég ennyi, a többit majd legközelebb, ha a miniszter úr. intézkedéseivel késlekedik. Tessék tudomásul venni, hogy ezek közül az urak közül egyetlenegy sem tagja a pártunknak, de ügyüket sem az elkenés, sem a félmegoldás zsákutcájába nem engedjük be­tolni. (Élénk helyedés és taps a szélsőbalolda­lon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a kereskedelem, és közlekedésügyi miniszter úrnak. Következik ifj. t Tatár Imre képviselő űr

Next

/
Thumbnails
Contents