Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-271

Az országgyűlés képviselőházának legszélesebb magyar munkás- és alkalmazotti rétegek érdekeit védi, bizonyságául annak a szociális felelősségérzetnek, amely nemcsak a kormányzat elvi programmjának, hanem gya­korlati intézkedéseinek is állandó lényegét jelenti. A hadbavonult közalkalmazottak érde­keinek védelmét szolgálja a törvényjavaslat 19. §-a, valamint a 37. § 2—4. és 5—1U. bekezdése. A 19. § szerint azt az alkalmazottat, aki a háborúban teljesített katonai szolgálat tartama alatt szerzett sérülés, avagy sebesülés vagy egészségrontás következtében a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idő betöltése előtt vált polgári szolgálatra teljesen képte­lenné vagy halt meg, mind a saját, mind hozzá­tartozóinak ellátási igénye szempontjából olyannak kell tekinteni, mint aki a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati időt már be­töltötte. 4 A törvényjavaslat megnyugtatóan rendezi a hadifogságba esett vagy eltűnt alkalmazot­tak hozzátartozóinál is az őket megillető ellátást. A megelőző világháború tapaszta­latai és a sok-sok közalkalmazott keserű pa­naszai es a hozzátartozóik szomorú helyzete vezette rá a honvédelmi miniszter urat ennek az intézkedésnek a megtételére. A hadba­vonult katona a nemzet közösségéért, az állam fennmaradásáért, önálló államiságunk bizto­sításáért fog fegyvert, az államnak tehát első­sorban jó példával kell elöljárnia és a hadba­vonult alkalmazottaival és azok hozzátartozói­val szemben az áldozatkészség legvégső hatá­ráig kell elmennie. A állam hatalma akkor van legjobban biztosítva, ha mély szociális felelősségérzet támasztja alá. Ebből a szem­pontból nézem a törvényjavaslatnak a köz­alkalmazottakra vontkozó rendelkezéseit, ame­lyek mindenben hű kifejezői a mai időknek megfelelő szociális állam felfogásának. A közszolgálati alkalmazottak érdekeinek további védelmére irányul a törvényjavaslat­nak az a rendelkezése, hogy a 37. § (2) bekez­dése szerint kizárólag a háborúban teljesített katonai szolgálati időt, tekintet nélkül a két szolgálat közé eső megszakítás tartamára, az ellátás szempontjából az érdekelt kérelmére figyelembe kell venni. A honvédelmi miniszter úr megértő felfogásának bizonyítéka a tör­vényjavaslatnak az az intézkedése, amely ezt a rendelkezést a jelen törvény hatálybalépte előtt nyugalomba helyezett közszolgálati alkal­mazottak ellátási díjainak megállapításánál is alkalmazza. Mindenben megfelel továbbá a hadba­vonultak iránt érzett nemzeti (hálának és a mo­dern szociális állam felfogásának a törvény­javaslatnak az a rendelkezése, amely a 37. § (4) bekezdése szerint az előterjesztett törvény­javaslat hatálybalépése után állami szolgá­latba lépő tűzharcost és tűzkeresztest a há­borúban teljesített tényleges katonai szolgá­latának idejéhez kapcsolódva a rangsorolás és előlépés tekintetében ugyanolyan kedvezmé­nyekben részesíti, mint amilyenek a két évi tényleges szolgálatot teljesítői karpaszomá­nyosnak a honvédelmi törvény alapján járnak. A törvényjavaslat úgy szabályozza az állami és közszolgálatban álló alkalmazottak hadipó.t­lékát, hogy az a tisztviselőknél és gyakorno­koknál havi 20 pengő, kezelőknél, díjnokoknál, altiszteknél, kisegítő szolgáknál havi 10 pengő, az állami közületek nyugdíjintézeti vagy nyug­díjpénztári ellátásra jogosult alkalmazóttainál, vagyis az államnál, közületeknél, közüzemek­KÉPVI8ELÖHÁZI NAPLÓ XIV. 1. ülése 19 U2 június 2U-én, szerdán. 139 nél alkalmazott munkások nagy részénél havi 5 pengő. A hadipótlék összegének ennél az újabb megállapításánál nem kevésbbé az, igényjogo­sultságnak a munkásokra való kiterjesztésénél természetesen korlátokat szabott az állam pénzügyi teherbíróképessége. Nem vagyunk gazdag ország és az államra nagy reformok idején igen komoly anyagi terhek hárulnak. Ennek ellenére tanúbizonyság a javaslat, hogy meg lehet találni a módot arra, hogy a hadi­pótlék összegszerű megállapításánál is kifeje­zésre jusson a szociális gondolat. T. Ház! Az előző világháború után mind­azok, akik a frontszolgálat után a Károly­csapatkeresztet megszerezték, az 1939 :IV. te. szerint tűzharcosok lettek, akik tűzharcosi mi­voltuknál fogva a fennálló törvényes rendel­kezések szerint különböző kedvezményekben részesülnek; A beterjesztett törvényjavaslat 37. §-a kimondja, hogy a tűzharcosi minőség azt a magyar állampolgárt is megilleti, aki «aját érdemei alapján az országgyarapítás ésa legújabb háború során a kardos és koszorús tűzkereszt igazolt tulajdonosává lesz; ezeket is megilletik mindazok a jogok, kedvezmények és adómérséklések, amelyeket az érvényben lévő törvények, rendeletek vagy egyéb jogsza­bályok a tűzharcosok részére megállapítanak. Ugyanezek a jogok, kedvezmények és adó­mérséklések megilletik a hősi halált halt hon­véd legközelebbi hozzátartozóját is, ha^ az a kardos és koszorús tűzkereszt viselésére. a Kormányzó Úr által megállapított alapszabá­lyok szerint jogosult lesz. A tűzharcos tábor a nemzeti társadalom legértékesebb és hősi áldozatokban megedzett rétege. Akik életük kockáztatásával nehéz küz­delmek között mutattak példát a haza iránti hűségre, azok méltán érdemlik meg az állam kivételes gondoskodását és az egész nemzeti társadalom megbecsülését. A tűzharcosok tá­bora tehát szélesülni fog a kardos és koszorús tűzkeresztesekkel. akik a most folyó nagy küz­delmekben az 1914—18. évi világháború^ tűz­harcosaihoz hasonlóan fényt és dicsőséget szereznek a magyar névnek. A nemzet hálájának, megbecsülésének és a hősi halottak iránti kegyeletnek kifejezője a törvényjavaslatnak az az intézkedése, amely, mint említettem, a tűzkeresztes hozzátartozó­jára is kiterjeszti kis kivétellel mindazokat az előnyöket, amelyeket a hősi halott élvezett volna, ha életben marad. A magyarság hősi életének küzdelmes hősi történelmét a hősi ha­lottak millióinak nagyszerű halála és Örök , áldozata szentelte meg. Csak az a nemzet méltó az életre, amely hősi halottainak áldoza­tában, a nemzetért elvérző szívek utolsó dob­banásában megérzi és értékelni tudja a nem­zet életének egy részét, mert millió és millió magyar élet az évszázadok távlatán át a ma­gyar nemzet életének folytonosságát és örökké­valóságát jelenti. (Helyeslés és taps.) Ez a javaslat, amely ennyire melyen aterzi a mai idők felfogását, éppen olyan mélyen be­lelát a magyar történelem távlataiba és a hősi halottaknak a végtelen felé vezető útjára rá­hinti a nemzet élő fiainak könnyes háláját. T. Ház! A 23 évvel ezelőtt Szegedről elin­dult nemzeti hadseregből kifejlődött magyar honvédség Gömbös Gyula honvédelmi minisz­tersége és katonai önállóságunk visszaszerzése óta állandóan fejlődő modern honvédelmi szer­vezetet jelent. A magyar honvédség ma nem­20

Next

/
Thumbnails
Contents