Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-271
Az országgyűlés képviselőházának tényleges állapotnak új osztályozás útján való figyelembevételére. A 7. §-hoz: A § (1) bekezdésének harmadik és negyedik mondata helyébe az együttes bizottság szabatosabb szövegezés céljából a következőket vette fel (olvassa); »A térítésnek a birtokbavételtől a kötvény kamatozásának kezdőpontjáig járó évi 35 százalékot kamatát készpénzzel kell kiegyenlíteni. A kötvényekre vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter a földinívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.« Ugyan« szakaBz (3) bekezdésének 4. sorában a »térítést« szó után levő szöveget az együttes bizottság — ugyancsak a szabatosabb szövegezés érdekében — a következő új szöveggel helyettesítette, (olvassa): », amennyiben ennek összege erdőgazdasági ingatlanok ©setében a 20.000 pengőt, egyéb ingatlanok esetében az 50.000 pengőt nem haladja meg, készpénzzel lehet kiegyenlíteni«. A 9. §-hoz: A § 8. Borában a »térítés« szó után az együttes bizottság gondolatjelek között a következő magyarázó szavakat iktatta be: »— figyelemmel a telekkönyvi állapotra —«. A 13. §-hoz. Az együttes bizottság a jelen § (4) bekezdésének 16. sorában az »átadni.« szó után a következőket vette fel (olvassa): *»A haszon bérbeadónak az ingóságokra visszatartási joga van.«; ugyanennek a bekezdésnek 22. sorában pedig az »ingóságok« és »átadásra« szavak közé a »tulajdonul« szót iktatta be. A módosítás a termelés folytonosságának biztosítása és a visszaélésre alkalmat adó perlekedések kiküszöbölése érdekében azt célozza, hogy a zsidó haszonbérlő a haszonbérlet megszűnésekor az ingóságokat a haszon bérlemény területéről ne vihesse el. A 14. §-hoz: E § (1) bekezdésének 8. és 9. sorában az együttes bizottság »a vállalat tárgya szerint« szavakat törölte és helyükbe »az esetleg« szavakat, 11. és 12. sorában, »az alapszabályok szerint meghatározott tárgya« szavak helyett az »alapszabályszerű főhivatása« szavakat» 18. sorában pedig a »nem zsidók« és a »részvényeseknek« szavak közé a »magyar állampolgár« szavakat vette fel. Ezt a bekezdést a bizottság ugyanabból az indokból módosította, mint amelyet a javaslat 1. §-ának módosításában már előbb figyelembevett. A jelen § (1) bekezdése szerint, ha az ingatlan tulajdonosa részvénytársaság, a földmívelésügyi miniszter az adatbejelentés során elrendelheti a részvények letétbe helyezését. A javaslatnak e rendelkezésével kapcsolatban a bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy a részvények letétbe helyezését indokoltnak tartja, ha a részvénytársaságnak főhivatása a mező- vagy erdőgazdálkodás; nem kívánatos azonban e rendelkezés alkalmazása olyan, például pénzkölcsönzéssel foglalkozó részvénytársaságoknál, amelyeknek nem főhivatása a mező-, vagy erdőgazdálkodás. Ugyané szakasz (2) bekezdésének 17. sorában »figyelembevenni« szó után az együttes bizottság »és megszüntetni« szavakat iktatta be. Ez a módosítás biztosítja az átengedés alá eső ingatlanok tekintetében a tulajdonközösség megszüntetését és az ingatlanok felhasználását abban az esetben is, ha az ingatlan többeknek osztatlan közös tulajdonában van és a tulajdonosok valamelyike nem esik átengedési kötelezettség alá. 27.1. ülése 1942 június 24-én, szerdán. 125 A(3) bekezdés végére az együttes bizottság a következő szöveget illesztette be (olvassa): »A jelen törvény értelmében átengedés alá eső kisebb területű ingatlanokat a földmívelésügyi miniszter által rendelettel meghatározott határidőben és feltételek mellett jogügylet útján a jelen bekezdés esetén kívül is el lehet- idegeníteni. A jelen bekezdés alapján való elidegenítés esetében az elidegenítő a telepítési alap javára külön járulékot köteles fizetni; a járulék mértékét, fizetésének és beszedésének módozatait ugyancsak a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.« Az irányadó becslések szerint a javaslat több mint 30.000 személy ingatlanát érinti. Különösen a nagyszámban lévő kisebb területű ingatlanok tulajdonosainak átengedésre kötelezése róna rendkívül nagy feladatot a végrehajtásra s emellett az eljárást is lassítaná — főként a nagyobb ingatlanok tekintetében. Ezért a végrehajtás tehermentesítése és a gyorsabb lebonyolítás érdekében a bizottság célszerűnek találta a földmívelésügyi- minisztért felhatalmazni arra, hogy a kisebb ingatlanok elidegenítését, eladását — a közérdek szem előtt tartásával — még akkor is megengedhesse, ha az ilyen ingatlanok tehermentesek. Az ingatlanok elidegenítés©, eladása, az átengedésre kötelezéssel szemben az elidegenítőre rendszerint azzal az előnnyel jár, hogy a neki kötvényben járó terítésnél készpénzben magasabb összeget kap. Ezt az előnyt a bizottság szükségesnek tartotta kiküszöbölni olymódon, hogy az eladás, illetve az elidegenítés során el/éirt vagy elérhető magasabb ellenértéknek a térítést meghaladó részét az elidegenítő fizesse be a telepítési alapba. A 15. §-hoz: Az (1) bekezd/éjs 2. és 3. sorában az együttes bizottság az »ingatlanon érteni kell« szavak helyébe az »ingatlannak kell tekinteni« szavakat, a 10. sorában pedig a »mezőgazdasági« szó helyébe a »mező- vagy erdőgazdasági« szavakat vette fel. A módosítást a szabatosabb szövegezés és hasonló rendelkezések összhangba hozása indokolja. Az új 19. §-hoz: Az együttes bizottság új 19. §-ként a következő szöveget iktatta be (olvassa): »A jelen törvény alapján átengedés alá eső ingatlanért fizetendő ellenérték a jelen törvény 5. $-ában meghatározott térítést abban az esetben sem haladhatja meg, ha az ingatlant kisjátítás útján veszik igénybe«. Az átengedés alá eső ingatlanokat — különösen honvédelmi célra — többször kisajátítás útján kell igénybe venni. A kisajátítási eljárásban az ellenérték mértékére és megállapítására a javaslatban foglaltaktól eltérő rendelkezések irányadók. Teljesen indokolatlan, hogy az az átengedésre kötelezett, akinek ingatlanát kisajátítás útján kell igénybe venni, ingatlanáért magasabb összeghez jusson, mint ami térítésként neki a jelen javaslat értelmében jár. A bizottság ezért szükségesnek látta olyan rendelkezés felvételiéit, hogy az átengedésre kötelezett kisajátítás útján se juthasson a jelen javaslat értelmében neki járó térítésnél magasabb ellenértékhez. Az új 19. § beiktatása következtében az együttes bizottság a javaslat eredeti szövegébe felvett 19. § számozását »20«-ra változtatta meg. 18*