Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-271

Az országgyűlés képviselőházának tényleges állapotnak új osztályozás útján való figyelembevételére. A 7. §-hoz: A § (1) bekezdésének harmadik és negyedik mondata helyébe az együttes bi­zottság szabatosabb szövegezés céljából a kö­vetkezőket vette fel (olvassa); »A térítésnek a birtokbavételtől a kötvény kamatozásának kezdőpontjáig járó évi 35 százalékot kamatát készpénzzel kell kiegyenlíteni. A kötvényekre vonatkozó részletes szabályokat a pénzügymi­niszter a földinívelésügyi miniszterrel egyet­értve rendelettel állapítja meg.« Ugyan« szakaBz (3) bekezdésének 4. sorá­ban a »térítést« szó után levő szöveget az együttes bizottság — ugyancsak a szabatosabb szövegezés érdekében — a következő új szö­veggel helyettesítette, (olvassa): », amennyiben ennek összege erdőgazdasági ingatlanok ©se­tében a 20.000 pengőt, egyéb ingatlanok eseté­ben az 50.000 pengőt nem haladja meg, kész­pénzzel lehet kiegyenlíteni«. A 9. §-hoz: A § 8. Borában a »térítés« szó után az együttes bizottság gondolatjelek kö­zött a következő magyarázó szavakat iktatta be: »— figyelemmel a telekkönyvi álla­potra —«. A 13. §-hoz. Az együttes bizottság a jelen § (4) bekezdésének 16. sorában az »átadni.« szó után a következőket vette fel (olvassa): *»A haszon bérbeadónak az ingóságokra visszatar­tási joga van.«; ugyanennek a bekezdésnek 22. sorában pedig az »ingóságok« és »át­adásra« szavak közé a »tulajdonul« szót ik­tatta be. A módosítás a termelés folytonossá­gának biztosítása és a visszaélésre alkalmat adó perlekedések kiküszöbölése érdekében azt célozza, hogy a zsidó haszonbérlő a haszonbér­let megszűnésekor az ingóságokat a haszon ­bérlemény területéről ne vihesse el. A 14. §-hoz: E § (1) bekezdésének 8. és 9. so­rában az együttes bizottság »a vállalat tárgya szerint« szavakat törölte és helyükbe »az esetleg« szavakat, 11. és 12. sorában, »az alap­szabályok szerint meghatározott tárgya« sza­vak helyett az »alapszabályszerű főhivatása« szavakat» 18. sorában pedig a »nem zsidók« és a »részvényeseknek« szavak közé a »magyar állampolgár« szavakat vette fel. Ezt a bekezdést a bizottság ugyanabból az indokból módosította, mint amelyet a javas­lat 1. §-ának módosításában már előbb figye­lembevett. A jelen § (1) bekezdése szerint, ha az in­gatlan tulajdonosa részvénytársaság, a föld­mívelésügyi miniszter az adatbejelentés során elrendelheti a részvények letétbe helyezését. A javaslatnak e rendelkezésével kapcsolatban a bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy a részvények letétbe helyezését indokoltnak tartja, ha a részvénytársaságnak főhivatása a mező- vagy erdőgazdálkodás; nem kívánatos azonban e rendelkezés alkalmazása olyan, pél­dául pénzkölcsönzéssel foglalkozó részvény­társaságoknál, amelyeknek nem főhivatása a mező-, vagy erdőgazdálkodás. Ugyané szakasz (2) bekezdésének 17. sorá­ban »figyelembevenni« szó után az együttes bizottság »és megszüntetni« szavakat ik­tatta be. Ez a módosítás biztosítja az átengedés alá eső ingatlanok tekintetében a tulajdonközös­ség megszüntetését és az ingatlanok felhasz­nálását abban az esetben is, ha az ingatlan többeknek osztatlan közös tulajdonában van és a tulajdonosok valamelyike nem esik áten­gedési kötelezettség alá. 27.1. ülése 1942 június 24-én, szerdán. 125 A(3) bekezdés végére az együttes bizott­ság a következő szöveget illesztette be (ol­vassa): »A jelen törvény értelmében átenge­dés alá eső kisebb területű ingatlanokat a földmívelésügyi miniszter által rendelettel meghatározott határidőben és feltételek mel­lett jogügylet útján a jelen bekezdés esetén kívül is el lehet- idegeníteni. A jelen bekezdés alapján való elidegenítés esetében az elidege­nítő a telepítési alap javára külön járulékot köteles fizetni; a járulék mértékét, fizetésé­nek és beszedésének módozatait ugyancsak a földmívelésügyi miniszter rendelettel álla­pítja meg.« Az irányadó becslések szerint a javaslat több mint 30.000 személy ingatlanát érinti. Különösen a nagyszámban lévő kisebb terü­letű ingatlanok tulajdonosainak átengedésre kötelezése róna rendkívül nagy feladatot a végrehajtásra s emellett az eljárást is lassí­taná — főként a nagyobb ingatlanok tekinte­tében. Ezért a végrehajtás tehermentesítése és a gyorsabb lebonyolítás érdekében a bizottság célszerűnek találta a földmívelésügyi- minisz­tért felhatalmazni arra, hogy a kisebb ingat­lanok elidegenítését, eladását — a közérdek szem előtt tartásával — még akkor is meg­engedhesse, ha az ilyen ingatlanok tehermen­tesek. Az ingatlanok elidegenítés©, eladása, az átengedésre kötelezéssel szemben az elidege­nítőre rendszerint azzal az előnnyel jár, hogy a neki kötvényben járó terítésnél készpénzben magasabb összeget kap. Ezt az előnyt a bizott­ság szükségesnek tartotta kiküszöbölni oly­módon, hogy az eladás, illetve az elidegenítés során el/éirt vagy elérhető magasabb ellen­értéknek a térítést meghaladó részét az elide­genítő fizesse be a telepítési alapba. A 15. §-hoz: Az (1) bekezd/éjs 2. és 3. sorá­ban az együttes bizottság az »ingatlanon ér­teni kell« szavak helyébe az »ingatlannak kell tekinteni« szavakat, a 10. sorában pedig a »mezőgazdasági« szó helyébe a »mező- vagy erdőgazdasági« szavakat vette fel. A módosítást a szabatosabb szövegezés és hasonló rendelkezések összhangba hozása in­dokolja. Az új 19. §-hoz: Az együttes bizottság új 19. §-ként a következő szöveget iktatta be (olvassa): »A jelen törvény alapján átengedés alá eső ingatlanért fizetendő ellenérték a jelen törvény 5. $-ában meghatározott térítést abban az esetben sem haladhatja meg, ha az ingatlant kisjátítás útján veszik igénybe«. Az átengedés alá eső ingatlanokat — kü­lönösen honvédelmi célra — többször kisajá­títás útján kell igénybe venni. A kisajátítási eljárásban az ellenérték mértékére és meg­állapítására a javaslatban foglaltaktól eltérő rendelkezések irányadók. Teljesen indokolat­lan, hogy az az átengedésre kötelezett, akinek ingatlanát kisajátítás útján kell igénybe venni, ingatlanáért magasabb összeghez jus­son, mint ami térítésként neki a jelen javas­lat értelmében jár. A bizottság ezért szüksé­gesnek látta olyan rendelkezés felvételiéit, hogy az átengedésre kötelezett kisajátítás útján se juthasson a jelen javaslat értelmében neki járó térítésnél magasabb ellenértékhez. Az új 19. § beiktatása következtében az együttes bizottság a javaslat eredeti szöve­gébe felvett 19. § számozását »20«-ra változtatta meg. 18*

Next

/
Thumbnails
Contents