Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-271
124 Az országgyűlés képviselőházának Napirend szerint következik a zsidók mező és erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvényjavaslat egyes szakaszai feletti döntés, (írom: 694. sz.) Felkérem Meixner Emil előadó urat, hogy a javaslaton a bizottság által eszközölt változtatásokat ismertetni szívesköd lék Meixner Emil előadó: T. Képviselőház! A képviselőház földmívelésügyi, pénzügyi, valamint igazságügyi együttes bizottsága folyó hó 10-én, 12-én és 19-én tartott együttes üléseiben részletes tárgyalás alá vette < a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvényjavaslatot, amelyet a képviselőház folyó évi június hó 10-én tartott 264. számú ülésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadott. Az együttes bizottság a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit beható megvitatás tárgyává tette és az egyes szakaszok tekintetében az alábbi módosításokat, illetőleg kiegészítéseket fogadta el: Az 1. §-hoz: Az együttes bizottság az 1. §. (2) bekezdésének 18. és 19. sorában »az alapszabályok szerint meghatározott tárgya« szövegrészt törölte és helyébe az »alapszabályszerű főhivatása« szövegrészt, a 23. és 24 sorában pedig a »vállalat tárgya szerint« szavak helyébe az »az esetleg« szavakat vette lel. A mező- és erdőgazdálkodást, mint üzletágat, a legtöbb részvénytársaság felveszi alapszabályaiba még akkor is, ha a részvény társaság nem e célból alakult. Különösen gyakori ez azoknál a részvénytársaságoknál, főként olyan pénzintézeteknél, amelyek ingatlanokat eldarabolás céljára átmenetileg sze. reznek meg. Az eredeti szöveg ezerint az olyan részvénytársaságra, amelynek alapszabályok szerint meghatározott tárgya mezovagy erdőgazdálkodás, a javaslatnak a zsidókra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell abban az esetben is, ha a földmívelésügyi miniszter a vállalat tárgya szerint érdekelt miniszterrel egyetértve — a részvpinyek tulajdonosaira is tekintettel — megállapítja, hogy a részvénytársaság zsidók irányítása alatt áll. Minthogy az utóbb említett rendelkezést — a javaslat célkitűzésének is megfelelően — nyilvánvalóan csak azokra a részvénytársaságokra kell alkalmazni, amelyeknek főhivatása a mező- vagy erdőgazdálkodás, amelyek tehát a mező- vagy erdőgazdálkodásban valóban részt is vesznek, a bizottság — a felesleges viták kiküszöbölése céljából is — indokoltnak találta a már említett módosítások felvételét. A 3. §-hoz:,E § (1) bekezdésének 13. sorában a »tíz« szó helyett az »öt« szót, továbbá ugyané bekezdés 15. sorában az »ötszáz« szó helyett a »száz« szót iktatta be az együttes bizottság. A bekezdés 1 eredeti szövege szerint az állatállomány és holt felszerelés átvételére csak a 10 kataszteri holdnál nagyobb szőlő vagy gyümölcsös, vagy az 500 kataszteri holdat meghaladó egyéb mezőgazdasági birtok esetfáben lett volna mód, holott — különösen az országhoz visszacsatolt területeken — igen sok esetben fontos termelési érdek fűződik ahhoz, bogy a kisebb birtokok felszerelése is megszerezhető legyen. Erre tekintettel a bizottság a javaslatban felvett területnagyságok leszállítását indokoltnak találta. Ugyané § (4) bekezdésének huszonkilencedik sorában az »irányuló« és a »nemzeti« szavak közé az együttes bizottság a következő 271. ülése 19 U2 június 2k-én, szerdán. szöveget iktatta be: »vagy az országhoz viszszacsatolt területeken az elszakítás ideje alatt szervezett«. Az országhoz visszacsatolt íérti leteken az elszakítás ideje alatt szervezett magyar remzeti mozgalmakban való részvétel, ha ezzel az illető életét kockáztatta, vagy emiatt szabadságvesztést szenvedett, a rendkívüli időkben rendkívüli módon megnyilatkozott nemzethűséignek ugyanolyan bizonysága, mint az 1918/1919-es forradalmak idején szervezett nemzeti mozgalmakban való részvétel: Az egyenlő elbánás elve indokolja, hogy az utóbb említettekkel az előbb említettek is azonos elbírálás alá essenek. Ugyané § (7) bekezdésének 15. és 16. sorában »olyan törvényes gyermekére vagy unokájára ruházza át, aki nem zsidó« mondatrészt az együttes bizottság törölte és helyette a következő szöveget vette fel: »nemzsidó törvényes gyermekére vagy ilyen unokájára, vagy olyan nemzsidóra ruházza át, akit a jelen törvény hatálybalépése előtt legalább öt évvel Örökbefogadott, feltéve, hogy az örökbefogadottnak egy nagyszülője sem született az izraelita hitfelekezet tagjaként«. A módosítás — öröklési rendszerünknek is megfelelően — az öt évvel ezelőtt, tehát a különböző zsidótörvények meghozatala . előtt örökbefogadott nemzsidó gyermekek érdekeit kívánja biztosítani. A 4. §-hoz: A § (1) bekezdésének utolsó mondatában a »zsidóval házasságot nem kötött« szavakat az együttes bizottság törölte és helyette a következő szavakat iktatta be: »és I nem kötött házasságot zsidóval vagy olyan I nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszüi lője az izraelita hitfelekezet tagjaként szüleI tett«. Ugyané § (3) bekezdésének utolsóelőtti és utolsó sorában a »nemzsidóval házasságot kötött« szavakat az együttes bizottság törölte éfe helyettük a következő szavakat iktatta be: »olyan nemzsidóval kötött házasságot, akinek egy nagyszülője sem született az izraelita hitfelekezet tagjaként«. A 4. §-nál eszközölt módosítások fajvédelmi szempontokat szolgálnak és az 1941. évi XV. te. vonatkozó rendelkezésének megfelelő szabatosabb szövegezésre irányul. Az 5. §-hoz: A § (5) bekezdésének végére az együttes bizottság folytatólagosan a következő szöveget vette fel (olvassa): »Ha a szőlőnek, vagy kertnek (gyümölcsösnek) állapotát (minőségét) tekintve, az 1939. évi május hó 5. napján fennállott kataszteri osztályozás tulmagas, a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminisztertől az ingatlan új kataszteri osztályba sorozását kívánhatja. Ily esetben a térítés megállapításának alapjául az új osztályozásnak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell venni.« Előfordul, hogy a szőlők és gyümölcsösök állapota a kataszteri osztályba sorozás után — egyes esetekben a tulajdonos mulasztásai következtében is — annyira romlott, hogy a kataszteri osztályozás az ingatlan jövedelmezőségének már meg nem felel és így a térítésnek sem lehet alapja. Ezeknek az ingatlanoknak az osztályozásában nem ritka az 50—60 koronás kataszteri tiszta jövedelem, sőt a 80 koronás is előfordul, amivel szemben kiöregedett, vagy kivágott és nem pótolt szőlőket (gyümölcsösöket) is találunk. Erre való tekintettel lehetőséget kellett biztosítani a
