Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-242
50 Az országgyűlés képviselőházának 2^2. illése 19%2 február 10-én, kedden. az 1262-ben történt majdnem fegyveres összecsapás után sikerült elérnie, hogy atyja, IV. Béla, a régi királyok, I. András és Salamon példájára ossza meg vele országát. Határ a Duna volt s a zólyomi, gömöri, sárosi hegyvidék, Szepes, Zólyom, Hont, az északnyugati és dunántúli vármegyékkel együtt Béla kormányzata alatt maradtak, a többit mind István uralta. István a maga tartományában teljes királyi hatalommal uralkodott... A két király lappangó küzdelme tovább tartott; két évvel a kibékülés után, 1264 nyarán fegyveres harccá fajult. Béla elhatározta, hogy fiát tartományától és trónutódlási jogától is megfosztja ... 1264—65-ben István véres csatákban megverte Béla seregét. A békét újra megkötötték és az Összes családtagokat belefoglalva esküvel is megerősítették.« Ezt olvashatjuk Hóman történeti művében. Hunyadi Mátyás királlyá választásával egyidejűleg nagybátyját, Szilágyi Mihályt ötéves időtartamra választották mellé kormányzónak. Tudjuk, hogy ez a kormányzóválasztás gyakorlatilag mit sem jelentett, mert alig néhány hétig gyakorolta kormányzói hatalmát, ami természetes is, hiszen Mátyás tizennyolcadik életévében volt és az akkori kor felfogása szerint az uralkodásra képes kort elérte. így tehát melléje kormányzó megválasztása kizárólag valami sajátos politikai mellékkörülményre vezethető vissza. Tudjuk azt is, hogy Szilágyi Mihály szerepét Mátyás mindinkább háttérbe szorította, úgyhogy ugyanannak az évnek augusztusában Szilágyi lemondott a kormányzóságról. Gritti kormányzóságára a törvényjavaslat indokolásában is történik utalás, igaz, hogy téves utalás. Különös ugyanis, hogy az indokolás Ferdinánd király kormányzójaként állítja be Grittit, pedig János király választatta meg 1530 december havában kormányzónak és ugyanabban a hónapban Gritti hűségesküt is tett Szapolyai Jánosnak. Abban a szomorú időben az országnak két királya volt: Ferdinánd és János. Ferdinánd királynak nővére, Mária, II. Lajos özvegye gyakorolta a helytartói tisztet, de ugyanakkor Ferdinánd Magyarországának Báthory István személyében nádora is volt. Szapolyai Jánosnak ugyanakkor Bánffy János személyében volt szintén nádora, Gritti személyében pedig kormányzót is választatott. Gritti megválasztása ellen a magyar urak nem hiába tiltakoztak: tudjuk, hogy alig négyévi tündöklés után megölték. Érdekes, mit mond Grittiről Hóman történetíró társa, Szekfű Gyula. Szó szerint idézem (olvassa): »A magyar közjogban ez az eset példátlanul áll, — hiszen Volt király, felnőtt korú és nem beteg — és így nem lehetett szűk ség gubernátorra.« Ezt mondja Szekfű. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Helyesen!) Mindezekből a történelmi emlékezésekből, utalásokból levonhatjuk azt a következtetést, hogy: 1. a nádori intézmény királyi hivatalnok minősége az idők folyamán a király és a nemzet közötti mediátorrá, közvetítővé, a nemzeti szábadságtörekvések intézményes garanciájává fejlődött és indokát egyrészt a korlátlan királyi hatalom meggyengülésében és a nemzet önrendelkezési igényének megerősödében, másrészt pedig idegen uralkodóházból származott királyaink állandó külföldi tartózkodásában bírta. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az állami iőhatalmak gyakorlási módjának kijegecesedésével, különösen a, nemzeti szuverenitásunk teljének visszanyerésével I létértelmét elvesztette; (Ügy van! Ügy vau! a szélsőbaloldalon.) 2. az államfő helyettesítéséről vagy jogkörének megosztásáról történelmünk folyamán — kevés kivételtől eltekintve — csak olyankor, illetve arra &z esetre történt intézkedés, ha az államfő vagy kiskorúságánál fogva képtelen volt jogai gyakorlására, vagy pedig távolléte folytán az akkori közlekedési és híradási viszonyok következtében fizikailag nem volt abban a helyzetben, hogy tisztét elláthassa; mindkét körülmény ma nem időszerű; (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) 3. azok az esetek, amikor a cselekvőképes államfő mellé az előbb említett kiskorúsági vagy távolléti okok fenn nem forgása esetén helyettesként vagy a jogoknak bizonyos területen való gyakorlása céljából vagy a jogkör ellátására kormányzó vagy más néven nevezett személy rendeltetett, mint Szilágyi Mihály, Gritti, vagy korábban az ifjabb királyok esetében, ez mindig viszályokra, zavarokra, sokszor véres torzsalkodásokra vezetett (Úgy van! Jjgy van! a szélsőbaloldalon.) és mindaddig, amíg az állami főhatalom gyakorlása egy személyben újból nem összpontosult, az állami élet békés fejlődése és rendes menete nem állott helyre. Hazánk történelméből tehát a most benyújtott törvényjavaslatban szándékolt intéz.' menyre precedenst vagy egyáltalán nem lehet találni, vagy ha találunk, ez a precedens csak óvatosságra kell, hogy intsen, bennünket. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) De keressünk analógiát talán más alkotmányokban 1 ? Nem akarok sok állam alkotmányán végigmenni, hiszen tudjuk, hogy különösen lila országok és azokon belül alkotmányok viharos gyorsasággal változnak, szűnnek meg vagy születnek. Nem is. foglalkozhatom az örökös királyságok példájával, mert itt a helyzet egészen más, hiszen örökös királyságokban a király kiskorúsága vagy cselekvőképtelen betegsége könnyen előfordulhat. Nem kívánok távolkeleti vagy délamerikai országok alkotmányaival sem foglalkozni. Három államot veszek csak elő: az Egyesült Államokat, Svájcot és Finnországot. Tudjuk, hogy az Egyesült Államokban az elnök helyzete egészen sajátos, amennyiben a végrehajtó hatalmat is ő gyakorolja. Az európai értelemben vett államfői és kormányelnöki hatalom tulajdonképpen az ő személyében egyesül. Az Egyesült Államok alkotmányában alelnök van ugyan provideálva, de az alelnök tisztének főindoka az, hogy m elnök halála esetén ne kelljen az amúgy is nagy izgalmat kiváltó elnökválasztást a szokásos négy évenkénti időszakon belül is soronkívül megejteni. Egyébként semmiféle jogkörrel nem rendelkezik, tehát az ' államfői funkció megosztása, vagy időleges átruházása az alelnökre nem lehetséges. Svájcban ugyancsak van az elnök mellett alelnök, de ennek sinps semmiféle szerepe, amíg az elnök funkciónál. Finnországban, amelyet a legközelebb érzünk magunkhoz, a köztársasági elnök halála, vagy akadályoztatása esetén az elnöki funkciókat a miniszterelnök végzi, ha azonban az elnök meghal, vagy akadályoztatása hosszabb ideig tart, akkor haladéktalanul új elnököt kell választani. Történelmi precedensek, külföldi alkotmányjogi analógiák nélkül állván, a most tárgyalt javaslatban foglalt intézményt, mint sui generis jelenséget kell vizsgálat tárgyává
