Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-242

Az országgyűlés képviselőházának tenni. A kormányzóhelyettes e javaslat szerint az államfőt megillető jogok teljét gyakorol­hatja, egy természetes kivétellel, az utódaján­lás jogának kivételével. Gyakorolhatja pedig ezeket a jogokat nemcsak akkor, ha az államfő számára akár betegség, akár távollét fizikai­lag lehetetlenné teszi az államfői jogok gyakor­lását, hanem ezeknek a kényszerű okoknak a fennforgása nélkül is, olyan esetekben, amikor a jogok gyakorlásával a kormányzó a kor­mányzóheiyettest megbízza, illetőleg amikor nincsenek is elháríthatatlan akadályai az ál­lamfői jogok személyes gyakorlásának. T. Ház! Ez talán a leglényegesebb intézke­dés ebben a javaslatban, olyan lényeges intéz­kedés, amelyre precedenst akár történelmünk­ben, akár más országok alkotmányában aligha hiszem, hogy találhatnánk. Ebben az államfői hatalom személyi duplicitásának a bevezetését kell látnom, dacára mindazoknak a jogi kau­téláknak, amelyeket a javaslat az államfői hatalom megosztottsága látszatának elkerülé­sére beépíteni törekszik. Duplicitást kell ebben látnom, mert lehetséges az is, hogy a javaslat szerint egy és ugyanazon időben az államfői jogok egy részét a kormányzó, egy másik ré-. szét a kormányzóhelyettes lássa el. Be lehet az is, hogy az államfői jogok teljét egy ideig a kormányzóhelyettes gyakorolja, hogy azután e jogok személyes gyakorlása ismét a kor­mányzó kezébe szálljon vissza, ugyanazokat a jogokat tehát időbelileg váltakozva két sze­mély, a kormányzó és a kormányzóhelyettes gyakorolhatja. Bármily összhang, bármily egyetértés és bizalom, illetőleg ragaszkodás álljon fenn a két személy között, bármily elevenen éljen is a kormányzóhelyettes lelkében a kormányzó iránti hűségeskü, bármily tökéletesen lássák is el mindketten a tisztüket, elkerülhetetlen és óhatatlan, hogy két személy gondolkodásában, felfogásában, helyzetmegítélésében különbsé­gek ne álljanak elő. (Taps a szélsőbaloldalon.) Ezek a különbségek pedig azt eredményezhe­tik, hogy az államügyek vezetésében — ha időbelileg váltja fel egymást két személy ugyanabban a funkcióban — irányzatváltozás állhat elő, ha pedig egyidőben látják el az államfői teendők különböző szektorait, akkor mindig lesznek határkérdések, a funkciók kö­zött érintkezési felületek, amelyeken súrlódá­sok állhatnak elő, avagy pedig eltérések, di­vergenciák mutatkozhatnak az ügyek elintézé­sének módjában a különböző szektorok között, aszerint, hogy azokat a kormányzó vagy a helyettese látja-e el. Előfordulhat az az eset is, t. Ház, hogy a kormányzó megbízván helyettesét bizonyos ügykörök ellátásával, egy idő múlva kifogáso­kat fedezhet fel ezeknek az ügyköröknek ellá­tási módja tekintetében és felfogását másként nem juttatja érvényre, csak azzal, hogy az ügykör ellátására vonatkozó megbizását visz­szavonja, ami nyilvánvalóan nem fogja emelni a kormányzóhelyettea pozícióját. • Minthogy alkotmányunknak az az alapté­tele, hogy a végrehajtó hatalmat az államfő a felelős minisztérium útján gyakorolja (Taps a szélsőbaloldalon.), a kormány részére is rend­kívül megnehezültnek látom a helyzetet, ha ennek a hatalomnak a gyakorlása, illetőleg a hatalom gyakorlásába való alkotmányos inge­réncia két személy részéről nyilvánul meg. Kérdés az is, hogy a törvények kihirdetése KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIII. 2U2. ülése 19%2 február 10-én, kedden. 51 körüli államfői jogok gyakorlásában nem fog-e zavar előállhatni, mert ha a kormányzó átruház bizonyos ügykört a kormányzóhelyet­tesre és a funkciók eme körére vonatkozó tör­vényalkotási kezdeményezés történik, vajon a kihirdetés joga kit fog illetni 1 ? Ha viszont a kormányzóhelyettes az államfői funkciók tel­jét gyakorolja időlegesen és ebben az időben például a visszaküldés jogával él, vájjon ez a cselekedete köti-e a kormányzót is, aki az át­meneti idő lejártával újból saját kezébe veszi a kormányzói funkciók gyakorlását? T. Ház! Nem hiszem, hogy történelmi pél­dát lehetne felhozni arra, hogy valamely al­kotmány az államfői funkciók gyakorlását tárgyilag vagy időben két különböző személy között megossza, kivéve azokat az eseteket, amikor súlyos betegség vagy a joggyakorlást tényleg lehetetlenné tevő távollét teszi szük­ségessé az államfő ad hoc helyettesítését. Ismétlem meggyőződésemet, hogy a legtö­kéletesebb jogi szabályozás és a legtökélete­sebb személyi kiválasztás esetén is súrlódások, időveszteségek, felesleges bonyodalmak elke­rülhetetlenül elő fognak állni ebből a duplici­tásból. Tudjuk nagyon jól, hogy állami béren­dezésünk megújítást igényel, hogy a korszerű közigazgatás és kormányzat követelményei­nek megfeleljen. Egyszerűsítés, racionalizálás, a funkciók világos körülírása, a felelősségek pontos meghatározása az irányadó szempont. Meg kell mondanom, hogy a javaslat ezt a célt nem szolgálja, mert olyan intézményt épít bele alkotmányunkba, amelybe sem nálunk, sem másutt analógiát nem találunk és nehe­zen hiszem, hogy olyan új közjogi konstruk­cióra bukkantunk volna, amely előbbre viszi a modern állami fejlődést és ezért máshol is utánzásra fog találni. {Taps a szélsőbalolda­lon.) De, nézzük, t. Ház, a politikai szemponto­kat is. Elvégre emberek vagyunk valameny­nyien és mindegyikünknek megvan a maga emberi köre, személyek, akikhez rokonszenv fűzi, akiknek gondolkozásmódját megérti, aki­ket meghallgat véleménye formálásában, aki" ket tanácsul hív, akikről úgy érzi, hogy teen­dőinek ellátásában serkentőleg, buzdítólag hat­nak reá. Bármely állást töltsön be valaki, ter­mészetes emberi joga ezt a környezetet, ezt a szellemi atmoszférát a maga számára megte remtenie. Hogy két személy nyilvánvalóan nem ugyanazt a kört alakítja ki maga körül, az egészen világos. Sajnálatos emberi tapasz­tálat szerint, ha két embert ugyanannak a funkciónak az ellátására rendelnek ki, ha egy­mást szívvel, lélekkel támogatni akarják is, a különböző körök természetszerűleg nem min­dig értik meg egymást, sőt a legtöbb esetben ellentétek idéződnek fel közöttük, amelyeknek indítékai lehetnek nemes meggyőződésből fa kadóak, de lehetnek egyéni felfogások, érdé kek vetületei is. A mindennapi életben éppen­úgy, mint a történelem lapjain megtanulhat­juk, hogy az egymásra utalt emberek elnide­gülésében, elidegenítésében ezek a környezetek szokták a legnagyobb szerepet játszani. (Ügy van! Élénk taps a szélsőbaloldalon.) Minél erősebbek, minél önállóbbak ezek az egyénisé­gek, .annál önállóbbak környezetük kiválasz­tásában is és annál nagyobb a veszélye annak, hogy felfogásuk a legjobb akarat mellett is különböző irányban fejlődik. A két pólus kö­rül kialakul a bolygók köre és a magyar élet­nek az az egysége, amelyet az államfő sze­10

Next

/
Thumbnails
Contents