Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-265
Az országgyűlés képviselőházának 265. hogy ezt a százalékot rosszul számították ki, mert ha valaki veszi magának a fáradtságot és az ugyanezen az oldalon felül megadott táblázat alapján kiszámítja, mint ahogy én tettem, akkor az az eredmény jön ki, hogy 54% van a X. fizetési osztályba sorolva. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Simon, te csalsz!) Nem tudom elképzelni, hogy ebben tendençialett volna, csodálatos azonban az, hogy a kiszámított százalék a jelenlegi helyzetet kedvezően befolyásolja, illetőleg úgy akarja bemutatni, mintha kedvezőbb volna a valónál. A valóság az, hogy az indokolásban kiszámított adattal szemben a községi orvosok és körörvosok 54%-a van a X. fizetési osztályban, a IX-ben 26%-a és a VIII-ban 20%-a. T. Képviselőház! íHa vonzóvá akarjuk tenni az orvosok előtt ezt a hivatalt, — azt kell mondanom, hogy hivatalt — az államosított községi és körorvosi pályát s ha már nem nyitjfik meg előttük a magasabb fizetési osztályokát, akkor ezen az elosztáson feltétlenül változtatni kell. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az igazság ezt követeli. Nagyon helyes például a m javaslatnak az a rendelkezése, amely megnyitja a IX. fizetési osztályt azok előtt, akiknek már van háromévi gyakorlatuk. Azt szeretném azonban kérni a miniszter úrtól, ebből ne az következzék, hogy az illetők mostmár a IX. fizetési osztályban böjtöljék ki azt az időt, amelyet nem kezdtek meg a X. fizetési osztályban . T. Képviselőház! Körülbelül a végére értem annak, amit ezzel a javaslattal kapcsolatban általában elmondani szándékoztam. Most még rá akarok mutatni néhány kérdésre. A^ 6. § (4) bekezdése azt mondja, hogy a városi orvosok, a községi orvosok és körorvosok hivatali elhelyezéséről, valamint a felmerülő dologi szükségletekről a város 1 , illetőleg a község gondoskodik. Ez a szép, de hogy mi van a gyakorlatban, arra csak egy példát hozok ide, mégpedig nem messziről, csak 34 kilométerről, Vácról. Vác megyei váms, püspöki székhely, hivatalokkal, iskolákkal és egy olyan kórházzal, amelyről beszélni nem lehet; egyszer majd a fényképeit le fogom tenni a Ház asztalára.^ Meg kell mondanom, hogy Johan államtitkár úr is ismeri a váci kórházat és arról az ő véleménye pontosan ugyanaz, mint az enyém. Nem tudom, hogy a szegény tisztiorvos nem kap^e előbb-utóbb fegyelmit a miatt, hogy ezt a kórházat, mint közegészségügyi szempontból veszélyes intézményt, nem záratta be. (Nagy László: Gimnazista koromban már be akarták záratni!) Azt hiszem, egyszer meg fogom próbálni, hogy a váci kórház kérdésével egy interpelláció formájában közeledjem a belügyminiszter úrhoz, mert ez az ügy lassacskán nekem is szégyenemre válik, annak ellenére, hogy mostmjár nem vagyok kormánypárti képyiselő. Vácott történt a következő eset, amelyről a Váci Hírlap június 6-i száma is említést tett. Nagyon kérem a miniszter urat, ne érvényesítsen semmiféle fegyelmi fenyítést azzal az orvossal szemben, aki ebben a kérdésben úgy járt el, ahogyan eljárt. A váci helyzet ismeretében, felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az orvos a lehető legtöbbet és legjobbat akarta akkor, amikor azt tette, amit tett. Arról van itt szó, hogy a váci gyermekeket diftéria ellen oltják. A városi orvos jóelőre megrendelte a himlő és a diftéria, elleni szérumokat, amelyek nagy csomagban meg Is ütése 19Û2. június 11-én, csütörtökön, 515 érkeztek. Mivel azonban ezeket a szárumokat felhasználás előtt hűvös helyen kell tartani, nehogy megzavarodjanak és tönkremenjenek és mivel a városi orvosi hivatalnak egy deka jege sem volt, — így vannak ellátva dologi szükségletekkel ezek a városi orvosok, hogy egy deka jegük sincs — a szegény doktor nem tehetett mást, mint hogy a közelben levő cukrászda jégszekrényében helyezte el éjszakára a szérumot. Mi történt? Ma az édesség is olyan ritka valami, akadt tehát egy ínyenc tolvaj, . aki tortát keresve, éjnek idején betört a cukrászdába és ellopta a szérumot. B miatt nagy az ijedtség Vácott, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Mitől vannak megijedve 1 ?) Én nem vagyok megijedve, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem ön, a város! Nem értem! — Derültség) Az Ő ijedtségük természetesen más kérdés, (Nagy László: Azt hiszik, hogy méreg!) de nem ez a lényeg, nem ez a fontos, hanem az a fontos, hogy nincs szérum és az a fontos, mélyen t. miniszter úr hogy ezeknek a városi és községi orvosoknak a dologi ellátása ilyen. Nem hiszem, hogy ez megegyeznék a miniszter úr intencióival, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem!) Én csak azért hoztam fel ezt a példát, hogy ha már ráhagyjuk a városokra és a községekre, hogy ezekről a dologi szükségletekről gondoskodjanak, akkor ne ilyen legyen a dologi szükségletekről való gondoskodás. T. Képviselőház! Az orvosi lakásokkal kapcsolatban egyetlenegy megjegyzésem van. Itt nagyvonalú megoldást kell keresni. De ne az Oncsa-hoz nyúljunk, mert lassacskán odajutunk, hogy van ebben az Oncsa-ban néhány millió, de összes képviselőtársaim, velem együtt, az összes elkezelhető magyar közproblémákat az Oncsa-milliókból akarják megoldani, márpedig én azt hiszem, hogy ezeket ennek az összegnek a többszöröse sem fedezné Ne nyúljunk tehát az Oncsa-hoz. Én nem irtóznék attól, ha egyszer egy nagylelkű pénzügyminiszter odaadna egy nagyobb tételt, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Én sem irtóznék tőle! Tessék elhinni! ^— Derültség) de attól sem irtóznék, ha legalább egy fedezeti alapot teremtene meg a pénzügyminiszter úr, amelyből sok dolgot meg lehetne oldani. Méltóztassék elhinni, számtalan orvos vállalná a lakás felépítését, amelyet neki azután abban az esetben, ha megfelelő hitelkerethez juthat, le kellene törlesztenie, Hogy azután a községek hogyan intézik el ezt a vételi vagy más viszonyt az orvosokkal, az legyen az ő dolguk, a fontos az volna, hogy legyen orvosi lakás. (Úgy van! a baloldalon.) Még egyetlen dolgot, talán csak kis dolgot kell felhoznom a 10. §-ra vonatkozólag, ahol nagyon helyesen — sajnos, csak kényszerhatás következtében született ez az intézkedés, ezelőtt mindig hiába reklamáltuk — benne van, hogy a kórházi orvosoknak természetbeni lakás és élelmezés jár, amit feleáron is megállapíthatnak. Nagyon tetszik nekem, hogy az van benne, hogy feleáron is megállapíthatják és bejósolom, hogy előbb-utóbb ingyen kell majd adni, mert úgy sem fognak orvost kapni. A baj aztán itt is csak az, hogy ezt a belügyminiszter megcsinálja, de a kultuszminiszter szegény nem tudja, hogy a tőle messze lakó belügyminiszter milyen okos dolgot csinált és ő nem yezeti át a klinikákon, ahol pedig erre szintén szükség volna.
