Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-264
506 Az országgyűlés képviselőházának noke — a szociáldemokratákat és a szabadkőműveseket hiánytalanul kiirtani. (Egy hang asÁélsőbaloldalon: Nem' is akarjm!) A legutóbbi árjásítás alkalmával ugyan a zsidó tagokat törölték az igazgatóság és vezetőség listájáról, azonban egynehányan tanusítványosok, mégis csak bennmaradtak, de bennmaradtak szab adkőmí vesék és bennmaradt a szociáldemokrata pártnak és a szakszervezetnek az a régi gárdája, amely e hosszú metamorfózis, átalakulás alatt már e] volt helyezkedve a betegbiztosító és betegsegélyző pénztárban, részben a forradalom előtti idők óta. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon) T. Ház! A belügyminiszter úrnak papiron van^ ugyan joga beleszólni a tisztviselők kinevezésébe, az egész Oti. felső vezetésébe, ez a beleszólás azonban mégis csak papiron van. Mert mi történik 1 ! A szociáldemokraták, a szakszervezeti és párttagok és tanácsbeli vezetőtagok az ő embereiket párttagjaikat protezsálják, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalod dalon.) őket neveztetik ki tisztviselőkké, Budapesten és sok-sok vidéki szervezetnél. (Rajniss Ferenc; Nem itt van az üzlet, hanem a házeladásban.) Egyáltalán semmi közöm, mint személyekhez, de ott volt dr. Weis István vagy Csilléry esete ,akik antiszemiták voltak, kimarták Őket az Oti.ból. Addig kellemetlenkedtek nekik, addig tettek ellenük feljelentést, fegyelmit, amíg eltávoztok az Oti-nál betöltött helyükről. {Rajniss Ferenc: Akadályózták a ház vételt! Kellemetlen dolog! — Maró thy 'Károly: Az üzleteket ellenőrizni akarták!) T. Ház! Hogy az Oti. még a mai napig is a zsidótörvények és egyéb szigorító rendelkezések dacára 'alig változott, ez súlyos következményeket von maga után a munkássággal és azokkal szemben, akik betegségüket gyógyítani akarják, akik üdülni akarnak, akik a segélyre rászorulnak. Miért, t. Ház? Mert a 'betegsegélyezésnél a betegszabadságoknál, a szanatóriumokban vialó elhelyezéseknél olyan protekció játszik szerepet, amit másutt ritkán lehet látni. Azonkívül ott vannak az építkezések, a szállítások, mert itt óriási intézményekről és üzletekről van szó. Azok a Szállítók, azok a vállalkozók kapnak munkát, üzletet, akiket a szociáldemokrata urak protezsálnak. (Rajniss Ferenc: Meg a másik társaság, mindkettő közösen megosztják a munkát.) Távol áll tőlem, hogy baráti HuSzár Aladár Oti. elnök úr személyét kritika tárgyává tegyem... (Csia Sándor: Csak tegye!) ... de kérdezem, vájjon nem lehetett volna-e ilyen hosszú idő alatt a magyar államhatalom segélyével ezt a szociáldemokrata és a szabadkőműves társaságot az Oti. vezetőségéből és a középső vezetésből legalább kiirtani? (Ifj. Tatár Imre: Kiugrasztották Huszár alól a lovat! — Rajniss Ferenc: A középen is vannak? A gerincben«?) Ha a zsidó munkaadók el is távoztak a tanácsból, ott maradtak díszgójok helyettük, ottmaradtak olyanok, akiket ők képviseletükben oda betették. Ez aat jelenti, t. Ház, hogy az a nemzeti gondolat, amelyet a magyar munkásságnak kellene, hogy képviseljen, nem tud égy érvényesülni, mint ahogyan azt a dolgozó magyarok érdeke megkívánná. Nem akarok saját tapasztalataimmal előjönni, nem 'akarom azt mondani, hogy egy igen derék cukrászunkat, mert pártunknak volt a tagja, kimarták az Oti.-ból, mikor ezt megtudták róla, elvették az állását, és többé az Oti.-nál nem kaphatott kenyeret. Ez a rendszer érvényesül más pártok híveivel 26 U. ülése 19A2 június 10-én, szerdán. is és igenis a szociáldemokraták azok, akik ott elsősorban állást, kenyeret kapnak. T. Ház! Az állam feladata a munkásság jólétéről gondoskodni, az állam feladata, hogy a munkásság testi épségéről, egészségéről és szellemének javításáról gondoskodjék, éppen ezért ezt a fontos intézményt, az Országos Társadalombiztosító Intézetet felétlenül nagyobb eréllyel kell hogy az állam kezébe vegye. Kérdezem ezért a miniszterelnök urat, hajlandó-e — ha szükséges az OTI autonómiájának felfüggesztése árán is — egy kormánybiztost odaküldeni, aki valóban egy vasseprüt fog odavinni ós kisöpri onnan a zsidó bolseviki és szabadkőműves szellemet, amit még a marxisták hagytak ott. (Taps a szélsőbaloldalon és a jobboldalon. — Rajniss Ferenc: Jó, hogy egyhangúak vagyunk, mert akkor nem lesz eemmi belőle!) t Elnök: Kérem Rajniss képviselő urat, méltóztassék megengedni, hogy a szükséges nyilatkozatot megtehessem. (Rajniss Ferenc: Méltóztassék! -— Derültség.) Az interpellációt kiadjuk a miniszterelnök úrnak. Következik Maróthy Károly képviselő úr interpellációj a belügy és a honvédelmi miniszter urakhoz. Kérem a szövegét felolvasni. Incze Antal jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminiszterhez és a honvédelmi miniszterhez a honvédelmi munkaszolgálat igénybevétele tárgyában. Kérdezem a m. kir. miniszter úrtól, vájjon indokoltnak tartja-e a honvédelmi munkaszolgálat igénybevételét a tavaszi legnagyobb mezőgazdasági munkák idején kisgazdákkal szemben olyankor is, amikor ez a munkaszolgálat egy uradalomnak a téli favágási napszám szűkmarkú megnemadása következtében állott elő és amikor az uradalom nyaralók fuvarozására állítja be saját lovait s a kisgazdák lovaival pedig hordatja a, fát s farak tarozásra a munkaszolgálat kényszerével? Van-e tudomása a m. kir. miniszter úrnak továbbá arról, hogy a honvédelmi munkaszolgálat anyagi megtérítése a kisgazdákra nézve súlyosan hátrányos és aránytalan, ugyanakkor az uradalomra nézve indokolatlanul magas hasznot biztosít? Hajlandó-e a m. kir. miniszter úr a honvédelmi munkaszolgálatnak ilyszerű . antiszociális, másrészt egyéni hasznot eredményező igénybevételét a jövőben eltiltani ésaz eddig megtörtént esetben pedig megtorolni éls az okozott kár okát megtéríteni? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Maróthy Károly: T. Képviselőház! Honvédelmi törvényünket a következő emelkedett szellemű mondat vezeti be (olvassa): »A honvédelem a legszentebb állampolgári kötelezettség, amelyet mindenkinek az önfeláldozásig terjedő odaadással kell teljesítenie«. T. Képviselőház! Mi ezt így hisszük, így valljuk és így is követeljük meg minden magyar embertől egyformán. Ez a kötelezettség részint leventekötelezettség, részint hadkötelezettség és végül civil vonatkozású kötelezettség: a,honvédelmi munkaszolgálat kötelezettsége. A honvédelmi munkaszolgálatot igénybe lehet venni SL t katonaság, a csendőrség, a rendőrség ellátására, de a közellátásra, a polgári lakosság ellátására is, ha ez feltétlenül szükséges és általában az egyéb közfeladatok ellátására írja elő a törvény ennek igénybevételét, de mód van arra is, hogy biaonyos esetekben magángazda-
