Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-264

Az országgyűlés képviselőházának 264. ülése 1942 június 10-én, szerdán. 503 — a dologtalan herét. (Úgy van! Ügy van! Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt kérjük a miniszter úrtól, tessék ilyen értelemben megfordítani a kérdést. Ne azokat engedje ellátni« akik >ma arannyal és pénzzel bőven el vannak látva, hanem a dolgozó tömegeket tessék ellátni. {Egy hang a szélsőbaloldalon: A zsidók menjenek ki az országból. — Rajniss Ferenc: Beszélhetünk a levegőibe! Semmi sem. történik!) 1 Elnök: Az interpellációt kiadjuk a közellátási miniszter úrnak. Következik Vajna Gábor képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrihoz. Kérem az nterpellácó szövegének felolvasását. Incze Antal jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a szakszervezetek tárgyában. Tudja-e. a miniszterelnök úr, hogy a szociáldemokrata szakszervezetek túlmenőleg a szociális és kulturális célkitűzéseiken a magyar nemzetre _ veszedelmes és nemzetellenes aknamunkát fejtenek ki és helyet adnak a bolseviki munkának a legális szervezkedésre? Hajlandó-e a miniszterelnök úr a szakszervezeteket azonnal feloszlatni, vagyonukat zárolni és a munkaközvetítést állami kézibe venni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szóVajna Gábor: T. Ház! A legutóbbi interpellációs napokon felszólaltam a kommunisták magyarországi pártjának aknamunkájával kapcsolatban. (Horváth Géza: Ilyen is vanl — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Van!) A kommunisták magyarországi pártja, tevékenységét legálisan a szociáldemokrata pártban és a szociáldemokrata szakszervezetekben fejti ki. Ma, amikor a szakszervezetek tárgyában szólalok fel, tudom, sokan azt gondolják, hogy ez egyszerűen csak nemzeti szocialista okoskodás és ezért fölösleges, de fölösleges azért is felszólalni, mert bolseviki veszély Magyarországon nincs; a mi szociáldemokratáink szalon-szociáldemokraták és nem nemzetköziek. Hogy ezeket bebizonyítsam, amennyiben az előző interpellációm erre nem nyújtott Molna elegendő anyagot, kénytelen vagyok visszamenni a szociáldemokratapárt és szakszervezetek történelmi ismertetéséhez. Az első interiiacionalét annakidején sza- j badkőműves zsidók alpítiották; 1863'ban Brüsz- ; szélben határozták el alapítását, 1864-ben Londoniban alakították meg. Az uralmat ebben a pártban Marx Károly ragadta magához. 1867-ben kimondották az első internacionálé- ' ban a magántőke megszüntetésének _ szüksé- j gét. bedobták a jelszót: »világ proletárjai egye- | süljetek« és intern acionnlisták lettek. Ez a J mozgalom forradalmi iellenrü volt. Ebből alaíkult meg egy második internacionálé 1889bem Párizsban. Ez önmagában harcba kezdett S egy evoluciuós és egy revolúciós módszer j körül. Az evolucionista, a természetes fejlődé=es eljárás híveiből Bernstein Ede alakította a szociáldemokrata pártot, a révolu- \ci ós elgondolásból Lenin a harmadik inter- j nacionálét. t A magyaroriszáö'i s/ociáldemokratapárt és szakszervezetek Ihialba tagadják azt, hogv őik nemzetköziek és hiába alítják azt, hogy fítk ; magyarok, mert őik csak -magyarországiak, de nem magyarok. (Úgy van! a közéven.) Ha Janus-arcúk be is van kenve piros-fehér-? zöld színekkel, vagy ahogyan március 15-én * láttuk, csak rendőri felszólításra voltaik kénytHLlemek a Pétőfí-isfzíobor \ előtti koszorúzás alkalmával a piros-fehér-zöld szalagot kiterítetni »(Maróthy Károly: ÍMert csak a VÖTÖÍS volt felül!), mindenesetre nemzet köziek és munkájuk a bolseviki nemzetközi zsidóság céljaiért folyik. A szovjet' hadsereg győzelméről beszélnek a pártban és a szakszervezetekben, a szovjet hadsereg nagyszerű és kiváló fölszerelését tárgyalják. Sztálin és Timosenko nagy képességeit dicsőitik és ha a szociáldeimoikiraták, a nemzetköziek és zsidók egyáltalán imádkoznak, akkor ezeknek a győzelméért imádkoznak. Magyarországi vetületében a dolog kép« az, hogy 1873-ban alakult meg az első munkáspárt, amelyet a kormány azonnal feloszlatott, majd ez a párt 1880-ban újból megkezdte működését, A jelenlegi szociáldemokratapárt ebből alakult meg 1891-ben. Ez inár 1891-ben átterelődjöitt agrárszociális térre is és Ojrosházán, Makón, Hódmezővásárjh^líyen élénk agitációt kezdett. Hogy mennyire létezik a munkásintemacionálé, ezt éppen a szociáldemokraták hivatalos tájékoztató kiadványából akarom ismertetni. Itt van az útmutató a kezemben, mely megállapítja, hogy a szocialista munkás internacionaléhoz csatlakozott országok központjai hol vannak? Ezek között második helyen fel van sorolva Magyarország, a magyarországi szociáldemlokratapárt. A szaiksiziervetek nemzetközi szövetségéhez tartozó államok központjai között pedig szintén a második helyen szerepel Magyarorsizág, a (magyarországi munkásegyesületeik szövetsége, a szakszervezeti tanács. Egy miásilk oldalon ezen útmutató felsorol összesen 34 szakszervezetet, így a bányamunkások, a borbélyok, a bŐiriparosok, a biőröndösök, a cukor- és élelmezési iparbeli, az énítő, a famunkás, stb. szakszervezeteket. Mi jfo elgy szakszqrveteetnek f feladata? Azonos iparághoz, foglalkozáshoz! tartofaokmak a belügyminisztérium által jóváhagyott alapszabályok jszérint) működő" gazdasági és jóléti szövetkezése. Célja a munkaközvetítés, a munkabérnek a munkások kívánsága szerinti szintben tartásába munkások, munkanélküliek segélyezése,^ /kulturális előadások, szemináriumok, tartása — "mint azt legutóbb a (Braun Soma-féle szemináriummal kapcsolatosan ismertettem. A szakszervezeti tanács fölfelé alá van rendelve a második internacionálénak, lefelé pe-> dig szakosztályokba tagozódik, mint az előbb saját kiadványukból felolvastam. Megemlítem még a szociáldemokratáknak gazdasági jellegű szabad szervezeteit, amelyek a szakszervezetekkel együtt Budapesten alakultak meg. Ezek vidéken, ha húsz tag jelentkezik, helyiesoportot, ha nincs húsz tag. csak befizető helyet alakíthatnak. Az engedélyt erre az 1922 augusztus 20-án kelt 1.111/1922. Ees. belügyminiszteri számú rendelet adta meg. Ez a rendelet határozottan megtiltja a szakszervezeteknek a politizálást, és csakis az előbb említett jóléti levékenyséaet engedélyezi. (Maróthy Károly: Köszönjük!) Legyen szabad még a szociál

déni okra tanárt kiadásában 1942-ben megjelent »Érdekképviselet vagy szakszervezet« című röpfüzetből. amelyet Lipsev H. Sándor írt, eíryes részeket ismertetni és a 39. oldalról fel-' olvasni a következőket. (Olvassa): »Az érdekképviselet együttjár az állami munkaközvetítővel. Magyarországon van már elég nagysza81*