Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-264

Az országgyűlés képviselőházának niszterelnök urát kérdeztem meg ebben a kérdésben. Az utóbbi hetekben az ország" minden részén a legszélesebb körben elterjesztették azt a hírt, hogy ezentúl a folyó gazdasági év befejeztével, az új termés után a gazdiák, a cselédek és minden őstermelő jegyre fogja kapni a lisztet, ugyanúgy, mint ahogy a városi ellátatlan lakosságnak, jegyre szolgáltatják ki a lisztet. Ennek következménye a híresztelések szerint az, hogy a cséplőgépnél az utolsó szemig elveszik a gabonát, még a vetőmagot is, és jegyre adják ki a gazdának az ő vetőmagját, a szükséges gabonát és lisztet pedig szintén jegyre kapja meg. Ugyancsak most híresztelések folynak vidéken arravonatkozólag, hogy a következő gazdasági évben megszüntetik az Őstermelő sertésvágását, vagyis minden sertést, amelyet felhizlalnak, elevenen elvisznek, úgyhogy a szalonnát és zsírt is jegyre adnák az őstermelőnek. Ezzel kapcsolatban hírek is jelentek már meg, hogy ennek folytán feleslegessé válnak a vámörlő malmok. Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy ez a dolog ebben a konstrukcióban kivihetetlen, hogy ilyenre gondolni sem lehet, hiszen attól a mezőgazdasági munkástól ós cselédtől, attól a kisgazdától, akinek élet-alapfeltétele az, hogy az ő gabonája, kenyere és szalonnája biztosítva legyen, a terményt ilyenformán elvenni nem lehet. De kénytelen voltam ezt a kérdést idehozni a képviselőház elé és kérni a miniszterelnök úr válaszát, amely kifelé ezeknek a híreszteléseknek, — és talán a miniszter^ elnök úrnak szavaival élve — ennek a romboló kritikának, romboló híresztelésnek gátját vesse, mert felhasználják — ezt az utóbbi időben hallottam — a miniszterelnök úr külföldi útját arra, hogy megerősítsék ezekét a destruktív híreket azzal, hogy kénytelenek vagyunk ilyen úton eljárni. Ismételten mondom, én nem azért hoztam ide, mintha kifelé rossz hírt akartam volna kelteni, hanem éppen ellenkezőleg, várom a miniszterelnök úrtól, hogy ezeket a híreket cáfolja meg és világosan nyugtassa meg a falu népét, hogy a falusi nép önellátása, tehát gabonával, zsírral való ellátása a saját önellátásával feltétlenül biztosítva lesz, ennek következtében megmarad a vámörlés is. Ha már ezt a kérdést felemlítettem, egyidejűleg elő kell terjesztenem két kérést is, amely szintén ezzel kapcsolatos. A folyó évi gabonáértékesítési vagy összeszedési rendeletnek rövidesen meg kell jelennie. Kérem a közellátási miniszter urat, illetőleg a miniszterelnök urat, hogy folyó évi gabonarendeletet sokkal jobban dolgozzák ki, mint amilyen a múlt évi volt. A fejadagok megállapítása, a gabona széjjelválásztása első- és másodrendű gabonára, az állatok részére visszahagyandó takarmány, általában a gazdáknak a termelés fenntartására elegendő emberi és állati élelem kiszolgáltatása sokkal pontosabban és rendesebben történjék a folyó esztendőben, mint ez a múlt évben volt. Rengeteg panasz és sérelem fordult elő az elmúlt év folyaniián ennek a rendezésnek a hiányosságai folytán. Rengeteg .sérelem fortdhilt elő azért, inert fe'álapkereskedőket vagy cipőigyári tisztviselőket küldtek ki megállapítani, mennyi annak a gazdának a feleslege és hogy mennyit tartozik beadni. Egy ilyen rendszert tehát, mint amilyen a múlt évben volt, a folyó évben fenntartani nem szamlbad. 'i. ülése 19i2 június 10-én, szerdán. 499 Ha pedig szükséges ez a gabonarendelet, akkor — ismétlem — első soriban szükséges az, hogy fa rendelet biztosítsa ia gazdák önellátását, és hogy sokkal pontosabban és világosabban legyen kidolgozva, mint a múlt esztendőben volt. Ezzel kapcsolatban második kérésem az, hogy egyszerűen és véglegesen állapítassék meg a meghagyainidó szükséglet és az elviendő felesleg, és me forduljon elő az, ami a múlt esztendőben is megtörtént, hogy háromszor is kellett elszámoltatni, hárlomszor is kellett rekvirálni és még ma is »kirepülnek« a bizottságok egy-egy faluba is amit látnak, azt összeszedik és elviszik. Eintnek megelőzésére a folyó gazdasági év végével kimondandó terményértékesítési rendelkezés, .pontos, világos és olyan intézkedéseket tartalmazzon, hogy egész éven keresztül ne legyen szükséges a gazdákat ezzel izgatni és termelésüket akadályozni, hogy ne tudják, mikor jönnek és mikor viszik el amiáír egyszer rendeletileg meghagyott készletüket. Ismétlem, kérésem, lényege az-, nogy a miniszterelnök úr nyugtassa meg az egész ország ffazdaközönségét, hogy a gazdánál, az őstermelőknél, — beleértve a munkásokat is — a tiegyréndszert gabonára, lisztre, zsírra nem fogják bevezetni, mert ez kivihetetlen. Elnök: Az interpellációt kiadjuk a miniszterelnök úrnak. Következik Horváth Ferenc képviselő úr interpellációja t a pénzügyminiszter! úrhoz. Kérem az interpellációi, szövegének felolvasását. Incze Antal jegyző {(olvassa): '»Inteínpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz a nyugdíjas állami alkalmazottak és özvegyek családi pótléka tárgyában. A rendkívüli viszonvok folvtán beállott drágulást a tényleges állami alkalmazottakínál a kormány a múlt év végén kiado+t rendeletében azzal igyekezet enyhíteni, hogy a fizetések felemelése mellett a családi pótlékot, főleg a sokgyermekes állami alkalmazottaknál, megfelelően rendezte. Ebből a rendezésből — a családi pótlékot illetően — azonban' kimaradtak a 'nyugdíjas állami alkalmazottak^ valamint anyusrdíias özveeryek. Hailandó-e a pénzüg'vrtnnísztp-'' úr infe*kedni aziránt, (hogy a nyugdíjas állami alkalmazottak és özvegyek családi pótléka utrvanolvan rendezést nyerjen, mint a ténvlegies alkalTJlnök: Az-interpelláló képviselő urat illeti a szo. Horváth Ferenc: T. Ház! A rendkívüli viszonyok között bekövetkezett drásrasáír elsősorban a fixfizetéses alkalmazottakat érinti. Ennek a drágaságnak a méreteit és részleteit nem szükséges, hogy itt felemlítsem. Tud ink, hogv közeli átásunk cikkeit, különösen azokat, am elvek elsőrendű életszükségletet vannaV h'vatva^ kielégíteni, közellátási miniszterünk és kormányzatunk állandóan szem előtt tartja és inarTcodik ezek áremelkedésének gátat vetni. Tnrh'nk azonban a^t is, hoerv ezek mellett 07, ékőrendít. szorosabban vett szükségleti mVkek mellett a mindennapi megélhetésbe?, mépr számtalan cikk tartozik, így többek ko7,öt+ a efnő és a ruha. amelyeknek ára nem 10—20— 30°/o-kal emelkedett, hanem sokkal jelentősebb mértékben, sokszor 50—100%-kal is. "NTem kell arra sem rámutatnom, hogy az áremelkedés