Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-264
Az országgyűlés képviselőházának mazása a belügyminiszter hatáskörébe tai tozik. Megállapítja az alkalmazás előfeltételeit éspedig a jelenleg érvényben levő rendelkezéstől eltérően akként, hogy úgy a városi, mint a községi és kör orvosok részére vagylagosan írja elő akár a tiszti, akár a községi orvosi tanfolyamot. Felhatalmazza a belügyminisztert az alkalmazás előfeltételéül megkívántható gyakorlati idő szabályozására, felhatalmazza ezenkívül az orvosok áthelyezésére is, ami egyébként az állami tisztviselői jellegből önként következik. Következetesen továbbépíti az 1936 :IX. tc.-ben már érvényesített azt az elvet, amely pontosan körvonalazza az orvostisztviselők közjogi helyzetét. Körülhatárolja a városi, községi és körorvosok közjogi elhelyezését az önkormányzatokban, beállítja őket az önkormányzat írierarhiájába. Ezzel eleget tesz annak a már említett közigazgatási elvnek, amely szerint egy új intézmény sikeres működésének abszolút előfeltétele az, miként illeszkedik bele a már élő közigazgatási berendezkedésbe, Ámde, bármennyire helyes és célszerű is az államosításra vonatkozó rendelkezés, azt a célt, hogy most már valóban legyenek is orvosok erre a szolgálatra, egymagában ezekkel a rendelkezésekkel nem tudná biztosítani. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy még a kétségtelenül fennálló és igen nagymértékű orvoshiány mellett sem maradjanak üresen ezek az állások. A mai helyzet ugyanis végtelenül szomorú, sokkal rosszabb, mint azt egyedül az orvoshiány indokolná, És ennek okait kutatva meg kellett találni azokat az eszközöket, amelyek a kérdés megoldására alkalmasak. A javaslat indokolása helyesen mutat rá a hibaforrásokra és azok megszüntetésére olyan eszközöket alkalmaz, amelyek célszerűségét legerősebben alátámasztja az a körülmény, hogy a sérelmek orvoslásánál nagyjában-egészében alkalmazkodik a Magyar Országos Orvosszövetség Községi és Körorvos szakosztályának memorandumában foglalt kívánságokhoz. Mindenekelőtt megszünteti a helyhezkötöttséget, ezzel módot ad arra, hogy az orvos eredményes munkájának jutalmaként és családi körülményeit is figyelembevéve, fokozatosan jobb helyre kerüljön. Ezzel nemcsak megszünteti a reménytelenségben csökkenő munkaenergiák kallódását, hanem módot és lehetőséget ad a jó szolgálatok jutalmazása mellett, a gyermeknevelés nagy kérdésének könnyítésére is. Eendezi a javadalmazás kérdését akkor, amikor megnyitja előttük a VII. fizetési osztályt és megszünteti azt a tűrhetetlen helyzetet, hogy ezek a nagyképzettségű orvosok túlnyomó részben a tizedik fizetési osztályban tengődjenek. Az új rendezés szerint mód van arra is, hogy az alkalmazott orvosok legnagyobb részben a kilencedik fizetési osztályban kezdjék pályájukat s emellett ebbe a fizetési osztályba való haladéktalan bejutást lehetővé teszi a már most szolgálatban álló orvostisztviselőknek is, akkor, amidőn a kilencedik fizetési osztályba lépés előfeltételéül egyedül a háromévi kifogástalan szolgálatot jelöli meg. Minden tekintetben figyelembeveszi a szerzett jogokat, mert gondoskodik arról is, hogy a jelenleg szolgáló városi orvosok közül azok, akiknek városi pótilletményük van, régi illetményeik és a jelenlegi szabályozás után KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XHL 264. ülése 1942 június 10-én, szerdán. 469 megállapítandó illetményeik különbözetét nyugdíjba számítható személyi pótlékként továbbra is megtarthassák. Természetszerűleg ez a személyi pótlék az állami javadalmazás emelkedésével fokozatosan csökken. Ez a személyi pótlék egyébként a törvényjavaslat rendelkezései szerint a nyugdíjba is beszámítható lesz. Az államosítással .kapcsolatban igen gyakorlati módon oldja meg a javaslat az alkalmazás kérdését is, amennyiben ezt új kinevezés nélkül egyszerű átminősítéssel rendezi. Ezzel kapcsolatba az orvosi szolgálatnak ezen a vonalán is végrehajtja az 1939 : IV. te. rendelkezéseit. Ennek következtében a törvény életbelépését követő hó 1-ével végelbánás alá vonja a jelenleg még szolgálatot teljesítő zsidó orvosokat, — ezeknek a száma körülbelül 92 — azokkal a nem zsidó orvosokkal együtt, akik a törvény hatálybalépése után kijelentik, hogy nem kívánnak állami szolgálatban továbbműködni. Ezzel az. orvos-tisztviselői kar zsidótlanítása végleges megoldást nyer. Minthogy a közalkalmazás terén a zsidókérdéseket az 1939 : IV. te. szabályozza, nem lehetett ennél a problémánál sem az egyéb fajvédelmi törvények és rendelkezések alapjára helyezkedni. A városi, községi és körorvosok régi sérelmeit rendezi a javaslat, amidőn pontosan körülhatárolja a fuvardíj, illetőleg a természetbeni fuvar igénybevételének eseteit és ennek részletes szabályozásával a belügyminisztert bízza meg. Szabályozza a magánlakásokon tartott rendelőszoba utáni térítési díjak kérdését is. Ezekkel az intézkedésekkel egységes és általános javadalomrendezést végez és egyszersmindenkorra kizárja azt a sok vitát és félreértést, amely ezekben a kérdésekben és ügyekben, sajnos, napirenden volt. Végül, de nem utolsó sorban utal a javaslat laz orvoslakáskérdés rendezésének a kötelezettségére is. Ebben a vonatkozásban nem érinti a jelenleg érvényben lévő 1908. évi XXXVIII. te. rendelkezéseit, s e kötelezettséget továbbra is a községek terhén hagyja. Ámde a gyakorlati életben ennek a kötelezettségnek iaz önkormányzatok által való viselése úgy alakult, hogy az Oti.- és Mabi.-kölesönöket orvosi lakásépítés céljaira kapó közületek legnagyobb része az amortizációs költségeket államsegély formájában a községi segélyezési alapból visszakapja. Gyakorlatilag tehát az orvoslakás építésének terhét is maga, az állam viseli. A községi orvosok lakáskérdésének megoldására, amint éppen az előbb említettem, már eddig is igen helyes és célszerű intézkedések történtek, ennek a kérdésnek a mielőbbi teljes megoldása azonban feltétlenül a legnagyobb mértékben meg fogja könnyíteni ezeknek az állásoknak^ a betöltését, mert ezzel tudjuk csak elősegíteni az orvosi kaiszámára a hékés családi élet örömeit, ezzel tudjuk megadni az orvosok magas képzettségének a társadalmi érvényesítéséhez szükséges kereteket és ezzel tudjuk legalább is nagyrészben kiküszöbölni a falusi élettől való idegenkedést is. Ezek a rendelkezések a székesfővárosra természetesen nem '.. vonatkoznak, mert a székesfővárosi közegészségügyi kérdések már megfelelően szabályozva vannak. T. Ház! Mindezek után megállapítható, hogy a városi, a községi és a körorvosok államosításával a javaslat biztosítja ennek az orvosi rendnek számára a fejlődés előfeltételeit és nem csupán az önkormányzatok szanálásával kapcsolatban a községi és a körorvosokat 77