Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-264

466 Az országgyűlés képviselőházának Az új adatgyűjtések, amelyeket a jelenlegi j munkaterv elénk tár, annak a ténynek számbavételével mérlegelendők, hogy a hivatal kö- j rülbelül 87 címJSzó alatt mintegy 200 adatgyűjtéssel foglalkozik, amelyek a miniszterelnök úr jelentésében részletesen fel vannak sorolva. Ezen a kétszáz adatgyűjtésen kívül még körülbelül 48 olyan adatgyűjtés van, amelyről a jelentés beszámol. Ezek az adatgyűjtések a hivatalon kívül, de a hivatal ellenőrzése mellett <— sokszor a hivatal közegeinek igénybevételével — folynak, úgy széleskörű, megbízható és nagyon megnyugtató képet is adnak statisztikai szolgálatunkról. Az új adatgyűjtéseképpen az említett népszámlálási munkálatoknál fogva, továbbá ama rendkívüli munkák miatt, amelyekkel a közigazgatás a mai háborús viszonyok mellett természetszerűen terheli a statisztikai szolga- j latot, a folyó évben csak nagyon korlátolt j mértékre szorítkozhatnak. Ezek között mindenekelőtt legelső az őszi vetések területének statisztikája, azután a nagyobb kereskedelmi vállalatok statisztikája, végül a közszolgálati i alkalmazottak statisztikája. Ezek mindi tisztára új adatgyűjtések. Az adatgyűjtések rész- j léteivel az egyesített bizottságok már meg

: j előzően behatóan foglakoztak, most pedig elvi i szempontból foglalkozunk a jelentéssel s ezért nem fogom a t. Ház türelmét és idejét e rész- ! letekkel igény bevenni. Különös örömmel üdvözlöm azonban a [ közszolgálati alkalmazottak statisztikájának t újonnan felvett programmpontját. Ez kiter j jed az állami törvényhatósági, városi, községi, közüzemi, valamint a szociális biztosítóintézeti tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra is, tehát a közszolgálati alkalmazottak legszélesebb rétegét vonja be vizsgálatai körébe; kutatja azoknak fizetési, szolgálati, szociális és lakásviszonyait, családi helyzetüket stb. s így végre abban a helyzetben leszünk, hogy lényeges mozzanatokat hivatalosan át tudunk tekinteni ennek a nagyon értékes társadalmi rétegnek az életszintjéről és további következtetések alapjait rakhatjuk le vele. T. Ház! Az egyes adatgyűjtések körében tervezett módosítások annyira részletekbe mennek, hogy azokat nem kívánom ismertetni, miután a bizottság azokkal is részletesen foglalkozott, csak arra volnék bátor rámutatni, mielőtt beszédemet befejezném, hogy statisztikai szolgálatunk mind a Központi Statisztikai Hivatalnál — amely most meglehetősen megnövekedett létszámmal 1300 emberre növekedett — (horribilis munkát fejt ki úgy az állami szervezetben, mind pedig fővárosi ágazatában, a Székesfővárosi Statisztikai Hivatalnál kifejtett munkakörében is, igazán feladata magaslatán áll. Az állami statisztikai hivatalra és annak személyzetére oly hatalmas terhek nehezednek a mostani, mindenütt adatszolgáltatást kívánó és igénylő időkben, hogy ezek ellátása mellett a publikációk abszolút fontos és kívánatos teljesítése valóban olyan teljesítmény, amelyet még a törvényhozásnak is elismeréssel kell fogadnia. . _ A Hivatal a vázolt munkálatok mellett kilenc nagy publikációt bocsátott ki az alatt az időszak alatt, amelyre a muitevi statisztikai munkaterv hatálya kiterjedt. Ha ezt a munkát szakértők és a statisztikán kívülálló hozzáértők is, megvizsgálják és mérlegelik, akkor azt kell mondanom, hogy nemcsak a 26

If. ülése 19^2 június 10-én, szerdán. miniszterelnök úr, hanem Magyarország maga is büszke lehet statisztikai hivatalára, annak feladata magaslatán álló vezetőségére, amely ezt a munkát nemcsak el tudta végezni, de megfelelt publikáció terén is a modern kívánalmaknak a legmesszebbmenő módon. T. Ház! Ezekben voltam bátor beszámolni a miniszterelnök úrnak az 1942. évi hivatalos statisztikai munkatervre vonatkozó jelentéséről, amely a (Ház előtt fekszik jóváhagyás végett. Minthogy annakidején az egyesített bizottságok a legnagyobb részletességgel tárgyalták a jelen munkatervet s azt elfogadták és jelentésükben megállapították, hogy az a törvény rendelkezéseinek, a modern állami élet követelményeinek és a statisztikai szolgálat legmagasabb célkitűzéseinek ( mindenben meg. felel, tisztelettel kérem, méltóztassék a miniszterelnök úr jelentését jóváhagyóan tudomásul venni és elfogadni. (Éljenzés és taps.) Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnák-e a jelentést elfogadni? (Igen!) A Ház a jelentésben foglalt munkatervet elfogadja és azt hasonló eljárás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirendünk következő pontja a városi orvosokról, a községi orvosokról és a (körorvosokról, valamint egyes közegészségügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat, (írom. 647. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy e javaslathoz az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: A Magyar Elet Pártja Stítz János képviselő urat, az Erdélyi Párt Gaál Alajos képviselő urat, a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség Incze Antal képviselő urat, a Nyilaskeresztes Párt Krancz Kaymund képviselő urat és végül az Egyesült Keresztény Párt Mátéffy Viktor képviselő urat. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy a belügyminiszter úr e javaslat tárgyalásának tárta; mára Johan Béla államtitkár urat miniszteri megbízottként jelentette be. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Hunyadi-Buzás Endre előadó urat illeti a szó. Hunyadi-Buzás Endre előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az a^történelmi folyamat, amely az államok személyi elemét jelentő társadalmak nagy kérdéseinek megoldása során a francia forradalommal megindult és ja liberalkapitalizmus kérlelhetetlen anyagelvűségének tévelygései után napjainkban egy soha nem látott, soha el nem képzelt drámai kitöréshez vezetett, az elmúlt két évtized folyamán egyre gyorsuló ütemben tette tudatosabbá és tisztábbá azokat a célokat, amelyeknek elérése vagy legalábbis megközelítése, az állam létének tisztultabb értelmét jelentik. A társadalmak közötti ellentéteket kiegyenlítő szociális gondolatnak erélyes kézzel a kormányzat tengelyébe való állítása s ezzel kapcsolatban a népi közösség jólétének eme^ lése

% emberi méltóságának megbecsülése és biológiai értékének felemelése azok a célok, amelyeket egy pillanatra sem szabad egyetlen építő kormányzatnak sem szem elől tévesztenie. Minthogy e nagy együttes célok megközelítéséhez vagy eléréséhez az alapot csupán a