Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-264

456 Az országgyűlés képviselőházán ben, majd minden községben annyi az igénylők száma, — s ezek között igen sok jogosult igénylő van — hogy ott más községbeliek, akár igényjogosultak, akár nem, már nem igen jutnak hozzá a föld megvételéhez, kereszténybirtokot pedig a mai világban vásárolni nem nagyon lehet. így aztán előfordul az az eset, hogy például Szabolcs megyében tíz olyan község van, ahol egyáltalán ninos semmi zsidÖbirtok, viszont sok olyan községben, .amelynek határa kicsiny, nem nagy terjedelmű, olyan sok zsidóbirtok van. hogy szinte probléma azoknak kiosztása és elosztása; azon a helyen, ahol a nép szorgalmas volt. ahol megtartotta ezeket a birtokokat, ahol nem engedett idegen kezet hozzányúlni a magyar földhöz, olyan helyzet állott elő; hogy nincts olyan föld, amelyet igényelhessen vagy vásárolhasson, nincs olyan föld, amely eladásra kerüljön; nincs meg tehát az alkalom és a mód a terjeszkedésre és főleg nagyszámú családok jogos terjeszkedésére. Fel kell, hogy hívjtam erre a. földművelésügyi miniszter úr figyelmét, kérve aa ő segítségét és támogatását, hogy ilyen esetben más községek határában is mó'dőt és jogot adjon ezeknek a földmíveseknek föld vásárlására vagy igénylésére. T. Ház! A vita tegnapi legutolsó szónoka Nagy Ferenc t. képviselőtársam és mélyen t. barátom volt akinek beszédéből legyen szabad kiragadnom egy gondolatot, mégpedig azt, amikor ő a középbirtokok létesítésével foglalkozott és azt mondotta, hogy az átengedésre kötelezett nagyobb vagy középbirtoktesteknek teljes egészükben kisbirtokokká kell átalakulniok. Sajnálom, hogy ebben a tekintetben ellent kell mondanom neki, mert igen sok helyen vétek volna a középbirtokot megszüntetni. Ismerek sqk olyan gazdaságot, amelynek tulajdonosa új épületekkel, nagy dohánypajtákkal, cselédlakásokkal, takarmányos kamrákkal és sok egyéb, a modern technika vívmányainak megfelelő dologgal szerelte fel gazdaságát. Ezeket az épületeket vétek volna lebontani, vagy lerombolni és ez nem építő politikát jelentene, hanem a rombolás politikáját. Egy-egy ilyen nagyobb birtoktestből, illetőleg tanyaépületből igenis meg kellene alakítani azt a középbirto, kot, amely . azután az épületek rentábilis és szükséges kihasználását biztosítaná, a körülötte lévő lakosságnak munkát adna, különösen akkor, ha szőlő és gyümölcsös is tartozik hozzá s ha az irányított gazdálkodás mellett olyan ipari növényeket is termelne, amelyek sok napszámos-kezet igényelnek. Ez a középbirtok ezeket a munkásokat állandóan alkalmazni is tudná, ami többtermelés't is jelent. E mellett pedig aratást, harmados földet biztosít a munkaalkalmon kívül a közel fekvő községeknek, azok ellátatlanjainak, illetőleg azoknak a lakóknak, akik csak minimális területtel rendelkeznek. Arra, hogy ez mennyire így van, csak egy példát kell felhoznom. Szabolcs megye egyik nagyobb községében tavaly egy nagyobb birtoktest került eladásra, amelyből 500 hold szabadkézből értékesíthető volt. Az új tulajdonos felajánlotta, hogy ezt a területet kisbérletekké alakítja át, A község lakossága a bíró vezetésével megjelent az új tulajdonosnál és arra kérte őt, hogy tegyen le tervéről és egy embernek adja ki bérbe a földet, mert így legalább a községbeli nincsteleneknek állandó aratási, harmadosi munkájuk lesz. Különösen áll ez a megállapításom azokra a birtokokra, amelyekhez szeszgyár is tartozik Jc 264. ülése 194-2 június 10-én, Szerdán. Szabolcs megyében nagyon, sok ilyen birtok van, amelynek fennmaradását, üzemét mindenképpen biztosítani kell, mert hiszen ez ma már nemcsak mezőgazdasági, hanem honvédelmi érdek is. De szükség van ezekre a középbirtokokra oktatási szempontból isi hogy alkalmat nyújtsanak és megfelelő terrénumot adjanak a községnek és környékének. Elengedhetetlen azonban, hogy középbirtokok alakításánál feltétlenül megkérdezzék a vármegyei gazdasági felügyelőséget és a gazdasági albizottságot, mert hiszen igazságos döntés csak akkor hozható, ha a helyi érdekekkel, a helyi viszonyokkal jobban ismerős szervek véleményének kikérésével hozzák meg a döntést. Teljesen különleges helyzetet teremt a zsidókézben levő gyümölcsösök és szőlők kérdése. Ezeket csakis tőkeerős, hozzáértő és a termelés terén kellő szakértelemmel biró egyéneknek volna szabad juttatni és itt a kispolgári osztályra gondolok, amelynél mindezek a kívánalmak ugyancsak feltételezhetők. Ha ezek kapnák a szőlő és gyümölcsös birtokokat, ez azt is jelentené, hogy a munkaalkalmak megmaradnának pppen úgy, mint ahogyan. eddig is megvoltak, hiszen egy-egy ilyen szőlőtelepülés vagy gyümölcsös körül élő lakosságnak jóformán az élete, a bázisa az a napszám és az a munka, amely úgyszólván az év elejétől az év végéig tart ezekben a gyümölcsösökben és szőlőkben. Szomorú volna és nagyon nehéz eset volna a helyrehozás szempontjából, ha a szakszerű kezelés elmaradna és egy ilyen megyének is, mint amilyen például Szabolcs megye, már külföldi relációban is sokat jelentő megindult gyümölcsészete elhanyagolódna, mert ez nem csak megyei, hanem országos viszonylatban is helyrehozhatatlan kárt jelentene. T. Ház! Ügy érzem, nem ildomos foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy kik kapják majd az átengedésre kötelezett földbirtokot, ez nem az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgy körébe tartozik. Helytelen lenne most ezzel foglalkozni, hiszen mindnyájunknak, pártkülönbség nélkül, egy a gondolata: igényjogosultak elsősorban is feltétlenül azok, akik odakint vérrel vpdik meg a magyar földet és vérükkel biztosítják azt is, hogy a javaslatot most itt tárgyalhatjuk és abban talán később majd diszponálhatunk is. Űgy hiszem, a lényeghez talán a legközelebb esik ez a megállapítás, amelyet tételként bátor voltam felállítani. Hiszen a kérdés egyszerűnek látszik és mégis oly nehéz, mert itt szerintem két nemzedék áll szemben egymással, az apák és a fiak nemzedéke, azok, akik egyszer már védték ezt a hazát és akik most védik. Ha ez a két nemzedék szembekerülne, az ország földindulását jelentené, amelyet mindenkép el kell kerülni. Egy bizonyos, hogy ez a törvényjavaslat, illetve annak további fejlesztése mindenkép maga után fogja vonni részben a paraszthitbizományok megalakítását, részben a tagosítás mielőbbi keresztülvitelét, részben pedig lehetővé fogja tenni a birtokcserét is, hiszen fontos volna, hogy nálunk is most már, amikor nem nagyon lesz terjeszkedési lehetőség és vásárlási alkalom, apáról fiúra szálljon az a kisebb családi vagyon, ne darabolódjék fel és így vessünk véget a nadrágszíj szélességű földek elszaporodásának, amely földek gyomtermő mesgyéi egy tavalyi becslés szerint országosan mintegy 26.000 katasztrális holdat tettek ps tesznek ki.