Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-263

448 Az országgyűlés képviselőházának 263. ülése 1942 június 9-én, kedden. egyesek mégis kapnak majd kedvezményt a vételár kifizetésénél. Azt mondja azután, hogy a 20 holdnál kisebb földek tulajdonosi kézbe való juttatására rá fog kerülni a sor. Ezt gon­dolom. A 20 holdnál azonban vérmesebb remé­nyeket tápláltunk, azt gondoltuk, hogy ínég az 50 vagy 100 holdnál kisebb földek is hamaro­san a kisemberek kezére kerülnek, mert a na­gyobb földekhez több kisembernek a vágyódása és kívánsága fűződik. Az a 20 hold föld, amit a falusi szatócstól vettek el és oda fognak adni gondos válogatás után Öt- vagy hatgyer­mekes kisembereknek, sok esetben irigységet és egymás között való veszekedést fog okozni a faluban, amikor arra a^ 20 hold földre talán 20 családnak lenne szüksége és joga. Hogyan lehet 20 hold' földdel így rendelkezni, ugyan­akkor pedig határozottan kijelenteni, hogy a nagyobb földek birtokba juttatására pedig a közeljövőben nem kerül a sor? (Felkiáltások q jobboldalon: Majd amikor a katonák haza­jönnek! Ez . nem tartozik a törvényjavaslat­hoz!) Ismétlem, ne méltóztassék rossznéven venni, nem gyanúsítás akar lenni a mi ré­szünkről, ha attól félünk, hogy minél tovább húzódik a zsidóktól elvett föld kézbejuttatása, annál veszélyeztetettebb lesz a kisemberek szá­mára a föld elnyerése; közbe fognak lépni olyan tényezők, amelyeknek ereje, után járási készsége sokkal intenzívebb, mint a kisembe­reké és ezer bizonyítékot fognak felhozni arra, hogy az ő kezükben jobb kézben van az a föld, mint a kisembereknél. Egyszer csak ámulva látjuk, hogy jönnek egymásután a döntések, amikor egy-egy falu népe csak úgy tessék­lássék kapott a zsidó földből, ellenben rátele^ pedett egy középbirtokos vagy valaki más, aki alig várta, hogy ilyen módon jusson hozzá a földhöz. Nem szabad rossznéven venni ezt az aggodalmat, amikor azt látjuk, hogy az egyik borsodi faluban hatszáz és néhány hold zsidó föld került kisajátításra, háromszorosan túl­jegyzi azt a falu és a környék lakossága s a felénél nagyobbat mégis az egyik előkelő köz­gazdasági vezető ember és politikus kapja meg. (Felkiáltások: Ki az?) Értesülésem sze­rint Demel Aladár. (Zaj.) Nem lehet rossznéven venni ezt, amikor jön a másik hír, hogy ugyancsak az egyik északmagyarországi községben 300 hold zsidó­birtok került kisajátításra, természetesen még az általános intézkedések előtt és amikor ezt is bőségesen túljegyzi a falunak arra érdemes többgyermekes számos családja, végül meg­kapja egy huszárezred es. Az ő nevét is meg­mondanám, de nem tudom. Ezek a példák igenis aggodalommal töltenek el bennünket atekintetben, hogy ennek a földnek kézbejut­tatása a kisemberek részére annál bizonytala­nabbá válik, minél tovább húzódik. Egy­általán nem jelentene katasztrófát, ha már most, ennek a, háborúnak kellős közepén hozzá­látnának ahhoz, hogy ezt a földet méltó kezekbe juttassak, mert magántulajdont meg­szüntetni csak akkor szabad és csak akkor kívánatos, ha helyette magántulajdont kreá­lunk, mégpedig a tulajdont éppen azoknak a kisembereknek adva, akiknek kielégítése most éppen ennek a háborúnak az idején fontos lelki és gazdasági momentum egyaránt. Igen t. Ház! Kívánatosnak tartanok még aat is, éppen azért, hogy jobban megnyugod­junk atekintetben, hogy ezek a földek meg­felelőképp lesznek felhasználva, ha kiterjedne ennek a törvényjavaslatnak gondoskodása, de legalább a kormányzat gondoskodása arra is, hogy hozza ide az adatokat a képviselőház elé, hogy azóta, amióta a zsidóbirtok kézbeadására sor kerül ebben az országban, akár — mond­juk — kisbérleti, akár eladási úton-módon, kiknek a kezébe került a föld. Sajnos, csak szórványos eseteket^ tudhatunk, de az ország­nak az lenne az érdeke, hogy valamennyi esetről tudjunk, hogy a képviselőház nyilvá­nossága minden egyes birtokszerzési esetről megfelelően tájékoztatva legyen. Tessék el­hinni, ha a földmívelésügyi miniszter úr azt jelenthetné a képviselőházban, hogy minden eddigi zsidóbirtokot megfelelőkéPo használtak fel szociális szempontból, nemzeti szempontból s a magyar faj védelme szempontjaiból, akkor kevesebb volna a mi aggodalmunk az ezután szétosztásra kerülő vagy felhasználásra kerülő zsidóbirtokok kézbejuttatását illetőleg T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a Független Kisgazdapárt nevében megállapít­sam a következőket, felolvasom azt az elgon­dolást, amelyet a párt fűz a zsidóbirtokok igénybevételéhez. (Olvassa): »A Független Kis­gazdapárt a szóbanforgó törvényjavaslattal kapcsolatban szükségesnek tartja hangsú­lyozni a párt kezdettől fogva vallott és hir­detett Programmjának egy nagy organikus, 30l előkészített és komolyan végrehajtott és az egésiz országra szóló földreformra vonatkozó részét. Nemcsak a földmívelő magyar nép, de az egész nemzet szempontjából is sorsdöntő! je­lentőségűnek és életfontosságúnak tartjuk ezt a földreformot, mert földmívelő lakosságunk gazdasági és népi fejlődésé másképpen el sem képzelhető. A parlament elé eddig beterjesz­tett, de jórészben még ma sem végrehajtott törvényjavaslatok, illetve törvények tárgya­lása során minden alkalommal hangsúlyoztuk e nagy nemzeti kérdés átfogó és rendszeres megoldásának szükségességét. Ma is ez előt­tünk a legfőbb szempont. Ebben a kérdésben a párt a magyar földre és a magyar népre te­kint. A magyar népet kívánja a földszerzés és birtoklás komoly lehetőségének megterem­tésével megerősíteni. Pártunk a magántulaj­don közjogig és erkölcsi alapján áll, a magyar nép józan és becsületes lelkének megfelelően. Sohasem hirdettünk földosztást, de hirdettük és mindig hirdetni fogjuk minden gát lebontá­sának szükségességét, amely népünk földhöz jutásának útjában áll. Szemben, állottunk és szemben állunk azokkal ;az utóbbi időkben megerősödött tendenciákkal, amelyek a földet nem elsősorban az azon élethivatást gyakorló és dolgozó rétegek kezére kívánják juttatni, de más birtokkategóriákat létesít és a ma­gyar földet tőkementés és tőkebiztosítás cél­jaira engedi át egyeseknek. Erkölcsi alapja Magyarországon csak olyan birtokpolitikai te­vékenységnek lehet, amely széleskörű és való­ban földmíveléssel foglalkozó rétegek életlehe­tőségét szolgálja. A párt ezt a javasatot sen) tekinti másnak, mint bár egészen részleges, de mégis földbirtokpolitikai javaslatnak és éppen ezért nyomatékosan kifejezi abbeli kö vetélését, hogy minden darab magyar föld. amelynek tulajdoni vagy bérleti viszonyaiban változás történik, maradéktalanul földmívelő kisemberek kezébe jusson.« Igen t. Ház! Ez a független kisgazdapárt álláspontja ebben a kérdésben. A fajvédelmi részre vonatkozólag leszögeztem álláspontun­kat beszédem elején. Kívánatosnak tartjuk. hogy minden olyan idegen fajzat vagy náció

Next

/
Thumbnails
Contents