Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-263
Az országgyűlés képviselőházának nak. Kerületemben az egyik község határában van a Kohner-uradalom, amely különben mintagazdaság volt és ez kisajátítás alapján kisemberek részére adatott ki, természetesen szövetkezeti alapon. így szövetkezeti alapon kezelve semmiféle zökkenőn sem megy keresztül ez a birtok. Ellenben szövetkezeti alapon történvén a dolog, be kellett jelenteni az igénylőket, azokat, akik földre igényt tartanak, földre számítanak és amikor arról volt szó, hogy jelentkezzenek az ilyen emberek, például az egyik községben, ahol 760-an adtak be igénylést m földbirtokra, az történt, hogy amikor megtudták hogy szövetkezeti alapon adják ki a birtokot, tehát hatéves szerződést kell aláírniok, akkor bizony egyszerre olyan vontatottan ment a dolog, hogy alig tudtuk azt a 18—20 családot még pótlólag odahelyezni azzal, hogy ők a birtokból hat év után igényelhetnek. Ezt a; magatartásukat azzal indokolják, hogy ők így hat évig cselédi minőségben lesznek. 6 év pedig oly hosszú idő, hogy addig nagy változás lehet. Erre könnyű volt a válasz, mert erre azt mondhatjuk, hogy bizony mindnyájunknak van kötelezettségünk, nemcsak éppen a gazdaságban alkalmazottaknak és ha ők azt a szerződést aláírják, azontúl nem mint szolgák szerepelnek, hanem mint a birtok jövő tulajdonosai részesülnek kiképzésben és természetesen, mint alkalmazottak megkapják a megfelelő tisztességes hasznot, járandóságot, mely a családjok megélhetését biztosítja. De különben is, mikor volt még példa arra, hogy az ember félre tudott volna tenni hatévi munkájából annyi jövedelmet, annyi pénzt, hogy 20 hold földet megválthatott volna? Erre még sohai sem volt példa! Most pedig, minthogy leginkább szövetkezeti alapon történik az ilyen birtoktestek igénybevétele, hat év után először kishaszonbérletbe, azután pedig tulajdonul veszik át az emberek ezeket a birtokokat. így tehát a szövetkezeti alapon való birtokjuttatás szerintem a leghelyesebb megoldás, mert ezzel a termelés folytonossága fetétlenül biztosítva van. A házhelyek kérdése szintén igen fontos probléma, fontos volna, hogy a zsidók mezőés erdőgazdasági ingatlanainak igénybevételével kapcsolatban a házhelyek juttatása is keresztülvihető legyen. Már törvény is rendelkezik arró, hogy az egyes községekben össze kell iratni a házhelyigénylőket és azokat, akiket összeírtak, igényük elbírálása után házhelyhez kell juttatni. Mondhatom, hogy a gyakorlatban ez igen nehezen ment, mert nem volt ingatlan, amelyet csereképpen megváltásra lehetett volna odaadni annak a tulajdonosnak, akinek a birtokát, esetleg kisbirtokát házhelyre igénybe kellett vagy lehetett volna Venni. Ezért igen fontos volna az, hogy a zsidó-ingatlanok igénybevétele során a házhelykérdés is meg legyen oldva és a házhelyet, amelyet ig'énybevesznek, éppúgy, mint 1922-ben történt, cserével lehessen megváltani, hogy a károsult, akár magántulajdonos — akár közbirtokosságé, akár más köztestületé volt a föld — cserében kártalanításképpen zsidó birtokból igénybevett olyan földet kaphasson, amely a község határában vaai, vagy ha a község határában nincsen ilyen föld, a szomszéd község határából is lehessen ilyent igénybevenni, zsidó birtokokból. Néhány szót kell szólnom az előttünk fekvő törvényjavaslat végrehajtási utasításáról is. Ennek a javaslatnak megszövegezése nem vett [ valami hosszú időt igénybe. Kormányelnökünk 263. ülése 194-2 június 9-én, kedden. ,425 azt mondotta ugyan, hogy egy-két héten belül a képviselőház elé kerül a javaslat, de ha ez a törvényjavaslat nem is egy-két hét alatt került ide a képviselőház elé, mégis elég gyorsan elkészült, tekintetbe véve, hogy egy ilyen törvényjavaslatnak megszövegezése, indokolása, helyes kidolgozása sok időt és nagy munkát vesz igpnybe. Szerintem tehát ez a javaslat igen rövid idő alatt került elénk. Hogy azonban ennek a törvényjavaslatnak végrehajtási utasítása mikor készül el, azt nem tudom. Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat és a telepítési osztály vezetőségét, hogy a végrehajtási utasítást minél sürgősebben, olyan gyorsan adja ki, mint ahogyan ezt a törvényjavaslatot elkészítette, hogy a zsidóbirtokok tulajdonosai a birtokokon való további gazdálkodást megszüntessék, mert hiszen talán magunk is, ha abban a helyzetben volnánk, mint ők. ^ nem^ művelnénk alaposan a földet. Nem valószínű, hogy azon a mezőgazdasági ingatlanon, amely eddig az ő tulajdonuk volt, amelyen ők gazdálkodtak, a jövőben is megfelelő ; munkát végezzenek, azt megfelelő ambicióval vezessék, mint ahogyan eddig vezették, amikor már bizonytalan annak a birtoknak az ő tulajdonában lévősége. Tehát feltétlenül azon kell lenni, hogy ez a kérdés sürgősen meg legyen oldva. T. Ház! Amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, feltétlenül meg vagyunk győződve arról, hogy kormányunk ebben a kérdésben figyelembe vette a szociális szempontokat, a magyarság megerősödését és a zsidó birtokoknak keresztény kézre jutását. Ebből megállapíthatjuk, azt, hogy kormányunk ebben a tekintetben a legmesszebbmenőén meg kívánja oldani a szociális kérdéseket. Minthogy kormányunk ilyen javaslattal jött a Ház elé, azt hiszem, a túloldal is, bár fenntartva magának a kritika jogát és .a módosítások előterjesztésének jogát, ezt a törvényjavaslatot örömmel fogadhatja, mert ha talán kormányunk nem jutott volna erre az elhatározásra, ők bizony továbbra is követelhették volna a zsidóság visszaszorítását. Minthogy kormányunk a kérdés fontosságát látva, ezt a javaslatot a képviselőház elé hozta, én ezt teljes mértékben a magamévá teszem és utalva arra, hogy módosítások megtételére végrehajtási utasításban még mindig van lehetőség, minthogy az elmondottaknál fogva a kormány iránt bizalommal vagyok, a törvényjavaslatot elfogadom. (Éljenzés és taps jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik Mocsáry Ödön jegyző: Szögi Géza! Elnök: Szögi Géza képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Gosztonyi Sándor! Elnök: Gosztonyi Sándor képviselő urat illeti a szó. Gosztonyi Sándor: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Örömmel csatlakozhatom ahhoz, amit előttem szólott t. képviselőtársam fejtett ki, hogy ezzel a zsidótörvénnyel kapcsolatosan a házhelykérdést is sürgősen meg kellene oldani és én is fontosnak tartanám^ azt, hogy amennyiben csereingatlan az illető községben nem volna található, úgy azt egy környékbeli, szomszéd községből kellene igénybevenni. 70*