Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-261

Az országgyűlés képviselőházának 261. ülése 19 U2 június 3-án, szerdán. 373 1940 ben kedvező helyzet állt elő. amennyiben a Nagykőrösön akkor még in floribus lévő Benedek-cég a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hatalmas támogatásával létesített egy másik konzervüzemet is, amelyet elneveztek a jólhangzó^ Vitamin-féle konzervgyárnak. Ez a gyár már az első esztendőben meglehetős nagy tőkével fogott neki a gyártásnak és már az első esztendőben teljesen egyenrangú versenytársként szerepelt a Gsehwindt-gyárral a nagykőrösi gyümölcs- és zöldségpiacon, sőt volt olyan cikke, ahol a piaci áralakulásnak, a gazdák szempontjából kedvező értékesítésnek a megteremtését egyenesen az tette lehetővé, hogy megjelent a Vitamin-gvár is a nagykőrösi oiacon. Hiszen a Gsehwindt-gyárral megtörtént az is, a 6—8 filléres áron megkötött paradicsomszerződésekkel, amikor duplájára emelkedett a paradicsom piaci ára. akkor sem volt hajlandó eltérni a rögzített ártól ós a szerződés szerinti paradicsomot a leerszip-orúbb eszközökkel is behajtotta a gazdákon. Nagy szükség volt. tehát a másik konzervgyárra a nagykőrösi termelés érdekeinek megvédése szempontjából. Még megnyugtatóbban alakult a helyzet, amikor boldogemlékű Becsey Vilmos bekapcsolódott és átvette a Vitamin-gyárat. Akkor azonban már valami titok kezdett terjengeni a gyár körül és titokzatos tárgyalások híre szivárgott ki. Azt utólag nem tudjuk megállapítani és Becsey környezetéből sem tudtuk megállapítani, hogy mi okozta Becsey Vilmos teljes és tökéletes elkedvetlenítését. kétségtelen dolog azonban, hogy ő a nagykőrösi konzerviparból kivonta magát és azután 1941 végén bekövetkezett egy tranzakció, amely egyúttal fantasztikus tervek légióiát indítottadéi. Ez a tranzakció pedig az volt. hogy az odáig egyeduralmat gvakorló Gschwin dt-gyár versenytársától megkívánván szabadulni, felvásárolja a Vitamin-Gyárát és azt egyszerűen • szárítóiizemmé fogja átalakítani, s az óriási költséggel felépített gyárat, amelybe a víz által elpusztított másfélezer nagykőrösi kislakás téglaanyagát is beépítették a rendkívül^ közellátási és honvédelmi érdekekre való tekintettel, egyszerűen degradálni fogják és 300 vagy 400 munkás foglalkoztatása helyett a szárítóüzem ennek a munkáslétszámnak csak egy töredékét fogja foglalkoztatni. Amikor ezek a fantasztikus hírek napvilágot láttak, az egész város közönsége, elsősorban azonban p város polgármestere, azonnal lépéseket tett. hogy ez a konzervgyár ne ( kerüljön a Gschwindt-gyár és Weiss Maufredek kezére, hanem, ha lehet — és ott volt elŐttük,a milliárdos Programm beharangozása álomszép tervekkel — a konzervipar szövetkezeti alapon való felkarolása történjék meg. Ezek a jóhiszemű és jóindulaté emberek abban a reményben, hogy a gazdaérdekeltség, a város vagy a városi takarék be tud kapcsolódni a konzervgyár megvásárlásába, akciót indítottak, küldöttség járásokat indítottak el .és ket minisztériumban, a földművelésügyi minisztériumban és az iparügyi minisztériumban sikertelenül tanácskoztak az illetékes államtitkár urakkal. Ez a küldöttség;iárás ennek az egész kérdésnek egy külön érdekessége lenne. Nem kívánnék azonban e tény, felett kritikát gyakorolni, éppen azért az egész dolgot mellőzöm és itt csak azt kérném az illetékes minisztériumok részéről, hogy ha gazdán gy ben, különösen pedig ilyen fontos közellatasi es termelési ügyben olyan tiszteletre melto urak, mint amilyenek Nagykőrös városának polgármestere, a gazdasági egyesületnek, a kertészeti egyesületnek a vezetői, odafordulnak, különösen amikor Milotay István igen t. képviselőtársam is résztvesz egy ilyen küldöttségben, legalább komolyabban szíveskedjenek foglalkozni az előterjesztett kérdésekkel, mert a küldöttség azzal jött haza az iparügyi minisztériumból, hogy ott ridegen és mereven elutasították őket azzal, hogy a gazdáknak pedig ezekben a válságos időkben elsőrendű kötelességük az, hogy termeljenek, nem pedig, hogy konzervgyárat gründoljanak. (Felkiáltás a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) Az első nagy csalódás tehát megtörtént a nagykőrösi termelőtársadaom részére vagy kárára. A küldöttségjárásnak azonban lett mégis annyi eredménye, hogy az aggódó városi vezetőséget és a város aggódó társadalmát igyekeztek a magukat illetékeseknek tekintők megnyugtatni. Annyi fölényes megnyugtatás van azonban ezekben a megnyugtató nyilatkozatokban, hogy aggodalmainkat tísak fokozzák ezek a fölényeshangú megnyugtatások. Gsehwindtnek és "Weiss Manfrédéknek az igazgatói adták azt a nyilatkozatot, amelyben valótlanságnak és komolytalan feltevéseknek minősítették azokat az aggodalmakat, amelyek a gyárátvállalással kapcsolatban a város közönségének és a gazdaközönségnek a lelkében felmerültek, és biztosították a gazdaközönséget arról, hogy épnen azért, mert a Gschwindt-gyár már hosszú évtizedeken keresztül áldozatokkal tartotta fenn a kapcsolatot Nagykőrös városával, ők ezt az áldozatot továbbra is vállalni fogják, és ne féljenek a nagykőrösi gazdák attól, hogy azért vette meg a Gschwindt-gyár és a Weiss Manfréd-gyár a Vita mi n-gv árat, mintha konkurrenciamentesen. olcsón kívánna hozzájutni a nagykőrösi gazdák termeivényeihez, a terni ényértékesítés terén a naarv hasznot maid akkor fogják látni a nagykőrösi termelők, ha véget ér a háború, s ha nem is a háborús állapotok következtében kényszerű maximális árak mellett, hanem majd szabadversenvben

> tud iák a nasrvkőrösi termelőknek nártját, fogni- (Horváth Géza.: Sfoén vi ^asztal ás !) "Pis megígéri a Gsehwindt-gyár ef^ík i^azsra+óia. hogv maid akkor is meg fogják adni ia háború után kialakulandó mezőgazdasági versenyben azt az arai f

1 m el vet 'Víílföldi viszonylatban az áruinkért érvényesíteni tudnak. A dekonjunktúra idején foenák ma^d à ióindulatot t£>na°ztalni. (7J*I\ a szplsnbctloldnlon.) Hasonló nyjflatkozatnt tett Lehnvits Sándor, a Weiss Manfréd-írvár igazgatóia is. (Goszfconyi Sándor: Szép magyar neve van!) Ezekkel a megnyugtató nyilatkozatokkal szemben, hogy tökéletes jóindulattal fogják kezelni a nagykőrösi értékesítési kérdéseket, ennek homlokegyenest az ellenkezőjéről tesz tanúbizonyságot az a ténykedés, hogy például a gyárak Összevásárolták a zöldségmagvakat és csak azok a termelők tudnak a zöldségmagvakhoz hozzájutni, akik külön termelési szerződést kötnek a gyárakkal. (Ifi. Tatár Imre: Az egész országban ígv történik!) Ha tehát Nagykőrös 4500 vagy 5000 vágón zöldségtermelése jövőre n felére vagy harmadára fog csökkenni, akkor azt ne méltóztassék majd egyetlen kormányzati rendszernek sem a gazdák felelősségének a rovására írni. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Méltóztassék beszédét befejezni. Paczolay György: T. Ház! Azt kérem az