Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-261

Á% országgyűlés képviselőházának 261. ülése 19h2 június 3-án, szerdán. 367 szavazta és felterjesztette az igazságügyminiszter úrhoz. Mind a mai napig azonban nem tudom, hogy mi okból, a megoldás késik. (Szöllősi Jenő: Lovagiasak vagyunk!) Akkor, amikor a köztisztviselőket B-listára tudtuk helyezni, akkor, amikor a saját fajtánkbeliekkel, földmives vagy más emberrel szigorúbban tudunk eljárni, akkor a zsidóságnak még ma is teljesen szabadon hagyott vadászterülete az igazságszolgáltatásnak ez a mérhetetlenül fontos ága. De interpellációmban arra is kiterjeszkedtem és azt is kérem, hogy méltóztassék csak továbbtekinteni, mit követnek el ezek a zsidó ügyvédek. Mert nem azok a nagy ügyek, amelyek a járásbíróságon 200—500—1Ö0O és amelyek a törvényszéken 10.000 pengőn felül futnak, hanem azok a nagy ügyek, amelyek a választott bíróságoknál folynak le. A nagyvállalatok, a nagyérdekeltségek a régi zsidó szellem befolyásolása következtében igyekeztek évekkel ezelőtt pereiket a rendes bíróságtól kivonni és alávetették magukat a kikötött választott bíróságoknak. A statisztikai adatok tanúsága szerint a választott bíróságok 75 százalékában bírói tagképpen zsidó ügyvédek neveztetnek meg. Mi ennek a következménye? Nemcsak az, hogy a zsidó szellem üti itt rá a bélyegét a hozott ítéletre, hanem az is, hogy azt a törvényt, amely a rendes bíróságból a zsidóságot kizárja, egész egyszerűen kijátsszák, mert a választott bíróságban az állam leghatalmasabb főfunkcióját gyakorolják és annak ítéletét azután a rendes bíróság köteles végrehajtani. Óriási vagyoni érdekek mellett óriási erkölcsi érdekek azok, amelyek kockán forognak és azonnali intézkedést kívánnak. Az azonnali intézkedés pedig az, hogy az 1941 : XIII. te.-bem meghatározott feltételeknek megfelelően zsidónak tekintendő személyek az ügyvédi kamarából zárassanak ki. Nem történik semmiféle sérelem ezáltal. Ettől a zsidóságtól meg kell szabadulni. A megszabadulásnak nem az a módja, hogy a felvételeket korlátozzuk, mert a felvételek korlátozása következtében a kar legfeljebb húszharminc év múlva fog a zsidóságtól lassan megtisztulni. Különben is nem annyira a most bejövő zsidó a veszedelmes, hanem az a korosztály a veszedelmes, amely a régi liberális világot képviseli, amely megcsökönyösödött és halálos ellensége mindannak, amiért testvéreink kint a härteren hullanak. A keresztény magyar ügyvédek bevonultak. Eleget tesznek katonai kötelezettségüknek, kint szenvednek a hazáért és meghozzák az áldozatot érte. Ezalatt a zsidó ügyvéd még csak nem is munkaszolgálatos, hanem többek között, mint választott bíró, minden anyagi és erkölcsi előnyét learatja annak, hogy zsidó. Kérdem az igazságügyminiszter urat, lehet-e egy napig is tovább tűrni ezt az állapotot, van-e valami akadálya annak, hogy ezt a szellemi hivatásrendet a zsidó szellemiségtől megszabadítsuk. (Szöllősi Jenő: Ügylátszik, van!) Meg vagyok győződve arról, hogy ennek egyáltalában nincs semmi akadálya, mert a rendelkezésre álló keresztény magyar ügyvédek tökéletesen el fogják látni a jogkereső közönség igényeit és így megdől az. a kifogás, hogy nem lesz elég ügyvéd. Be nem is kell majd annyi ügyvéd, mert ha nem fogják a zsidó ügyvédek az ő szellemiségükkel megfertőzni és összebonyolítani az. ügyeket, akkor nem kell majd annyi ügyvéd, nem lesz annyi dolga az igazságszolgáltatásnak sem és nem lesz annyi keserves, anyagilag tönkrement exisztencia az országban. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A zsidók még ma is bent vannak az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet vezetőségében. Érthetetlen, hogy miért megy olyan ólomlábakon, olyan mérhetetlen lassúsággal az ügyvédrend zsidótalanítása. Ebből a zsidó szellemiségből, ebből a zsidó magatartásból fakad azután az. hogy az ügyvédi renddel szemben a jogkereső közönségben bizonyos ellenszenv nyilvánul meg. Pedig, ha betekintünk a régi adatokba, akkor azt tapasztaljuk, hogy régen a jurátusok, a patvaristák, a táblabírák korszakában egyáltalán nem volt zsidó ügyvéd és abban az időben az ügyvédi rendnek nemhogy hiányzott a tekintélye, hanem egészen különleges magas erkölcsi testület volt. Világosan levonható ennek a mérlege. Ez pedig az, hogy a zsidó szellem tette tönkre ezt a hivatásrendet is és fertőzi igazságszolgáltatásunkat úgy, mint az ország egész közszellemiségét. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) A magyar ügyvédi rend a történelem egész folyamán kivette a részét a nemzet munkájából és mindig a bajbajutott ember segítségére sietett, de nemcsak az igazságszolgáltatásiban való alapos és komoly közreműködésével, nemcsak a közszabadságok terén, a közjogok terén elért munkájával, nemcsak az elesett, gyámolatlan, arra szoruló embereknek támogatásával tett fontos szolgálatot a köznek, hanem amikor 1848-ban ütött a szabadságharc órája, akkor a jurátusok, a patvaristák voltak az elsők, akik — a történelem tanúsága szerint — egész zászlóaljakat alakítottak \ és életük feláldozásával mentek a nemzet védelmére. T. Ház! Most ugyanez történik. Az a_ különbség, hogy akkor nem aratták le a zsidók annak a háborúnak anyagi hasznát, ma pedig, 1942-ben. — állítólag a zsidók üldözése korában — a zsidók mind szépen itthon vannak, bezsebelik a pénzeket mialatt a keresztény kartársak tömege a hazáért meghozza a legnagyobb áldozatot. Kérem az igazságügy miniszter urat, hogy sürgősen, azonnal szabályozza ezt a kérdést, addig; is, amíg más mód lesz ennek elintézésére. (Élénk helyeslés és toys a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a>. igazságügyminiszter úrnak. Következik Pápai István képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Kérem a jegyző urat szíveskedjék az inter pelláció szövegét felolvasni. Haala Róbert jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz a bérért cséplő gépek cséplőszekrényeinek üzemképességük tekintetében — üzembehelyezés előtt való — időközönkénti megvizsgálása tekinteA* jelenleg fennálló rendeletek és jogszabályok nem nyújtván tökéletes megnyugvást az üzembehelyezett bérért cséplő gépek kifogástalan állapotban léte tekintetében, a többtermelés érdekeitől is indíttatva, tisztelettel kérem a földmívelésügyi miniszter úrtól, miképp nem látná-e kívánatosnak, hogy az etekintetben fennálló rendelkezések kiegészítéseként sürgősen egy olyan újabb rendelet bocsáttassék ki, mely kötelezné a bérért cséplő gépek tulajdonosait, hogy azok cséplő szekré-