Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-259

Az országgyűlés képviselőházának 259. ellátási minisztérium felállításakor is rámutattam, sajnálom ezt az óriási fáradságot és sajnálom az egészségét ennek a munkának az érdekében, amellyel semmiképpen sem lehet elérni azt a célt, amelyet óhajt. (Igaz! tfgy van! a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: A osúcsminiszteraek kellene dolgoznia!) Az egyes miniszterek közti érintkezésből nem lenne semmi baj, de a különféle minisztériumokban elhelyezett különféle osztályok ügyeinek kereszteződéséből (Taps a Ház minden oldalán. — Piukovich József: Tiszta esőd!), a közellátási minisztérium hivatását nem érintő termelési vonalon való kényszerű működéséből áll elő a tisztviselők számának mérhetetlen emelése, a bürokrácia fejlesztése. A közellátási minisztérium a legkülönfélébb intézményeket állítja fel, tisztviselőket nevez ki feladatok megoldására, de sohasem látom, hogy a másik oldalon eigyes intézményeket, mint feleslegeseket megszüntetnének. A termeléssel kapcsolatiban rá kell mutatnom az egyes kereseti ágak különféle jövedelmeire. Itt vezet a kereskedelmi haszonkulcs, sok esetben már a kormánybiztosi rendelkezés szerint is 30%-os bruttó jövedelmével, utána következik az ipari, majd a mezegazdasági produktumok árának nem megfelelő és nem harmonikus megállapítása. Kérnék egy félóra meghosszabbítást! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Megadjuk!) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni'? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Juresek Béla: Mindig csodálkozva láttam azt, hogy a legnagyobb rizikót viselő mezőgazdaság kénytelen a legkisebb haszonkulccsal, úgyszólván egy elméleti haszonkulccsal megelégedni. (Felkiáltások a jobboldalon: Mínusszal! Ráfizetéssel!) Kénytelen vagyok aggodalommal nézni a liberális időknek azt a beállítását, amikor — hogy csak egy példát mondjak — egy circa 2 millió pengős vagyonnal rendelkező birtokos, ha 500.000 pengő adóssága volt, eladósodott embernek számított. Ha viszont egy 1 millió pengő részvényt kibocsátó részvénytársaság alakul, ahol. tulajdonképpen a részvénytársaságnak semmije sincs, mert a részvényesek adták össze az egész tőkét és annak tartozáskép kell szerepelnie, ez egy kitűmően fundált valami, minden hitelt megkap, a iegpríniábiban prosperálhat és minden tekintetben élvezi a liberális, kapitalista gazdálkodásnak mindazt az előnyeit, amelyek ellen mi mindent elkövetünk. (Piukovich József: Ez a rendszer csődje!) Rá kell azonban mutatnom mezőgazdasági vonatkozásban is, a mezőgazdasági értékekkel kapcsolatban az árharmónia teljes hiányára. Az árharmónia teljes hiánya állapítható meg. Bár örömmel látom, hogy a börsótermelésből több haszna van a gazdának, háborús időben a magyar mezőgazdaság nem kíván semmiféle konjunkturális Ihiaszonban részesedni; a magyar mezőgazdaság áldozatos munkát végez és csak azt kívánja, hogy megfizessék összes költségeit; amikor mások életüket áldozzák, szívesen áldozza verejtékes munkáját az öszszesség boldogulásának érdekében. Ugyanakkor, amikor minden törekvésünk a pengő értékállóságának feltétlen megóvása, elmulasztottuk a magyar népben felkelteni azt a törekvést, hogy esetleges pénzfeleslegeit ne az áruk minden úton-módon való megszerzésére használja fel, hanem takarékbetétek formájában helyezze el. ülése 1942 május 29-én, pénteken. , 293 Célravezetőnek tartanám, ha a most kisajátításra kerülő és később kerülendő különféle zsidó értékek is a pengő stabilitását biztosító alapot támasztanák alá, ezt széles körben nyilvánosságra hoznánk és így a feleslegeket termelőket biztosítanánk arról, hogy betétük áruértéke minden esetben annál is biztosabban megmarad, mert most. a földek, később házak, gyárak és más kisajátítandó vállalkozások alkotják a fedezetet. (Helyeslés a jobboldalon.) Meg vagyok ugyan győződve róla, hogy a pénzügyminiszter úr hozzáértése és zsenialitása ezt alapjában feleslegessé teszi, de arról is meg vagyok győződve, hogy az ilyen intézkedések az egyszerű emberekben a pengőben való bizalmat erőteljesen fokozzák. (Helyeslés a jobboldalon.) Az azonnali termelést célzó terveken kívül azonban kell lennie egy a későbbi időszakra szóló tervnek is, amely az előbb említett árharmónia felállítása mellett a zsidókézből megváltott birtokoknak vagy kisajátítandó bérleteknek és az 1939 :IV. te. végrehajtásából eredő területeknek, valamint a békekötésnél esetleg t előálló területfeleslegeknek végleges juttatásával nemcsak a termelés hozamával hoz emelkedést, hanem a földbirtoktípusoknak nemzetgazdaságilag helyes megoszlásával hazánknak gazdasági és népi erejét is növeli. Ezzel kapcsolatban bátor vagyok rámutatni Piukovich képviselőtársam beszédének arra^ a részére, amelyben az 1939

:1V. te. végrehajtási utasítását szorgalmazta és nehezményezte annak meg nem jelenését. Méltóztatik-e hinni, hogy háború idején földbirtokpolitikai reformot lehet végrehajtani úgy, hogy a hadsereg ütőképességét ne csorbítanánk % Méltóztatik-e hinni, hogy ha az 1939-es törvénycikket végrehajtottuk volna és a megfelelő mennyiségű birtoktestet kisgazdák körébe juttattuk volna, a közellátás jobb helyzetben lenne, mint ma! (Egy hang a szélsőbaloldalon: így van! f

— Mozgás jobbfelöl.) Méltóztatik-e hinni mélyen t. képviselőtársamnak azt, hogy... (Maróthy Károly: Többet termel-e a kisgazda, vagy nemi) Nem arról ivan szó, hogy többet termel-e, hanem arról, hogy sajnálatos módon a kisgazdatársadalom nagyon könnyen megtanult feketén értékesíteni. (Nagy zaj a szélsőbáloldalon. — Egy hang a szélső' baloldalon: Kénytelen vele, amikor olcsók a terményárak. — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Egy hang a szélsőbaloldalon: Miért csak a kisgazdákat említi?) Csendet kérek! (Zaj a jobboldalon. — Maróthy Károly közbeszól.) Csendet kérek, Maróthy képviselő úr! (Zaj jobbfelől.) A jobboldalon is kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben. Boér képviselő urat kérem, ne vitatkozzék az ellenzékkel. (Malasits Géza a jobboldat felé: Az urak passzióiról beszéljenek. — Piukovich József: Az egész rendszer az oka!) Jurc-sek Béla: Malasits képviselő úrral, mint már volt szerencsém a múltkor kijelenteni, pártállására való tekintettel ebben a Házban nincs módomban vitázni. (Derültség és zaj a jobboldalon.) Megítélésem szerint a világháború . vége hazánkban nemcsak a termelési és gazdálkodási módokat fogja megváltoztatni, hanem nagyfokú, erős és egészséges iparosodás fog bekövetkezni és az ide szükséges munkaerőket éppen a mezőgazdaságtól fogja elvonni. Viszont ezáltal a mezőgazdaság még kisebb üze-