Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-259

Az országgyűlés képviselőházának 259. ellátási minisztérium felállításakor is rámu­tattam, sajnálom ezt az óriási fáradságot és sajnálom az egészségét ennek a munkának az érdekében, amellyel semmiképpen sem lehet elérni azt a célt, amelyet óhajt. (Igaz! tfgy van! a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: A osúcsminiszteraek kellene dolgoznia!) Az egyes miniszterek közti érintkezésből nem lenne semmi baj, de a különféle minisztériumokban elhelyezett különféle osztályok ügyeinek ke­reszteződéséből (Taps a Ház minden oldalán. — Piukovich József: Tiszta esőd!), a közellá­tási minisztérium hivatását nem érintő terme­lési vonalon való kényszerű működéséből áll elő a tisztviselők számának mérhetetlen eme­lése, a bürokrácia fejlesztése. A közellátási minisztérium a legkülönfélébb intézményeket állítja fel, tisztviselőket nevez ki feladatok megoldására, de sohasem látom, hogy a má­sik oldalon eigyes intézményeket, mint feles­legeseket megszüntetnének. A termeléssel kapcsolatiban rá kell mu­tatnom az egyes kereseti ágak különféle jö­vedelmeire. Itt vezet a kereskedelmi haszon­kulcs, sok esetben már a kormánybiztosi rendelkezés szerint is 30%-os bruttó jövedel­mével, utána következik az ipari, majd a mezegazdasági produktumok árának nem meg­felelő és nem harmonikus megállapítása. Kérnék egy félóra meghosszabbítást! (Fel­kiáltások a szélsöbaloldalon: Megadjuk!) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni'? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Juresek Béla: Mindig csodálkozva láttam azt, hogy a legnagyobb rizikót viselő mezőgaz­daság kénytelen a legkisebb haszonkulccsal, úgyszólván egy elméleti haszonkulccsal meg­elégedni. (Felkiáltások a jobboldalon: Mí­nusszal! Ráfizetéssel!) Kénytelen vagyok ag­godalommal nézni a liberális időknek azt a be­állítását, amikor — hogy csak egy példát mondjak — egy circa 2 millió pengős vagyon­nal rendelkező birtokos, ha 500.000 pengő adós­sága volt, eladósodott embernek számított. Ha viszont egy 1 millió pengő részvényt kibocsátó részvénytársaság alakul, ahol. tulajdonképpen a részvénytársaságnak semmije sincs, mert a részvényesek adták össze az egész tőkét és an­nak tartozáskép kell szerepelnie, ez egy kitű­mően fundált valami, minden hitelt megkap, a iegpríniábiban prosperálhat és minden tekin­tetben élvezi a liberális, kapitalista gazdálko­dásnak mindazt az előnyeit, amelyek ellen mi mindent elkövetünk. (Piukovich József: Ez a rendszer csődje!) Rá kell azonban mutatnom mezőgazdasági vonatkozásban is, a mezőgazdasági értékekkel kapcsolatban az árharmónia teljes hiányára. Az árharmónia teljes hiánya állapítható meg. Bár örömmel látom, hogy a börsótermelésből több haszna van a gazdának, háborús időben a magyar mezőgazdaság nem kíván semmiféle konjunkturális Ihiaszonban részesedni; a ma­gyar mezőgazdaság áldozatos munkát végez és csak azt kívánja, hogy megfizessék összes költségeit; amikor mások életüket áldozzák, szívesen áldozza verejtékes munkáját az ösz­szesség boldogulásának érdekében. Ugyanakkor, amikor minden törekvésünk a pengő értékállóságának feltétlen megóvása, elmulasztottuk a magyar népben felkelteni azt a törekvést, hogy esetleges pénzfeleslegeit ne az áruk minden úton-módon való megszerzé­sére használja fel, hanem takarékbetétek for­májában helyezze el. ülése 1942 május 29-én, pénteken. , 293 Célravezetőnek tartanám, ha a most kisa­játításra kerülő és később kerülendő különféle zsidó értékek is a pengő stabilitását biztosító alapot támasztanák alá, ezt széles körben nyilvánosságra hoznánk és így a feleslegeket termelőket biztosítanánk arról, hogy betétük áruértéke minden esetben annál is biztosab­ban megmarad, mert most. a földek, később há­zak, gyárak és más kisajátítandó vállalkozá­sok alkotják a fedezetet. (Helyeslés a jobbolda­lon.) Meg vagyok ugyan győződve róla, hogy a pénzügyminiszter úr hozzáértése és zseniali­tása ezt alapjában feleslegessé teszi, de arról is meg vagyok győződve, hogy az ilyen intéz­kedések az egyszerű emberekben a pengőben való bizalmat erőteljesen fokozzák. (Helyeslés a jobboldalon.) Az azonnali termelést célzó terveken kí­vül azonban kell lennie egy a későbbi idő­szakra szóló tervnek is, amely az előbb em­lített árharmónia felállítása mellett a zsidó­kézből megváltott birtokoknak vagy kisajá­títandó bérleteknek és az 1939 :IV. te. végre­hajtásából eredő területeknek, valamint a békekötésnél esetleg t előálló területfeleslegek­nek végleges juttatásával nemcsak a terme­lés hozamával hoz emelkedést, hanem a föld­birtoktípusoknak nemzetgazdaságilag helyes megoszlásával hazánknak gazdasági és népi erejét is növeli. Ezzel kapcsolatban bátor vagyok rámu­tatni Piukovich képviselőtársam beszédének arra^ a részére, amelyben az 1939 :1V. te. végre­hajtási utasítását szorgalmazta és nehezmé­nyezte annak meg nem jelenését. Méltózta­tik-e hinni, hogy háború idején földbirtokpo­litikai reformot lehet végrehajtani úgy, hogy a hadsereg ütőképességét ne csorbítanánk % Méltóztatik-e hinni, hogy ha az 1939-es tör­vénycikket végrehajtottuk volna és a megfe­lelő mennyiségű birtoktestet kisgazdák körébe juttattuk volna, a közellátás jobb helyzetben lenne, mint ma! (Egy hang a szélsőbaloldalon: így van! f — Mozgás jobbfelöl.) Méltóztatik-e hinni mélyen t. képviselőtársamnak azt, hogy... (Maróthy Károly: Többet termel-e a kisgazda, vagy nemi) Nem arról ivan szó, hogy többet termel-e, hanem arról, hogy saj­nálatos módon a kisgazdatársadalom nagyon könnyen megtanult feketén értékesíteni. (Nagy zaj a szélsőbáloldalon. — Egy hang a szélső' baloldalon: Kénytelen vele, amikor olcsók a terményárak. — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Egy hang a szélső­baloldalon: Miért csak a kisgazdákat említi?) Csendet kérek! (Zaj a jobboldalon. — Maróthy Károly közbeszól.) Csendet kérek, Maróthy képviselő úr! (Zaj jobbfelől.) A jobboldalon is kérem a képviselő urakat, maradjanak csend­ben. Boér képviselő urat kérem, ne vitatkoz­zék az ellenzékkel. (Malasits Géza a jobboldat felé: Az urak passzióiról beszéljenek. — Piukovich József: Az egész rendszer az oka!) Jurc-sek Béla: Malasits képviselő úrral, mint már volt szerencsém a múltkor kijelen­teni, pártállására való tekintettel ebben a Házban nincs módomban vitázni. (Derültség és zaj a jobboldalon.) Megítélésem szerint a világháború . vége hazánkban nemcsak a termelési és gazdálko­dási módokat fogja megváltoztatni, hanem nagyfokú, erős és egészséges iparosodás fog bekövetkezni és az ide szükséges munkaerőket éppen a mezőgazdaságtól fogja elvonni. Vi­szont ezáltal a mezőgazdaság még kisebb üze-

Next

/
Thumbnails
Contents