Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-240
Az országgyűlés képviselőházának 2U0. nincs semmi ok arra, hogy bizalmatlansággal viseltessenek egyes urak az 1. § miáisodik bekezdésével szemben, mert ha az engedélyezéshez hozzá méltóztatik járulni, akkor természetes, hogy a felülbírálásíhioz is hozzájárulnak. Bálint t. képviselőtársamnak pedig csak azt válaszolhatom, hogy amit ő kíván, az önként értetődő, mert a második bekezdést nem is lehetne végrehajtani másképpen, mint úgy, hogy felülvizsgáltassék a már megengedett használat abból a szempontból, hogy megállapíthassa az. illetékes miniszter, hogy megszüntetendő-e vagy nem. Tehált természetes, hogy revízió kell. (Meskó Zoltán: De meddig tart 1 ?) Erre igazán nem kell terminust kimondani, mert teljesen elegendő, ha azt mondjuk, hogy »amennyiben a közérdekkel nem ellenkezik, méltányos határidő kitűzésével« szüntetheti meg a miniszter. Ez igazán teljesen elegendő, A revízió megtörténik, erre igazán nem kell a törvény ben terminust adni. (Meskó Zoltán: De kijelentést lehet kapni erre nézve?) Kijelentést méltóztatik kapni valószínűleg az illetékes miniszter úrtól. Nyilvánvaló azonban, hogy magának a törvényjavaslatnak szelleméből következik és abból a tényből, hogy a kormány ezt idehozta, hogy ezt nem fogják eltolni, hanem minél előbb végre fogják hajtani. (Zaj a szélsőbaloídalon.) Még csak egy megjegyzést kívánok tenni válaszul Rapcsányi t. képviselőtársamnak, de Vajna képviselőtársamnak is, aiki szóba hozta a címerhasználatot. Ezt ebben a javaslatban újból szabályozni teljesen felesleges, mert hiszen a címerhaszlálat szabályozva van (Maróthy Károly: Rosszul!) az 1883-ban meghozott általános cimerhasználati törvénnyel, de szabályozva van más részlettörvénnyel is, így például a védjegyekről szóló 1890 : II. tc.-kei. (Maróthy Károly: De liberális vonatkozásokban!) Kétségtelen azonban, amit Vajna Gábor t. képviselőtársam mondott, hogy akinek címerhasználati engedélye megvan ugyan, de büntető ítélet hatálya alatt áll, amennyiben az ítélet a politikai jogokól való_ megfosztásra és hivatalvesztésre is szól, az illető természetszerűen elveszti a címerhasználati jogút is. Ez nemcsak a büntető törvénykönyv általános rendelkezéséből, de magának a címerhasználatról szóló 1883. évi törvénycikknek pontos és határozott rendelkezéséből is következik, úgyhogy külön szabályra egyáltalában nincs szükség. (Rajniss Ferenc: Szökött kormányfő tanácsosoknak nem jár!) Még csak azt kívánom megjegyezni^ az előadó úr által megemlített azt a kiegészítést, amielvet a részletes tárgyalás alkalmával előterjeszteni kíván, magam is helyeslem. Varga őexcellenciájával beszéltem is róla, s ő is szívesen hozzájárul ehhez a kiegészítéshez, hogy a védelem az egyházak elnevezésére is vonatkozzék. Ehhez a kiegészítéshez szívesen hozzájárulunk. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék a javaslatot elfogadni. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr kíván szólni. Varga József a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: T. Ház! Meskó Zoltán képviselő úr határozott kérdést intézett nozzám a Hunyadi János elnevezésű keserűvíz elnevezésének jövendő sorsát illetően. Az igazságügyminiszter úr elmondotta, hogy a törvény érM4se 19%2 február 6-án, pénteken. 15 termében a kultuszminiszter úrral együttesen jogom van visszamenőleg is megváltoztattatni az elnevezéseket. Osak bejelentem azt, hogy ezzel a jogommal élni fogok. (Helyeslés és taps.) Remélem és elvárom, hogy ez a vállalat önmaga is tudni fogja, hogy mi a kötelessége. Meggyőződésem az, hogy üzleti kár sem fog ebből származni, mert egy ügyesen megszerkesztett üzleti körlevéllel talán még a forgalom megnagyobbodását is elérheti, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Talán még Meskónál is! — Derültség.) Kérem a t. Házat, szíveskedijék válaszomat tudomásul venni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. IV« teszem a kérdést, méltóz.tatik-e a törvényjavaslatot általánossághan elfogadni 1 ! 1 (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságiban elfogadja. A javaslattal részleteiben az igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottság fog foglalkozni. Következik az üzleti záróráról szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom: 509. sz.) Mielőtt az előadó úrnak megadnám a szót, a t. Ház tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz csupán az Erdélyi Párt és a Nyilaskeresztes Párt jelentett be vezérszónokot Figus-Illinyi Albert, illetve Tauffer Gábor képviselő urak személyében. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Donáth György előadó urat illeti a szó. Donáth György előadó: T. Képviselőház! Az érdekeltségek részéről régóta és sokszor elhangzott kívánságoknak tesz eleget a kormány, amikor az üzleti záróráról törvényjavaslatot terjeszt a t. Ház elé. (Zaj.) Az üzleti zárórák szabályozására vonatkozólag a magyar Törvénytár már tartalmaz intézkedéseket, nevezetesen az 1913 : XXXVI. te, amely azonban még kissé nehézkesen rendezte ezt a kérdést, amennyiben a zárórák szabályozását a fővárostól és környékétől eltekintve szabályrendeletalkotásra bízta. Később az 1921 : XXXVII. te. rendezte újra a kérdést. Ez a te. lehetővé tette, hogy az érdekelt munkaadók és alkalmazottak megállapodjanak a záróra tekintetében és hogy ezeknek a megállapodásoknak megfele^en miniszteri rendeletek szabályozzák az üzleti zárórát, a nyilt, másrészt a túlnyomóan élelmi vagy egyedárusági cikkeket árusító üzletekre nézve azonban kimondta, hogy a zárórát esti 6 óránál, illetőleg esti 7 óránál korábbi időpontra megállapítani nem lehet. Ez a szabályozás nem jelentett tökéletes megoldást, különösen amióta a munkaviszony ©eyes kérdéseit is szabályozta a törvényhozás, illető leg amióta az 1937 : XXI. te. hatálybalépése után a 34.400/1938. K. M. számú rendelet szabályozta az alkalmazottak munkaidejét, aminek következtében azután az üz r eti záróra és a munkaidő között bizonyos eltérések mutatkoztak. Ez a tény magábanvéve is sürgette a jelen törvényjavaslatnak a képviselőház elé hozatalát, de igen nagy súllyal esett latba az a körülmény is, hogy az iparban alkalmazottak munkaidejének jelentékeny leszállítása következtében a nyilt árusítási üzletek nyityatartusának idejét már maguk az érdekelteik is / rövidíthetőnek tartották. Mindezek a körülmények, de különösen az az általános kívánság, amely immár nemcsak a munkavállalók, hanem a munkaadók részéről is megnyilvánult, — különösen meg kell itt említenem a munkavállalóknak és a munkaadóknak keresztény alánon dolgozó érdekképviseleteit — indokolttá tették, hogy a kormány ismét törvényjavaslatot ter5 jèsszen a Ház elé ennelk a kérdésnek szabályozása céljából.
