Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-240

Az országgyűlés képviselőházának 2U0. nincs semmi ok arra, hogy bizalmatlansággal viseltessenek egyes urak az 1. § miáisodik bekez­désével szemben, mert ha az engedélyezéshez hozzá méltóztatik járulni, akkor természetes, hogy a felülbírálásíhioz is hozzájárulnak. Bálint t. képviselőtársamnak pedig csak azt válaszolhatom, hogy amit ő kíván, az ön­ként értetődő, mert a második bekezdést nem is lehetne végrehajtani másképpen, mint úgy, hogy felülvizsgáltassék a már megengedett használat abból a szempontból, hogy megálla­píthassa az. illetékes miniszter, hogy megszün­tetendő-e vagy nem. Tehált természetes, hogy revízió kell. (Meskó Zoltán: De meddig tart 1 ?) Erre igazán nem kell terminust kimondani, mert teljesen elegendő, ha azt mondjuk, hogy »amennyiben a közérdekkel nem ellenkezik, méltányos határidő kitűzésével« szüntetheti meg a miniszter. Ez igazán teljesen elegendő, A revízió megtörténik, erre igazán nem kell a törvény ben terminust adni. (Meskó Zoltán: De kijelentést lehet kapni erre nézve?) Kijelentést méltóztatik kapni valószínűleg az illetékes miniszter úrtól. Nyilvánvaló azonban, hogy magának a törvényjavaslatnak szelleméből következik és abból a tényből, hogy a kormány ezt idehozta, hogy ezt nem fogják eltolni, ha­nem minél előbb végre fogják hajtani. (Zaj a szélsőbaloídalon.) Még csak egy megjegyzést kívánok tenni válaszul Rapcsányi t. képviselőtársamnak, de Vajna képviselőtársamnak is, aiki szóba hozta a címerhasználatot. Ezt ebben a javaslatban újból szabályozni teljesen felesleges, mert hi­szen a címerhaszlálat szabályozva van (Ma­róthy Károly: Rosszul!) az 1883-ban meghozott általános cimerhasználati törvénnyel, de sza­bályozva van más részlettörvénnyel is, így például a védjegyekről szóló 1890 : II. tc.-kei. (Maróthy Károly: De liberális vonatkozá­sokban!) Kétségtelen azonban, amit Vajna Gábor t. képviselőtársam mondott, hogy aki­nek címerhasználati engedélye megvan ugyan, de büntető ítélet hatálya alatt áll, amennyi­ben az ítélet a politikai jogokól való_ megfosz­tásra és hivatalvesztésre is szól, az illető ter­mészetszerűen elveszti a címerhasználati jogút is. Ez nemcsak a büntető törvénykönyv általá­nos rendelkezéséből, de magának a címerhasz­nálatról szóló 1883. évi törvénycikknek pontos és határozott rendelkezéséből is következik, úgyhogy külön szabályra egyáltalában nincs szükség. (Rajniss Ferenc: Szökött kormányfő tanácsosoknak nem jár!) Még csak azt kívánom megjegyezni^ az előadó úr által megemlített azt a kiegészítést, amielvet a részletes tárgyalás alkalmával elő­terjeszteni kíván, magam is helyeslem. Varga őexcellenciájával beszéltem is róla, s ő is szí­vesen hozzájárul ehhez a kiegészítéshez, hogy a védelem az egyházak elnevezésére is vonat­kozzék. Ehhez a kiegészítéshez szívesen hozzá­járulunk. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék a javaslatot elfogadni. (Helyeslés és taps a jobb­oldalon és a középen.) Elnök: A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr kíván szólni. Varga József a kereskedelem- és közleke­désügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: T. Ház! Meskó Zoltán kép­viselő úr határozott kérdést intézett nozzám a Hunyadi János elnevezésű keserűvíz elnevezé­sének jövendő sorsát illetően. Az igazságügy­miniszter úr elmondotta, hogy a törvény ér­M4se 19%2 február 6-án, pénteken. 15 termében a kultuszminiszter úrral együttesen jogom van visszamenőleg is megváltoztattatni az elnevezéseket. Osak bejelentem azt, hogy ezzel a jogommal élni fogok. (Helyeslés és taps.) Remélem és elvárom, hogy ez a vállalat önmaga is tudni fogja, hogy mi a kötelessége. Meggyőződésem az, hogy üzleti kár sem fog ebből származni, mert egy ügyesen megszer­kesztett üzleti körlevéllel talán még a forga­lom megnagyobbodását is elérheti, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Talán még Meskónál is! — Derültség.) Kérem a t. Házat, szíveskedijék vá­laszomat tudomásul venni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. IV« teszem a kérdést, méltóz.tatik-e a törvényjavas­latot általánossághan elfogadni 1 ! 1 (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságiban elfogadja. A javaslattal részleteiben az igazságügyi, va­lamint közgazdasági és közlekedésügyi bizott­ság fog foglalkozni. Következik az üzleti záróráról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása, (írom: 509. sz.) Mielőtt az előadó úrnak megadnám a szót, a t. Ház tu­domására hozom, hogy a törvényjavaslathoz csupán az Erdélyi Párt és a Nyilaskeresztes Párt jelentett be vezérszónokot Figus-Illinyi Albert, illetve Tauffer Gábor képviselő urak személyében. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Donáth György előadó urat illeti a szó. Donáth György előadó: T. Képviselőház! Az érdekeltségek részéről régóta és sokszor el­hangzott kívánságoknak tesz eleget a kormány, amikor az üzleti záróráról törvényjavaslatot terjeszt a t. Ház elé. (Zaj.) Az üzleti zárórák szabályozására vonatkozólag a magyar Tör­vénytár már tartalmaz intézkedéseket, neveze­tesen az 1913 : XXXVI. te, amely azonban még kissé nehézkesen rendezte ezt a kérdést, amennyiben a zárórák szabályozását a főváros­tól és környékétől eltekintve szabályrendelet­alkotásra bízta. Később az 1921 : XXXVII. te. rendezte újra a kérdést. Ez a te. lehetővé tette, hogy az érdekelt munkaadók és alkalma­zottak megállapodjanak a záróra tekintetében és hogy ezeknek a megállapodásoknak megfe­le^en miniszteri rendeletek szabályozzák az üz­leti zárórát, a nyilt, másrészt a túlnyomóan élelmi vagy egyedárusági cikkeket árusító üz­letekre nézve azonban kimondta, hogy a zár­órát esti 6 óránál, illetőleg esti 7 óránál ko­rábbi időpontra megállapítani nem lehet. Ez a szabályozás nem jelentett tökéletes megol­dást, különösen amióta a munkaviszony ©eyes kérdéseit is szabályozta a törvényhozás, illető leg amióta az 1937 : XXI. te. hatálybalépése után a 34.400/1938. K. M. számú rendelet szabá­lyozta az alkalmazottak munkaidejét, aminek következtében azután az üz r eti záróra és a munkaidő között bizonyos eltérések mutatkoz­tak. Ez a tény magábanvéve is sürgette a jelen törvényjavaslatnak a képviselőház elé hozata­lát, de igen nagy súllyal esett latba az a kö­rülmény is, hogy az iparban alkalmazottak munkaidejének jelentékeny leszállítása követ­keztében a nyilt árusítási üzletek nyityatartu­sának idejét már maguk az érdekelteik is / rövi­díthetőnek tartották. Mindezek a körülmények, de különösen az az általános kívánság, amely immár nemcsak a munkavállalók, hanem a munkaadók részéről is megnyilvánult, — külö­nösen meg kell itt említenem a munkavállalók­nak és a munkaadóknak keresztény alánon dolgozó érdekképviseleteit — indokolttá tették, hogy a kormány ismét törvényjavaslatot ter­5 jèsszen a Ház elé ennelk a kérdésnek szabályo­zása céljából.

Next

/
Thumbnails
Contents