Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-240
16 Az országgyűlés képviselőházának 2U0. Az előttünk fekvő törvényjavaslat lényege | az, hogy általános rendelkezésként a nyílt árusítási üzletek nyitvatartásának idejét általa- ! ban a kis- és nagyközségekben reggel 6 órától este 7 óráig 1 terjedő időben állapítja meg, a j szombat estére pedig úgy rendelkezik, hogy sz j üzleteket esti 8 órán túl nyitva tartani nem szabad. Eltérő a szabályozás a törvéuyhatósági jogú és a megyei városokra nézve, | amennyiben ott kettéválasztja az üzleteket, egyrészt túlnyomóan élelmiszert vagy tüzelő- j anyagot árusító üzletekre, amelyeknek nyitási j idejét reggel 6 órában, záróráját este 7, illetve szombaton 8 órában állapítja meg, másrészt [ egyéb, nyílt árusítási üzletekre, ahol hétköznapon reggel 7, illetve este 6, szombat estére pedig esti 7 árában állapítja meg a nyitás, illetve) zárás idejét. Ezenfelül szabályozza a törvényjavaslat szintén többoldalú sürgetésre — a déli nyitvatartás kérdését is, nevezetesen ha az általános szabálytól eltérően állapítanák meg az illetékes hatóságok a reggeli nyitás, illetőleg az esti zárás időpontját, arra az esetre megengedi a javaslat, hogy az üzletek déli szünetet tarthassanak, amely azonban 3 óránál hosszabb nem lehet. Szabályozza a törvényjavaslat az ünnepnapoknak záróráját is, — ha azok nem általános munkaszüneti napok — ilyen napokon az üzleteket déli 12 órán túl nyîtvatartani nem szabad. Budapest székesfőváros területére, illetőleg az azzal szomszédos városok és községek területére, amelyeket a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr ilyeneknek jelöl meg, eltérő szabályozást enged meg a javaslat, úgyszintén a törvényhatósági jogú és a megyei városok területére is, ahol a polgármester léptethet életbe külön szabályozást; vagyis általában a törvényjavaslat bizonyos rugalmasságot biztosít arra az esetre, ha a helyi érdekeknek megfelelően az általános szabályozástól szükségesnek látszanék eltérni; ebben az esetben azonban megköti a szabályozást olymódon, hogy egy-egy vármegye területére, illetőleg bizonyos esetekben egy egy szakma számára a szabályozás csak egységes lehet, hogy ílymódon az esetleges káros és méltánytalan versenyt kiküszöbölje. Megengedi a törvényjavaslat azt is, hogy ha egy tÖrvényh.atósági jogú vagy megyei város területén bizonyos üzleti ághoz tartozó iparosok vagy kereskedők az általános szabályozástól eltérő rendelkezést óhajtanának életbeléptetni, különösen a hétvégi pihenő tekintetében, amelyet szintén szabályoz bizonyos fokig a törvényjavaslat, abban az esetben — ha a közérdek szempontjából ennek akadálya nincs — a kereskedelmi és iparkamarák meghallgatásával ezek a kérdések is megfelelően szabályozhatók. Eltérő rendelkezést tartalmaz még a tör vény javaslat a pályaudvarok és gyógyhelyek területén lévő üzletek zárórája tekintetében: ezt a kereskedelmi és iparkamarák megíhallga tásával szintén külön szabályozhatja a kereskedelmi miniszter; valamint kivételt enged meg arra az esetre is, ha egészen különleges fontos körülmények, amelyeket a törvényja vaslat taxatíve felsorol, szükségessé tennék azt, hogy az alkalmazottakat az általános zárva tar tas idején túl is foglalkoztatni kelljen. A törvényjavaslat 5. §-a a kizárólagos pálinkamérések és bortermelői kimérések nyitására és zárásaira vonatkozóan is elrendeli az ülése 194-2 február 6-án, pénteken. élelmiszerüzletekével azonos szabályozást, a íí. § pedig bizonyos más kategóriákra, így különösen a vendéglőkre, kocsmákra, kávéházakra, kifőzésekre stb. nézve az érdekelt miniszterek nek biztosítja a szabályozást. Az úgynevezett piaci árusokra nézve is külön rendelkezéseket tartalmaz a törvényja vaslat, nehogy azok az általános szabályozástól eltérő szabályozás folytán maguknak külön előnyöket biztosíthassanak. A büntető rendelkezéseket a 9. § tártai mázza. T. Képviselőház! A törvényjavaslat rendelkezései anriyira általános kívánságoknak tesznek eleget és ezek a rendelkezések annyira közismertek már, hogy azt hiszem, felesleges a képviselőház előtt túlságos részletességgel ismertetnem a javaslat részleteit. Kérem, méltóztassék a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alaípjául elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Nagy Ferenc jegyző: Figus-Illinyi Albert! Elnök: Figus-Illinyi Albert képviselő urat illeti a szó. Figus-Illinyi Albert: T. Házi Amikor a múlt év júniusában a kereskedelmi miniszter úr ezt a törvényjavaslatot benyújtotta, legelsősoriban az a szemrehányás érte a kormányt, hogy egy ilyen kis jelentőségű törvényjavaslattal foglalkoztatja a képviselőházat, amelynek tárgyalása méltatlan az ország törvényhozó testületéhez. Bár magam sem sorozom ezt a törvényjavaslatot azok közé, amelyek a gazdasági fontosság sorrendjében az elsők között állanak, mégis, ha a nemzet idejével való gazdálkodást vetjük bírálat alá, sokkal több idiőt takaríthatunk meg, ha a megtakarítandó időt abból az időből vesszük el, amelyet a törvényjavaslatok mellébeszélésére fordítunk. Nem az & r fontos ebben a törvényjavaslatban, hogy letárgyalására hány órát veszünk igényibe, hanem az a fontos, hogy a kormányzatnak, a kereskedelmi minisztériumnak a megterheltetését csökkentjük, egy nem odavaló és haszontalan munkakört veszünk el a kormányzat ügyköréből és átadjuk részben a helyi hatóságnak. Ezáltal óriási idlöt takarítunk meg a kereskedelemiügyi kormányzat számára, amely ezt az időt fontosalbb gazdasági kérdések megoldására fordíthatja. Másfelől pedig kap az ország" egy egységes törvényt, egy időálló törvényt, amely számol a jövőben bekövetkezhető minden körülménnyel és későbbi törvénymódosítás nélkül ebben a gazdasági ágazatban végérvényes jogszabályokat állít fel. Nem lehet a törvényhozáshoz méltatlannak és időpazarlásnak tartani egy olyan törvény tárgyalását, amelynek célja elsősorban megakadályozni az azonos szakmák között való tisztességtelen versenyt, másrészről, amely többszázezer alkalmazottnak a munkaidejét egységesen szabályozza és harmadszor — ami & legfontosabb — az ország- lakosságának vásárlási alkalmait egységesen szaibályozza. Sokkal komolyabb időket élünk, semhogy magam is az időpazarlás és idöfecsérlés bűnébe essem, éppen azért csak egészen röviden akarom felsorolni pártom nevében azokat az okokat, amelyek miatt ezt az általunk fontosnak tartott gazdasági törvényjavaslatot elfőgadijnk.
