Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-253

142 Az országgyűlés képviselőházának 253 foglalkozni. Átértékelésre való igénye csak természetes személynek van, mégpedig az ősjegyzőnek ós a vele egy tekintet alá esőnek, nevezetesen, aki a kötvényt 1918 október 31-e előtt szerezte- Ezekkel egy tekintet alá esnek ezeknek egyenesági rokonai és házastársuk. Az átértékelés kedvezményében nem részesülnek a jogi személyek, kivéve az egyházi, közjóléti és közművelődési alapítványokat és ilyen rendeltetésű más jogi személyeket. A törvényjavaslat szerint más elbánásban részesülnek a magyar nosztrifikálási megjelöléssel ellátott és el nem látott kötvények. A magyar nosztrifikálási megjelöléssel ellátott kötvényeknél nem kell igazolni az 1918 október 3.1 előtti szerzést. Ezzel szemben a magyar nosztrifikálási megjelöléssel el nem látott kötvényeknél igazolni kell elsősorban az 1918 októ ber 31-e előtti szerzést, másodsorban a Magyar Szent Korona területén lakást, végül azt, hogy f

i kötvényeket csehszlovák, jugoszláv, vagy román államadóssági címletekre nem cserélték ki és hogy a szóbanforgó államoktól anyagi előnyben nem részesültek. Meg lehet engedni az átértékelést méltánylást érdemlő esetben annak a külföldön élő magyar állampolgárnak, aki külföldön qsakis munkavállalás végett tartózkodik, de szándékozik ide visszatérni. Meg lehet engedni továbbá az átértékelés kedvezményéből kizárt jogi személyek kezelésében és tulajdonában lévő közjóléti és közművelődési célokat szolgáló jogi személyiséggel nem bíró alapnak. Végül a fenti feltételek fennforgása • esetén is csak akkor van helye átértékelésnek, ha a vonatkozó kormányrendelet alapján a hadikölcsönkötvény bejelentetett, illetőleg letétbe helyeztetett. Az átértékelés pengőértékre szóló új államadóssági címletekre való átcserélés útján történik. Az átértékelés kulcsa általában 5%, tehát minden ezer korona névértékű hadikölcsönkötvényért ötven pengő értékű új kötvényt kapnak cserébe... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Inántsy-Pap Elemér: ... amely 3%-kai kamatozik és negyven év alatt nyer visszafizetést, kivételes elbánásban részesülnek azok a kisjegyzők, akiknek tulajdonában lévő kötvények névértéke ezer koronát meg nem halad. Ezeknél az átértékelés kulcsa 10%, vagyis kétszeres és ezek nem negyven, hanem tíz év alatt nyernek visszafizetést. Hogy a 10%-os és az 5%-os átértékelés kulcsa között az átmenet biztosíttassák, azon kötvényjegyzők részére, akik ezer és kétezer korona között jegyeztek címletet, száz pengő értékű új címlet fog kiadatni. '*_xVt.ufii A törvényjavaslat értelmeben a névértékből le kell vonni a lombardkölcsönt. A korona, illetőleg a pénzérték leromlása következtében előállott veszteséget ugyanis nem a kötvénytulajdonos szenvedte, így tehát jogosulatlan előnyhöz jutna ezáltal. A javaslat 7. §-a felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a külön felosztási alapként kezelt hadikölcsönkötvények átértékelését es az alap felosztását rendeleti úton szabályozza, Az alapban ugyanis 250 millió korona névértékű hadikölcsönkötvény címlet van letéve, amit az életbiztosítások valorizációja alkalmával a biztosító magánvállalatok kötelesek voltak beszolgáltatni, illetőleg letétbe helyezni a postatakarékpénztárnál. A 8. §. rendelkezése szerint mindazok, akik ülése 194-2. április 28-áw,, kedden. úgynevezett hadikölcsönbiztosítást kötöttek, a biztosítási díj címén általuk tényleg fizetett összegek arányában részesülnek átértékelésben. A javaslat 9. §-a megszorítja a törvényes rendelkezések értelmében zsidónak tekintendő hadikölcsönjegyzők jogait olyképpen, hogy ezek maximálisan 5000 pengő névértékű új címlet kibocsátását igényelhetik, míg a többlet a kivándorlás előmozdítására fordíttatik. Ennek a rendelkezésnek az a célzata, hogy megkíméltessenek a leszármazás igazolásától azok a keresztények, akik annakidején kisebb címleteket jegyeztek. A javaslat 10. §-a összhangba hozza az átértékelés kérdését a hadikölcsön támogatási akcióval olyképpen, hogy a hadikölcsön támogatási akciót változatlanul továbbra is fenntartja, ebben az akcióban azonban csak a természetes személyek és csak olyanok részesülnek, akik a múltban is részesültek. A javaslat 11. §-a értelmében a gyámpénztárban kezelt címletek tulajdonosai átértékelésben nem részesülnek. Ennek indoka, miként már az előbb említettem, az, hogy a gyámpénztárban kezelt címletek tulajdonosai a hadikölcsönakció keretében nagyobb összegű támogatásban részesültek, illetőleg részesülnek. mint amennyit a jelen törvényjavaslat alapján kapnának. T. Ház! A törvényjavaslat értékelésének, jelentőségének kérdésével szeretnék még foglalkozni. Gróf Tisza István miniszterelnöksége idejében kijelentette, hogy a hadikölcsön a magyar államnak nem magánjogi tartozása, hanem becsületbeli adóssága, amelyre nézve a haza minden földje biztosíték. Valóban a hadi kölcsönben a magyar állam ígérete van megtestesítve, ez az ígéret ad neki értéket, és mint ilyen érték lett kibocsátva. A hadikölcsÖnben kicsillámlik az állam ígéretének szentsége, amely erkölcsi értéket kölcsönöz neki és benne él az a tudat, hogy a magyar állam ezer éven keresztül kötelezettségeinek minden időben eleget tett. Magyarország pénzügyeinek lezüllése, a pénzérték leromlása idejében a hadikölcsönkötvény-tulajdonosok számára az átértékelés ábránd, álomkép volt. Éppen ezért van jelentősége t ennek a törvényjavaslatnak, mert a közvélemény megnyugtatására és a kötvénytulajdonosok hitének megerősítésére törekszik. Nem felesleges megemlítenem azt sem, hogy a magyar államnak módjában állt volna az értékálló valutának, a pengőértéknek bevezetése idején, — amikor 12.500 korona egy pengőt jelentett — magától rendeződőnek venni a hadikölcsönkötvény eket, de ezt nem tette, hanem nyitva tartotta a kérdést a jövő számára. T. Ház! A javaslat célja a háború kitörése óta rendezetlen egyik régi, a társadalom minden egyes rétegét érintő probléma végleges rendezése.^ A rendezésnél szem előtt kell tartani az államháztartás szükségleteit, mérlegelni kell az állam, illetve az ország teherbíróképességét, de nem szabad szem elől téveszteni a kötvénytulajdonosok érdekeit sem. Éppen azért a javaslat igazságosságra törekszik, mert a pénzügy nem egyedüli alapja az államnak, hanem továbibi támasza, pillére az igazságosság és a méltányosság. De szem előtt kell tartani a szociális és gazdasági szempontokat is. Szociális a javaslat akkor, amikor éppen a szegényebb népréteget nagyobb mértékben kívánja támogatni, gazdasáigjos, amikor 40 éves törlesztési idő alatt kamat- és tőketörlesztés