Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-251

Az országgyűlés képviselőházának 2S1. val kívánok egészen röviden foglalkozni. A miniszterelnök úr említette, hogy a szociális kérdések megoldása tekintetében meglehetősen hátralékban vagyunk» de viszont ezeknek a kérdéseknek a megoldását ez a. mostani háborús állapot akadályozza. Elismerem, hogy a mostani helyzet hátráltatja egy organikus szociálpolitika intézményeinek kiépítését, de vannak égető napi feladatok, amiket a hadviselés érdekében is minden körülmények között feltétlenül el kell végezni. És itt hangsúlyozom azt, hogy ezek a szociálpolitikai kérdések egy jobb, egy jó gazdiasági politikával nagyrészt elintézhetek, vagy megkönnyíthetik. A miniszterelnök úr pártjában úgy jelentkezett, mint az agrárgondolat egyik előharcosa. Legyen szabad nekünk ezt a kijelentést gyakorlatilag is nagyon komolyan venni. Mérhetetlen szükség van arra, hogy a magyarországi földmívelő társadalom és a mezőgazdasági termelés a maga erőit megőrizze. Méltóztatnak emlékezni a legutóbbi világgazdasági válság idejére. Ebbe a válságba a magyar mezőgazdaság meglehetős erőtartalékokkal ment bele, legalább is kevesebb volt a passzívuma, hiszen amikor ez a válság megkezdődött, a magyar földet mindössze száz millió pengő adósság-teher terhelte, ami egy rövid évtized alatt két milliárdon felüli összegre emelkedett. Méltóztatnak emlékezni rá, hogy ez a jó erőben lévő magyar mezőgazdasági termelés hogyan sülyedt le szinte a pusztulás szélére. A magyar mezőgazdasági termelést, amely mégis csak az egész magyar gazdaságnak alapja, meg kell erősíteni jöhető válságok idejére és semmikép nem szabad engedni legyengíteni. T. r Képviselőház! Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a háború utáni korszakban gazdasági vonatkozásban nekünk, ha jó gazdaságpolitikát folytatunk, itt bent a mezőgazdasági termelés vonalán olyan erőtartalékunk lehet, amelyből talán megél majd egy ideig az ország, ha ezt a lehetőséget nem teszszük tönkre hibás intézkedésekkel. T. Képviselőház! Itfc legyen szabad megemlítenem, hogy bár mi kifejezetten agrárius párt vagyunk és voltak idők, amikor ennek a pártnak vezetői nagyon éles harcokat folytattak az ellen az iparosítási politika ellen, amely, állítom ma is, erejét a kezdeti időkben jórészt a magyar mezőgazdaság áldozataiból vette, mégis mi soha nem voltunk! és ma még kevésbbé vagyunk iparellenesek. Szükségesnek tartunk egy egészséges, jól fundált és jól működő nagyipart is, mert ez is a nemzeti exis« tenciához tartozik. Csak azt nem szabad megengedni, hogy az egyik termelési ág a másik termelési ág rovására és annak áldozataiból építse fel önnönmagát. T- Képviselőház! Megemlékezem még egyszer röviden az árpolitika kérdéséről. Ez azért fontos, mert a magyar mezőgazdaságnak tőkeereje ma sincs és ha olyan termelési ágazatokat kell folytatnia, amelyek nem hozzák vissza a termelési költséget, akkor ezeket továbbvinni képtelen, azért, ment nincs tőkéje, amelyből a veszteséget fedezhetné. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) örömmel hallottam, hogy a házhelykérdés megoldását a miniszterelnök úr szorgalmazni és meggyorsítani fogja. Tudjuk, hogy ennek ma, mondjuk, nincs annyi gyakorlati jelentőséire, mintha nem lennénk háborúban, de van ülése 19 h2 március 20-án, pénteken. 115 mély szociális jelentősége s éppen ezért nagyon komolyan kell megfogni ezt a problémát. Én nélkülöztem a miniszterelnök úr beszédében egy organikus nagy földreform felvázolását és erről nem is akarok többet mondani. A miniszterelnök úr végig fogja járni az Alföldet, ismeri is az Alföldet. Legyen szabad kérnem, hogy azokon a vidékeken, amelyeknek földtulajdonos gazdái már három esztendő óta nem látnak termést és közel vannak az egész elszegényedés vonalához, történjenek olyan intézkedések, hogy se adósságért, se adóért a gazdák ingatlanait el ne árverezhessék. (Helyeslés a baloldalon.) T. Képviselőház! A miniszterelnök úr pártjaiban tett egy kijelentést, amire nem mondom, hogy örömmel hallottam, többet mondok ennél, természetesnek vettem. A miniszterelnök úr azt mondta, hogy feltétlen híve a parlamentáris kormányzatnak. Ügy érzem, hogy erről a kérdésről egymás, meggyőződését, hai az meggyőződés, feltétlenül tiszteletben kell tartanunk. Néhány szót kell azonban szólnom erről ebiben a Házban. Ezt az elvet nemcsak vallani kell, ezt az elvet ma védelmezni is kell. Ezt nem éllel mondom, de van itt a parlamentben egy politikai tábor, amely nyíltan és határozottan vallja» mint a maga meggyőződését, hogy ezen a területen közjogi változtatásokra van szükség. Nyíltan és határozottan vallja ..azt a meggyőződését, hogy ez a parlamentáris kormányzati rendszer Magyarországon is bevégezte a maga pjályafutását. Én, ismétlem, minden meggyőződést tiszteletben tartok és ebben a kérdésben nekem megnyugvást az ad, hogy az a politikai tábor, amely ezt a meggyőződést vallja, egyúttal nyíltan vallja azt is, hogy ezt a nemzetünk életében nagy és sorsdöntő közjogi változtatást alkotmányos eszközökkel akarja keresztülvinni. Meg vagyok győződve arról és tudom, hogy a magyar nép óriási többsége önként soha nem fog lemondani az önkormányzati elvről és a parlamentáris rendszerről. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Meg vagyok győződve arról, hogy ha alkotmányos úton és tiszta alkotmányos eszközökkel törekszik valaki ennek a rendszernek megváltoztatására, ezt soha nem fogja elérni Magyarországon. (Ügy van! ügy van! a baloldalon. — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Megmondom őszintén, hogy ebben a kérdésben az utóbbi időkben, mondjuk a parlamentáris gondolkozás kérdése tekintetében is, bizonyos oldalon némi türelmetlenséget látok, mert a parlamentáris gondolkozáshoz az is hozzátartozik, hogy eltűnőim és megtűröm mások véleményét. (Zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk! a középen.) Nagyon megköszönném, ha erről a külön vitáról képviselőtársaink egy rövid időre lemondani szíveskednének. Én nem értettem egészen Imrédy Béla igen t. képviselőtársam tegnapi felszólalásának egy részét. (Kunder Antal: Pedig érthető volt! Tessék elolvasni!) El is olvastam. (Ifj. Zimmer Ferenc: Akkor meg is érthette! — Zaj. — Elnök csenget.) Imrédy képviselő úr nagyon jól tudja, hogy engem soha személyi szempontok politikai állásfoglalásomban nem vezettek, erről elég tanúságot tettem az ő miniszterelnökségének idején és ezt akkor ő is szívesen elismerte. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr célzást tett bizonyos magyarországi mozgalmakra, amelyek szerinte az álhazafiság leple alatt működnek. (Felkiáltások 24*