Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-236

584 Az országgyűlés képviselőházának 286, T. Képviselőiház ! Legyen szabad megemlítenem egy-kéjt képviselőtársunk érdekeltségét is, ismételten kijelentve, hogy semmi néven nevezendő prejudikációt és premeditációt ezzel kapcsolatban nem kívánok tenni. Hosszú volna a névsor, tehát csak egy-két nevet sorolok fel, talán ábécé sorrendben megyek: Balás Károly a Magyarország és Pesti Napló Rt. igazgatósági tagja, Bencs Zoltán a Tisztviselők Takarék Rt. igazgatósági tagja, Beniczky Elemér felügyelője a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságának és az Egercsehi Kőszénbánya Rt. igazgatósági tagja, Benkő Géza az Első Debreceni Takarék igazgatósági tagja, Bocsáry Kálmán Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Rt. igaagatósági tagja, a Szent Margitszigeti Gyógyforrás Rt. igazgatósági tagja és így tovább. Megemlítem miég Krúdy Ferenciét, aki felügyelője a Magyar Nemzeti Banknak, igazgatósági tagja a Mezőgazdasági Biztosítók Szövetkezetének, ara Országos Központi Hitelszövetkezetnek, az Országos Földhitelintézetnek és elnöke a Hazai Kamgarn Szövő és Fonó Rt.-nak. T. Képviselőház! Hogy ne illethessenek az egyoldalúiság vádjával, (Zaj. — Elnök csenget.) legyen szabad egy liberális, a Rassaypárthoz tartozó képviselőtársamról is megemlékeznem, akinek tevékenysége még csodálatosabb jelentőséget látszik elárulni közgazdasági életünkben. Apponyi György gtróf elnöke az Építőipari és Kivitelező Rt-nak, igazgatósági tagja a Nemzetgazdasági Banknak. (A klotürlámpa kigyullad.) Kérem, nem tudom felolvasni, benne ivan a Gold berger Sámuel Rt. stb. igazgatóságában, de majd egy más alkalmat keresek ennek felolvasására. T. Ház! Röviden összefoglalva el kell még mondanom, hogy időnként, amikor egy-egy miniszter úr eltávozik a bársonyszékből, utána gyorsan talál elhelyezkedést, ez bizonyos reiszenzust kelt a közvéleményben. Az a nézetünk, hogy ezeket az eseteket a törvényhozói összeférhetlenséggel szabályozni kell, annál is inkább kötelességünk ez, mert ez még pénzébie sem kerül az országnak és nein rátakódtatja meg az országot úgy, mint például a földkérdés megoldása vagy a zsidókérdés, ez nem rázkódtatja meg az országot, ellenkezőleg, azt tanuljuk, hogy éppen fordítva áll a dolog, mert minden nemzet talpköve a tiszta közéleti erkölcs. Ezért mi kérjük a kormánytól, hogy minél gyorsabban oldja meg ezt a kérdést. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház aa interpellációt kiadja a miniszterelnök úrnaik. Következik Maróthy Károly képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. (Maróthy Károly: Tisztelettel halasztást kérek.) A képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kér. Méltóztatnak a kért halasztáshoz hozz áj árulni? (Igen!) A Ház a halasztást, megadja. Következnék Vajna Gábor képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez^ a képviselő úr azonban szintén halasztást kért annak elmondására. Méltóztatnak a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Vajna Gábor képviselő úr második interpellációja következik, amelyet a pénzügyminiszter úrhoz jegyzett be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. ülése 19hl december 17-én, szerdán. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz a Magyar Nemzeti Bank tisztviselői tárgyában. Tudjare a miniszter úr, hogy a Magyar Nemzeti Bankban még ma is — az angol hadüzenet után — Lambert nevű angol megbízott a Bank közgazdasági és tanulmányi statisztikai osztályán ellátja megbízatását és ott olyan adatok birtokába jut, melyek a magyar államra, különösen most, a háború tartama alatt nemzetvédelmi szempontból is károsak? Tudja-e a miniszter úr, hogy a Nemzeti Banknak több osztályvezetője ma is zsidó, zsidó eredetű vagy zsidóval házasodott s ennekfolytán oly zsidó összeköttetései vannak, amelyek aggályosak nemzetgazdasági és nemzetvédelmi szempontból? Hajlandó-e a miniszter úr haladéktalanul a Magyar Nemzeti Bankot idegen elemektől megtisztítani és az eltávolítottak helyét magyar emberekkel betölteni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vajna Gábor: T. Képviselőház! A Magyar Nemzeti Bank nem állami intézmény, nem állami hivatal, hanem az állam felségjogát ruházta rá a pénzkibocsátás és általában a pénzkezelés tekintetében. Közgazdasági szempontból legalábbis van olyan fontossága* mint bármely minisiztérinmnak, mert a Magyar Nemzeti Bank magatartásától az állam közgazdasági érdeke, lehetősége és élete igen sok tekintetben függ. T. Ház!, Éppen ezért két kérdést intéztem interpellációm szövegében a pénzügyminiszter úrhoz, éspedig elsősorban azt» van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy egy Lambert nevű angol állampolgár az angol hadüzenet megtörténte után is a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági és tanulmányi statisztikai osztályán dolgozik. Nem kutatom, hogy ennek a bizalmas beosztásnak keretében ez a Lambert úr fordítással foglalkozik vagy angol érdekek képviseletével, vagy bármivel, tény a®, hogy mi Angliával háborúban, hadiállapotban vagyunk és ilyen fontos állami helyen idegen polgárnak, angolnak tartózkodnia a kémkedés, a nemzetvédelem, a kémkedés elhárítása és a nemzetvédelem érdekéből kifolyólag nem szabad. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T, Ház! Interpellációm második része: a Nemzeti Bankban a zsidókérdés végrehajtása vagy végre nem hajtása. Az 1938 : XV. te. és az 1939 : IV. te., amelyek a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb védelmére hozattak, amelyeket röviden első és második zsidótörvény néven ismerünk, korlátozó rendelkezéseket, törvényes parancsokat írtak elő a zsidóságnak a közéletben, a közgazdaságban, a kultúrában való elhelyezkedését illetően T. Ház! Ezek az intézkedések a nyilaskeresztes párt nemzetiszocialista felfogásával egyáltalában nem egyeztethetők össze. De ennek ellenére, bármennyire szűkösen is szabták ki ezeket az intézkedéseket, mégis tartalmaznak olyan parancsokat, amelyekhez nemcsak az állami hivataloknak és nemcsak a kimondottan zsidó vállalatoknak, hanem a, mondjuk, az állammal éppen a felségjog átruházása folytán igen közeli kapcsolatban álló vállalatoknak vagy bankoknak — mint amilyen a Magyar Nemzeti Bank is — ragaszkodniuk kell. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a Nemzeti Bank nem tartotta