Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-236

582 Az országgyűlés képviselőházának 23 a burgonya, ne tegyenek tehát kivételt a burgonya-egykéz javára, amikor erre az árura ugyanolyan nagy szükség van, mint a burgonyára, mert az a helyzet állhat élő, hogy burgonyája lesz Budapestnek, zöldfőzeléke, gyümölcse azonban egyáltalában nem lesz. Éppen ezért nem szabad ezeket a kereskedőket kilakoltatni régen bérelt raktárhelyiségeikből. À Belföldi Burgonyakereskedelmi Egyesülés, amely jogi személy javára a kilakoltatás történnék, köztudomás szerint hatalmas tőkével rendelkező vállalat, amelynek módjában van akár egyik napról a másikra egy újabb bérleményt kivenni, vagy akár építkezés formájában 'szerezni újabb raktárhelyiséget, amit már régen meg is kellett volna tennie, nem most, amikor ötven kisexisztencia létéről van szó. Már ezelőtt építkeznie kellett volna, hűtőházat és raktárhelyiségeket kellett volna felállítania az ilyen nagyvállalatnak, és erre kellett volna kényszerítenie a közellátási minisztériumnak ezeket a nagyvállalatokat. Az előadottakra hivatkozva, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a közellátási miniszter úrhoz, hogy méltóztassék közismert tekintélyének teljes latbavetésével ezt a közérdekre rendkívül sérelmes és magánérdeket is veszélyeztető határozatot hatályon kívül helyezni, mert azokat a kereskedőket, akik évek hosszú során át közreműködtek Budapest közellátásában, most ezekben a súlyos időkben sem tudjuk nélkülözni, és az ő szaktudásukra most is szükség van. Ezért a közellátási miniszter úr sem nélkülözheti az ő közreműködésüket. Kérem a közellátási miniszter urat, hogy minél előbb intézkedjék ebben az ügyben, mert Budapest ellátását ilyenformán veszély fenyegeti. Én bízom a közellátási miniszter úr erős kezében, hogy meg fogja változtatni a helyzetet és ezeket az embereket nem fogják kilakoltatni bérleményeikből. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a közellátási miniszter úrnak. Következik Maróthy Károly képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz az összefér hetlenség sürgős rendezése tárgyában. A m. kir. Miniszterelnök Ür félévvel ezelőtt, 1941 június 20-án indítványozta, hogy a törvényhozói összeférhetlenség korszerű szabályozásának megoldására külön bizottságot küldjön ki a Ház és utasítsa a bizottságot, hogy feladatát a legsürgősebben oldja meg és jelentését minél előbb terjessze a Ház elé. Nem tartja-e a m. kir. miniszterelnök úr a bizottság munkáját túl lassúnak és nem tartja-e szükségesnek, hogy a bizottság jelentését valóban mielőbb terjessze a Ház elé?« Maróthy Károly: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Időnkint egy-egy megbotránkozási hullám fut végig az országon. Ilyenkor a kormányok bizonyos ígéreteket tesznek arra nézve, hogy az összeférhetlenségi kérdést rendezni fogják. De azután, mivel a hullámnak az a kötelessége, hogy elüljön, az ígéretek is többnyire hasonlóképpen megfeneklenek. T. Képviselőház! 1932-ben az egyik becsületes hullám máris odáig vitte a dolgot, hogy 1932 március elején — hiszen a március min?. ülése 19 Ul december 17-én, szerdán. dig a nagy nekilendülések ideje nálunk — benyújtották az összeférhetlenség szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Ez azonban felkerülvén a felsőházhoz, a felsőház elkezdte enyhíteni és addig enyhítette, amíg végül semmi sem lett a javaslatból. T. Ház! Ha nem is lett ebből a törvényjavaslatból törvény, kétségtelen, hogy igen komoly, fontos megállapításokat tett, olyanokat, amelyek az egész országra döntő fontosságúak és jelentőségűek. Ez a javaslat megállapította, hogy elítélendők az olyan törvényhozók, akik parlamenti tagságuk révén jutnak gazdasági pozíciókba (Szöllősi Jenő: Nagy veszedelem!) és megállapította a közszolgálati, érdekeltségi, közbenjárási és foglalkozási összférhetlenség eseteit. E szerint a képviselőt mandátuma megszűnésétől számított egy éven belül nem j lehetne közszolgálatra alkalmazni, volt miniszterek és államtitkárok pedig a hivatali szolgálatból való kilépésük után öt évig nem helyezkedhetnek el olyan vállalatoknál, amelyek szerződésben voltak az állammal, vagy pedig valamilyen kedvezményt kaptak az ő reszortjuk alá tartozó minisztériumtól. (Egy hana a szélsőbaloldalon: Ez helyes!) Ez a javaslat azt is kimondotta, hogy öszi szeférhetlen az olyan képviselő, aki mandátu! mának elnyerése után vállal javadalmazással ! egybekötött megbízást, akár igazgatóságban, | akár felügyelőbizottságban", akár ügyvezetés; ben. (Szöllősi Jenő: Nem csodálom, hogy a | felsőház nem engedte!) Ezenkívül elrendelte volna ez a javaslat azt is, hogy minden kép; viselő, aki ilyen megbízást vállal, 15 napán í belül köteles a képviselőház elnökének beI jelenteni, emellett pedig a cégbíróságnak is kötelessége, hogy az ilyen bejegyzést 15 napon | bélül a képviselőház elnökével közölje. T. Képviselőház! Méltóztatnak látni, hogy ' minden indoka megvolt a felsőháznak arra, j hogy ezt a javaslatot ezek után alaposan enyhítse és ne hagyja jóvá. (Szöllősi Jenő: Az is igaz!) De nemcsak törvényhozói összeférhetlenség van. Van egyéb összeférhetlenség is. Mindenki, akinek bizonyos állása vagy összeköttetése van -és ezt az állását, összeköttetését vagy kiváltságos helyzetét a közerkölcsiség megsértésével gazdasági harácsolásra használja fel, akkor is összeférhetlen, ha nem a törvényhozás házában ül. T. Képviselőház! 1901-ben hoztuk meg az összeférhetlenségi törvényt. Azóta 40 év telt el. Mielőtt ezt a törvényt meghoztuk volna, az 1897-től 1900-ig eltelt három év alatt kereken 130 összeférhetlenségi bejelentést tettek et magyar törvényhozás tagjai ellen és a magyar törvényhozás a 130 bejelentett esetből egyetlenegyben sem., találta összefórhetlennek az akkori képviselőt vagy főrendiházi tagot. (Szöllősi Jenő: Nem akart precedenst!) A nagy gründolások, a nagy alapítások, a nagy részvénykibocsátások ideje volt ez, amikor a liberális korszak kitombolta magát pis bizony ebből a tombolásból, valljuk be, az akkori törvényhozás is alaposan kivette a részét. (Szöllősi Jenő: Ingyen részvények!) Elnök: Csendet kérek! Maróthy Károly: Ha semmi tekintetben nem történt volna változás az elmúlt 40 év alatt, akkor is kell, hogy a köztisztességről, az önzetlenségről, a közösségi szellem szolgálatáról vallott felfogásunk ez alatt a 40 év. alatt valamiképpen mégis megváltozott legyen. ;,';'.;'% ; ...