Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-236
578 Äz országgyűlés képviselőházának 2i nek legfontosabb tápláléka a tej. Ha azt akarjnk, hogy egészséges, jól fejlett ifjúságunk legyen, amely annakidején katonának beváljék, és azt, hogy azok nagy feladatok megoldására erősek legyenek, semmiféle összeget erre a célra nem szabad sajnálni.« Végig kioemzúrázták. A lótenyésztéssel kapcsolatban ezt írtam (olvassa): »A lótenyésztés helytelen irányba terelődött, mert nálunk a legnagyobb súlyt a versenylótenyésztésre fektetik. E helyett a honvédelmi szempontból is rendkívül fontos magyar ló tenyésztésére kevés súlyt fektetnek, pedig eK a lófajta nem olyan régen a világ filső lova volt és még a világháborúban is igen jól bevált.« Kicenzúrázták. (Eitner Ákos: Be volt rúgva.) Elnök: Eitner képviselő urat rendreutasítom. Gr. Serényi Miklós.:, T. Ház! A továbbiakban ezt írom a költségvetéssel kapcsolatban (olvassa): »Keveslem a kártalanításra és az állatbetegségek elleni védekezésre felvett 450.000 pengőt, mert a betegségek megelőzésének elmulasztása, a védőoltások elmaradása áltál okozott kár, számításom szeirint, legalább 5 millió pengőre becsülhető. A sertéspestis és orbánc elleni oltást a kisembereiknél államilag díjtalanul kellene elvégeztetni, mert egy szegény ewiíber egész, exiszteneiája attól függ, hogy sertését fel tudja-e hizlalni és nem esik-e áldozatul az oly gyakori Orbánénak és pestisnek.« (Eitner Ákos: Közérdekű dolgok!) Közérdekű cikk — kiclenzúrázták. A költségvetési vitában a földművelésügyi miniszter úr maga rámutatott arra, hogy milyen nagy szükség volna olajmagvak termesztésére. Ezzel kapcsolatban ezeket írtam (olvassa): »Ebben az évben óriási súlyt kellene fektetni r az olajmagvak termesztésére. Az erre a célra a költségvetésben szereplő 517.500 pengő nagyon csekély. Ma, amikor óriási a zsírhiány, azonkívül a teheneknek nem tudunk kellőmennyiségü erőtakarmányt adni, különös súlyt kell fektetni az olajmagvak termesztésére. A napraforgó- és repcemagból kikerült olajpogácsa kiválóan alkalmas tejtermelő takarmány, a ricinusmagból termelt pogácsa ugyan nem alkalmas a'brakolásra, de miután a repülőgépek kizárólag* ricinusolajat használnak, honvédelmi szempontból hazafias kötelesség ennek termelése, még akkor is, ha ráfizetéssel jár. Tehát, szükség esetén, elsősorban a nagybirtokosokat kényszer útján is kötelezni kell az olajmagvak termelésére«. (Eitner Ákos: Ezt mondotta a miniszter úr a rádióban!) Ebben a cikkben semmiféle politikum nincs, sőt hazafias kötelességre szólítom fel az országot és mégis, a cenzor az első betűtől az utolsóig kihúzta. T. Ház! Továbbá a gazdasági szakoktatással kapcsolatban ezeket írtam (olvassa): »Rátérve a szakoktatásra, itt elsősoriban a középés alsófokú oktatásra kell súlyt fektetni. Éppen ezért rendkívül kevés és aránytalan a gazdasági alsófokú és középiskolákra szánt összeg. Amíg ugyanis az akadémiák személyi járandóságai, tehát a tanári kar fizetése stb., 623.850 pengőt tesznek ki, az alsó- és középfokú oktatásra alig ennek háromszorosa, 1,712.450 pengő esik, pedig ennek az oktatásnak az akadémiákra eső összegnek tízszeresét kellene juttatni. Ha azt akarjuk, hogy a magyar földön képzett gazdák gazdálkodjanak, akkor itt nem szabad takarékoskodni. Feltétlenül kívánatos, hogy a gazdasági akadémiák az egyetemekkel 6. ütése 19H december 17-én, szerdán. egyenrangúak" legyenek, ezért okvetlenül át kell térni a négyéves tanévre. Ha ezt bevezetik, a külföldön is el fogják ismerni az akadémiai oklevelet, ahogy azt most még nem ismerik el, csak különböző különbözeti vizsgák letétele után«. Erről két héttel később javaslat került a Ház elé, amelyben majdnem szórólszóra ezek vannak a gazdasági akadémiákról, nálam azonban a cenzor az egészet kicenzurázta. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a iföldmívelésügyi miniszter úr törvényjavaslatából nem fogja-e ugyanezt kihúzni? T. Házi Ezekből csak azt látom, hogy ez a cenzor az egész cikkből valószínűleg csak az aláírást, tehát az én nevemet olvashatta el és mivel az én cikkeim, úgylátszik, a cenzor uraknak nem nagyon tetszenek, tehát olvasás nélkül kihúzta az egészet. Nagyon kérem a miniszterelnök urat, vizsgáltassa ki, ki volt ez a cenzor, aki ilyen anomáliákat végzett és ilyen cikket kihúzott és azonnal mozdítsa ki állásából. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja rí miniszterelnök úrnak. Következik Beké Ödön képviselő úr interpellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint, iparügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint iparügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy Erdélyben az iparban és a kereskedelemben a magyarság milyen megdöbbentően kis arányban van képviselve"? Mit szándékszik a miniszter úr tenni annak érdekében, hogy a magyarság az iparban és a kereskedelemben elfoglalja az őt megillető méltó helyet?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. A képviselő úr nincs jelen, az interpellációt töröljük. Következik Haulik György képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. A képviselő úr annak elmondására halasztást kért. Méltóztatnak a kért halasztást megadni' (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. Ezekután Pápai István képviselő ár interpellációja következik, amelyet a földmívelésügyi miniszter r úrhoz jegyzett be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Megay Károly iesjző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a községi elöljáróságok az 1894 : XII. törvénycikk 37. Vában foglalt azon jogukkal, hogy a mezei közös dűlőutak jókarban tartására felügyeljenek, csak legritkább esetben élnek s e miatt az. Alföld dűlőútjai a feneketlen sár miatt őszön és télen járhatatlanok? 2. Addig is, míg valamikor azok kőburkolattal lesznek elláthatók, nem látná-e időszerűnek a földmívelésügyi miniszter úr, hogy a mezei közös dűlőutaknak jelenlegi elhagyatott állapotukból bizonyos időn belül az. érdekeltek költségére való kiemelése egy rendelettel elrendeltessék, mely azt a gyakorlatban tévesen magyarázott rendelkezést is tisztázná, hogy a javítás szükségességének az érdekeltek meg^ hallgatása nélküli megállapítására az elöljáróság az illetékes hatéság?
