Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-236
566 Az országgyűlés képviselőházának 236, mészetesen ettől megfosztani és a megtűrt vallások sorába helyezni ugyancsak törvénnyel lehetne, viszont ha kultiuszminiszteri rendelettel történnék a vallás elismerése, ebben az esetben a miniszter úrnak módjában állana megvizsgálni azokat a tanokat, «melyeket az izraelita hitfelekezetek hirdetnek, módjában állana ezeket a tanokat megint felülvizsgálni és ha olyasvalamit találna, ami ellenkezik az 1895 : XLIII. te. szellemével, akkor esetleg módjában áll megtagadni az izraelita hitfelekezetnek elismerését. (Pálló Imre: Nem sokáig tűrjük!) Az 1895 : XLIII. te. kimondja, íhogy azok az állampolgárok, akik törvényesen elismert vallásfelekezetté kívánnak alakulni, tartoznak biztosítani egy egyházlközsés: felállítását és fenntartását, továbbá az iskolai hitoktatást és tartoznak a hitéletre vonatkozó összes rendelkezéseket magában foglaló szervezeti szabályzatot jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bemutatni. Ennek a szabályzatnak különösen tartalmazni kell a hitelvi, az erkölcsi tanokra, az istentiszteletre $s egyéb vallási szertartásra vonatkozó, valamint a tisztviselők és más alkalmazottak felett gyakorlandó fegyelmi szabályok rendelkezéseit. Ezek bemutatása után a kultuszminiszter a jóváhagyást megtagadhatja akkor, ha a megalakulni kívánó vallásfelekezet állam-, vagy nemzetellenes irányzattal keletkeznék, ha bizonyos feltételeket nem teljesítene, ha a hitelvek, tanok, istentisztelet és egyéb vallási szertartások vagy a tervezett szerve» zet a fennálló törvényekkel vagy közerkölcsiséggel ellen tótben állana, ha a megalakulni kívánó vallásfelekezet faji, vagy nemzetiségi jelleggel birna. T. Képviselőház ! Feltétlenül szükségesnek tartanám, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, mielőtt az izraelita vallást elismert vallásnak nyilvánítaná, tényleg megvizsgálná ezeket a hitelveket, megvizsgálná azokat a tanokat, amelyeket az izraelita hitfelekezet hirdet és ezek között elsősoirban «megvizsgálná a talmudot. A talmud héber szó, annyit jelent, mint tan, tanulmány. A talmud lényegére vonatkozólag kezembe került dr. Fejér Lajosnak egy könyve a zsidóságról. Fejér Lajos, aki, hallomásom szerint, maga is zsidó származású volt, könyvében idézte dr. Blau Lajosnak, a talmudtudósnak egy megállapítását a talmiudról, illetőleg egy talmudidézetet. (olvassa): »A talmud maga mondja, hogy minden benne van, a Biblia, a Misna, a Talmud. Nincs vérbeli talmudista, aki manapság äs bármely kérdésre ne a talmudban keresnie feleletet. Ha másképpen nem, analógia útján. A talmudban együtt t kell találnia a nabbinak, a bírónak, a zsinagógiai szónoknak, tanítónak, jegyzőnek, sőt minden zsidónak mindazt, amit tudnia szükséges és üdvös. Elsősoriban azonban mégis corpus juris, törvénykönyv.« T. Ház! Olvastunk olyan könyveket, amelyek a Talmud magyar fordítását tartalmazzák. Ebben megdöbbentő dolgokat lehet felfedezni. Most nem kutatom azt, hogy ezek a fordítások hitelesek-e vagy nem, — mert hiszen e körül vita van — a kultuszminiszter úrnak azonban, mielőtt ezt a hitfelekezetet elismeri, feltétlenül vizsgálat tárgyává kell tennie a talmudot. Olyanokat is hallottam például, hogy a talmudban az lenne benn, hogy ha a zsidó kereszténnyel szemben esküre bocsáttatik, nem köteles az igazat megvallani, továbbá, ülése 19hl december 17-én, szerdán. hogy keresztényt becsapni nem bűn. Hangsúlyozom azonban, nem tudom, hogy ezek a fordítások hitelesek-e vagy nem, ez nem is az én feladatom, ez inkább a kultuszminiszter úr feladata, akinek mes kell állapítania, hogy tényleg így van-e vagy sem. (Palló Imre: Mélyedjen el a talmudban! — Derültség balfelől.) A talmudról ez a könyv még a következőket mondja. »A talmudot a Jessivákban, az orthodoxia e sötét zugaiban, de a rabbiszemúnárrumokban is nem mint zsidó irodalmat, hanem mint zsidó vallást tanítják.« Megállapítja továbbá, hogy a talmud a hitélet alapja és különösen Magyarországon még a leghaladóbb hitközségek is hitéletüknek a Sulchau Aruch szellemében való restaurálására törekednek. T. Ház! Nem lesz érdektelen, ha most ismertetem még, hogy a XIII. században IV. Kelemen pápa elrendelte a talmud állandó cenzúrázását, mert azt nem megfelelőnek és veszélyesnek tartotta. Azt is megállapítja ez a könyv, hogy a talmud jelenti nemcsak a zsidóságot, hanem a keresztényellenességet is. (Palló Imre: Űgy van!) T. Ház! Nekünk van egy törvényünk, az 1895 : XLIII. te, amely kimondja, hogy milyen esetben köteles a kultuszminiszterr megtagadni valamely vallás elismerését és kimondja azt is, hogy megtagadandó a jóváhagyás, ha az illető vallás faji vagy nemzetiségi felleggel bírna. A zsidóság feltétlenül faji Delleggel rendelkezik, a zsidóság feltétlenül faj, tehát ezt a kérdést a kultuszminiszter úrnak ebből a szempontból is meg kellene vizsgálnia, (Szöllősi Jenő: Szép feladat!) Ezzel a kérdéssel kapcsolatban hivatkozom Kossuth állásfoglalására, aki a Pesti Hírlap 1844. évi egyik számában a következőket fejtette ki: »A zsidókat nem lehet emancipálni, mert vallásuk politikai, institúció, teokráciai alapokra fektetve, amely a fennálló onszáglási rendszerrel politikai egybehangzásba nem hozható. Vallásuk nemcsak vallás, hanem politikai organizmus is, teokráciájuknak polgári érvényességet adni nem lehet, ők nemcsak külön vallásfelekezet, hanem külön nép is«. (Egy hang a szélsoboXoldalon: Ügy is van!) Ezt maga Kossuth is megmondotta. Feltétlenül helyesnek tartanám tehát, ha a kultuszminiszter úr a bizottsági tárgyalás során hozzájárulna ahhoz a módosításához, hogy a törvényjavaslat 1. §-ának az a része» amely az izraelita vallásfelekezetet törvényesen . elismert vallásfelekezetté teszi, hagyassék ki. Ebben az esetben az izraelita vallásfelekezet kéri majd a kultuszminisztertől elismert vallássá való nyilvánítását és akkor a kultuszminiszter úrnak módjában lesz átvizsgálni a talmudot, a tanokat és a hitelveket és ha ezek a hitelvek és tanok az 1895 : XLIII. te. szerint nem megfelelőek, akkor módjában lesz megtagadni az elismerést és így a zsidó hitfelekezet csak tűrt vallásfelekezet lesz. (Horváth Géza: Igen, ea helyes!) T. Képviselőház! Ennek a t törvényjavaslatnak van azonban még egy hiányossága. (Szeder Ferenc: Az Ószövetséggel mi lesz? Mert a Bibliának egy része a zsidók!...) Elnök: Csendet kérek. (Börcs János: Miért alkarnak maguk az egyház dolgába beavatkozni 1 ! Majd elintézik! — %a3.) Éppen most mondottam, képviselő úr, hogy csendet kérek, ne méltóztassanak a szónokot zavarni és ne tessék párbeszédet folytatni. Mosonyi Kálmán: T. Képviselőház! Van ennek a törvényjavaslatnak még egy hiányos-
