Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-236

Àz országgyűlés képviselőházának 2$ szefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás eseite forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, 'hogy Szögi Géza országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá; szólni? (Nem!) Ha a jelentéshez senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a m 311telmi bizottság javaslatát elfogadja, vagyis Szögi Géza országgyűlési képviselő menteimi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a képviselőház mentelmi bizottságának 572. számú jelentése Matolcsy Mátyás képviselő úr mentelmi ügyében, vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő .mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV. 8676/3—1941. számú megkeresése szerint Kolbert János MÉP titkár, budapesti lakos főmagánvádló feljelentésére nevezett képviselő, mint szerző ellen a bíróság büntető eljárást indított a »Magyarság« című politikai napilap 1941. évi május hó 29-én kiadott 111. számában »Matolcsy Mátyás nyilatkozata.« cím alatt megjelent cikk tartalma miatt: »Kolbert János aláírással az Esti Kurir 1941 május 23-i számában nyilt levelet intézett Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselőhöz, s a levélben többek közÖti megkérdezte, hogy a zsidó Deutsch Sándortól mennyi pénzt kapott a képviselőjelölt Matolcsy Mátyás. Ezzel kapcsolatban Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő felkért Dántiünkct az alanti nyilatkozatának közlésére: Kolbert János MÉP titkár hirtelen előkerült az ismeretlenség homályából és az. Eslti Kurir hasábjain megnyilatkozott, mondván, hogy én képviselőjelölt koromban egy bizonyos Deutsch Sándor nevű zsidótól a választásomra kölcsönt vettem fel, sőt az illető Deutsch Sándor engem többször vendégül is látott. A hamis vádasko

: dásra egy ízben már nyilatkoztam a Pesti Újságban és kijelentettem, hogy Kolbert úr közönségesen és egyszerűen hazudott. Erre Kolbert Jáaos az Esti Kurir május 28-i számában újra megnyilatkozott, mondván, hogy állításai megfelelnek a valóságnak. Most a Magyarság hasábjain válaszolok a még 1938ban elhalt Deutsch Sándor testvérének és örökösének levelével, amelyből kiderül, hogy mindaz, amit Kolbert János állít, rágalom. Dr. Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő úrnak, Nagyságos Képviselő Űr! Felháborodva olvastuk azt a közleményt, amelyet az Esti Kurir pénteki (május 23) számában Nagyságoddal kapcsolatban Kolbert János közzétett. Kötelességemnek tartom a valóság és elhunyt bátyám tisztességes emlékének megőrzése végett kijelenteni, hogy Kolbert János cikkírónak a nyiltlevélbeni állításai valótlanok. Képviselő úr az 1938-ban meghalt fivéremtől Deutsch Sándortól sem választási költségre, sem más célra pénzt soha nem kért és nem kapott. A Képviselő úr ingatlanaira nincsenek bekebelezve követeléseink. Mély tisztelettel: Klein Árminné, sz. Deutsch Mária, néhai Deutsch Sándor testvére és örököse. Ezek után várom a további kérdéseket, amelyeket 3. ülése Í91fi december 17-én, szerdán. 551 ugyan Kolbert János első levelében szavára megigért, de mindeddig még »elfelejtett« nyilvánosságra hozni. Kérem a további konkrétumokat, hogy hasonló válaszokkal felelhessek, akár a bíróság előtt is. Budapest, 1941 május 30. Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő.« A cikk egész tartalma az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző és a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény »Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő« szerzői megjelöléssel jelent meg, ennélfogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelme* zeit bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdezem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, vagyis Matolcsy Mátyás képviselő úr mentelmi jogát ebben az iigyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 573. számú jelentése Oláh György képviselő űr mentelmi ügyében, vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Oláh György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV. 7.194/7—1941. számú megkeresése szerint báró Gerliczy István nagyváradi lakos, főmagánvádló feljelentésére nevezett képviselő, mint szerző ellen a bíróság büntető eljárást indított a »Nemzetőr« című politikai lap 1941. évi június hó 16. napján kiadott 24. számában »Gerliczy báró úr ragaszkodik Goldsteinhez« cím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: r »A báró azonban ragaszkodott korábbi bérlőjének, Goldstein Bélának a személyéhez«. »Egyidejűleg Gerliczy báró dr. Patzkó Elemér ügyvéd, országgyűlési képviselő^ útján beperelte Koszta Erzsébetet és nővérét, kérve a bíróságtól a katonai parancsnokság intézkedéseinek hatálytalanítását, Koszta nővérek kilakoltatását és Goldstein Béla zsidó bodegásnak az üzletbe való visszahelyezését«. »A bíróság elrendelte a felek kihallgatását. Gerliczy báró ragaszkodott a Koszta nővérek kilakoltatásához és Goldstein Béla visszahelyezéséhez«. »A bíróság helyt adott felperes keresetének és kötelezte alpereseket, hogy fellebbezésre való tekintet nélkül 15 napon belül adját át az üzletet Goldstein Bélának.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 2. §-álba ütköző és a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő, sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, de az előzetes nyomozás adatai szerint a cikk szerzője Oláh György országgyűlési képviselő. Ennélfogva a vád tárgyává 76*