Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-234
514 Az országgyűlés képviselöhóMnak t3h, ülése 19%1 december 12-én, pénteken. fizetési osztályba, ahol már mégis valahogyan meg tudnak élni és enyhítenem kell az eddigi törvénynek azon rigorozitásán, amely előírta azt, hogy ha valaki hat év alatt nem teszi le a közigazgatási vizsgát, akkor egyszerűen el kell csapni. Ma nem tudok ennyire menni: egyszerűen azt a konzekvenciát vonom le, hogyha valaki nem teszi le a közigazgatási vizsgát, akkor a IX. fizetési osztályon túl nem mehet előre és örökre megmarad ebben a fizetési osztályban. Mondom, azért hangsúlyozom, mindezt, — az indítvány igazán nem kíván indokolást — nehogy azzal a váddal illessenek, hogy én itt, mondjuk, az alkotmány szelleme ellen vétek, amikor a bizottságban becsempészek egy ilyen, a törvényjavaslat tárgyától idegen tárgyú indítványt. (Maróthy Károly: Nem baj kérem, ilyent lehet!) A dolog jelentősége nem nagy, méltóztassanak tehát felmentést adni azért, hogy ezt most utólag hozom, de a szüksége az utolsó pillanatban merült fel, amikor a törvényjavaslat már be volt nyújtva. (Pinkovich József: Es a szocdemek? — Rassay Károly: Ha a Kúria börtönre ítél szociáldemokrata képviselőket, akkor lehet majd követelni! — Maróthy Károly: Rassay, a pártszövetség tagja nyilatkozik! — Rassay Károly; Semmiféle pártszövetségről nincs szó! — Elnök csenget) A szociáldemokrata pártra és általában pártokra nézve nem akartam ebben a törvényjavaslatban semmiféle konzekvenciát alkalmazni, mert — amint hangsúlyoztam — ez a törvényjavaslat egy technikai és egy átmeneti megoldást tartalmaz, és nem akarja sem a fennálló közjogi kereteket, sem a politikai kereteket érinteni. (Ügy van! jobbfelől. — lncze Antal: A zsidókra nézve nem átmeneti a javaslat! — Mozgás.) Ha én elkezdeném most egy párt kiirtását a politikai életből... (Maróthy Károly: Ezt nem is lehet! — Ezt nem is kérjük! — Mozgás a szélsőbalolda 7 on.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Maróthy képviselő urat kérem, maradjon csendben. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: ...akkor nem tudom, hol volna megállás. (Maróthy Károly: Igaza van! Csak a választást kérjük!) Én ehhez a kérdéshez nem is akarok hozzányúlni. Megmaradok addig', amíg lehetséges, a jelenlegi közjogi és politikai alapokon. Mi parlamentáris állam vagyunk, tehát pártokkal dolgozunk. (Maróthy Károly: Ebben igaza van!) Ezeket a pártokat én érinteni és bántani nem akartam és nem is akarom. (Rassay Károly. Hacsak törvénybeütköző cselekményeket nem követnek el!) Az megint más, az — hogT úgy mondjam — rendészeti kérdés. Ezt a kérdést itt nem akarom érinteni. Természetes, hogy adódhatnak helyzetek, amikor egy párttal szemben fel kell lépni és vele szemben a végső konzekvenciákat is le kell vonni, de ezt a helyzetet én ma elérkezettnek nem látom. (Piukovich József: A szocdemek nem!... — Zaj.) Ezek után kérem a törvényjavaslat elfogadását és a határozati javaslatok elutasítását. (Éljenzés és taps a jobboldalon és középen. — Maróthy Károly: Szóval meghosszabbítják a zsidók szavazatait?!) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni, igen y agy, nem? (Igen! Nem!) A Ház a javaslatot általánosságban elfogadja. Az általános vita során Maróthy Károly képviselő úr határozati javaslatot adott be a törvényhozás két Házának zsidótalanítását célzó törvényjavaslat benyújtásáról. Méltóztatnak a határozati javaslatot elfogadni? (Nem! Igen!) A Ház a határozati javaslatot elveti. (Maróthy Károly: Szeressók tovább a zsidókat!) Ugyancsak határozati javaslatot adott be az általános vita során Mosonyi Kálmán képviselő úr a közigazgatási reformtervezet benyújtása és a törvényhatósági bizottsági és községi képviselőtestületi választások megtartása iránt. Méltóztatnak ezt a határozati javaslatot elfogadni? (Nem! Igen!) A Ház a határozati javaslatot elveti. A javaslattal részleteiben a közigazgatási bizottság fog foglalkozni. Napirend szerint következik az Országos Földbirtokrendező Bíróság megszüntetéséről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 550. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom (Zaj.) — csendet kérek, képviselő urak — hogy a javaslathoz csupán két párt jelentett be vezérszónokot» mégpedig a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetsége Piukovich József képviselő urat és a Nyilaskeresztes Párt Matolcsy Mátyás képviselő urat, A Ház a bejelentest tudomásul veszi. Tornyos György előadó urat illeti a szó. Tornyos György előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Mielőtt az előttünk fekvő törvényjavaslat ismertetésébe kezdenék, méltóztassék megengedni, hogy a kérdést úgyszólván csak érintve, rövid visszapillantást tegyek a magyar földbirtokpolitika fejlődésére, a földbirtokpolitika keretében az Országos Földbirtokrendező Bíróságra hárult feladatokra, s a bíróságnak e feladatok elvégzésével kifejtett működésére. T, K ép viselőház! Földbirtokpolitikai téren az első lépést még a békeidők törvényhozása tette meg a telepítésről szóló 1S94 : V. te. megalkotásával. A békeidők önző, liberális szelleme azonban ennek a gondolatnak nem kedvezett és a kérdést újból és erőteljesebben csak a világháború tapasztalatai, tanulságai és következményei vetették felszínre, amelyek eredményeként a világháború után a törvényhozás földbirtokpolitikai téren három alapvető törvényt alkotott. Időrendben is első volt ezek közül az 1920 : XXXVI te, a földibirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló törvénycikk és az ezt kiegészítő 1924: VII. te. A második alapvető törvény az 3937 : XXVII. te, a telepítésről és egyéb földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvény volt, amely részint a békebeli telepítési törvényt, részint pedig az 1920. évi földbirtokpolitikai törvényt fejlesztette tovább. Utolsó volt a már ma is működő törvényhozástól megalkotott 1940: IV. te. T. Képviselőház! E két utóbbi törvény a végrehajtást közigazgatási hatáskörbe, a föUlmívelésügyi hatáskörbe utalta. Ezekkel ellentétben az 1920:XXXVL te. a végrehajtást egy külön bíróság, még pedig a m. kir. Kúriával és a m. kir. Közigazgatási Bírósággal egyenrangú Országos Földbirtokrendező Bíróság hatáskörébe utalta, ennek kötelességévé tévén azoknak a feladatoknak elvégzését, amely feladatokkal a törvényhozás a maga földbirtokpolitikai elgondolásait meg akarta valósítani. Az 192Q:XXXVI. te. ennek a külön bíróságnak
