Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-225

Az országgyűlés képviselőházának 225. Antal: Isten éltesse!) A mi kedves képviselő barátunk 7 élő gyermeknek, 11 unokának és 6 dédunokának családfeje. (Éljenzés.) Szándékosan hangsúlyozom ezt most, mert hozzá akarom tenni, hogy amikor édesapjának üzemét átvette, 250 hold földje volt, ő pedis: szorgalmas munkával 1950 hold földre vitte föl. (Pándi Antal: A receptet kérjük tőle!) Ezt tudom róla, mert hiszen egyik Baross-fiókunknak díszelnöke. (Éljenzés.) Ismétlem, 1950 hold földre fölvitte mint harangöntőmester, aki számtalan falusi és városi templomba szállította a harangokat. Az ország sok községébe, ahol vasárnaponkint fölcsendült az imára hívó harang-ok szava, ezeknek ütőjét és testét az ő harang-öntödéje szállította. Szép mesterség, gyönyörű mesterség, de a háborúval kapcsolatban, sajnos, elkövetkeznek azután azok az idők, amikor először nem lehetett harangot önteni, majd — az elmúlt világháborúban megtörtént — a végén be kellett olvasztani a harangokat. A mostani háborúban ebből még csak annyi következett be, hogy nemj kapott anyagot az igen t. Egry Ferenc képviselőtársamnak a fia. aki most már nemcsak érettségizett, hanem azt hiszem, az egyetemi képzettséget is megszerezte s átvette tőle az ipari üzem munkájának vezetését. Közben az öregúr kénytelen volt a nehezen megszerzett vagyonból nagyrészt eladni, mert hiszen parcelláztatta földjét. S amikor azután megszűnt a fémkiszolgáltatás, a fia egy autóbuszvonalra kapott engedélyt, hogy Ungvár pályaudvaráról a városba beszállíthassa az embereket. Éppen ezzel kapcsolatban teszem ezt szóvá s azért exponáltam ezt az egész ügyet, mert igazságérzetemet nem hagyja nyugodni, hogy valaki, aki hűséggel, becsülettel megállja a helyét a megszállott területen — és most itt ül, hála Istennek jó egészségben közöttünk — megérje, hogy a fia, aki anyaghiány miatt nem tudja folytatni a mesterségét és mert nem tudja a családját eltartani, kap egy autóbuszjáratra engedélyt — a legelső legyen, akitől bevonták az autobuszengedélyt, ugyanakkor pedig a zsidók kistaxikkal hordják be a pályaudvarról az embereket. (Palló Imre: Ez szomorú! — Zaj és mozgás.) Ezért mondom, hogy vannak mégis egyes emberek, akik intézkedéseikkel hibákat követnek el és az ilyen hibák rendkívül súlyosan érvényesülnek, sokkal súlyosabban, mint a többi helyesen dolgozó hivatalnok intézkedései. (Ûay van!) Tauffer igen t. képviselőtársam azt is említette, hogy Budapestet és környékét egy közellátási körzetbe kellene összekapcsolni. Nagyon szépen megkérem az államtitkár urat, hogy ennek a kérelemnek ne méltóztassék helyt adni. Budapest székesfőváros törvényhatósága bölcsen az ünellátási alapra helyezkedett abban az időben, amikor arra szükség volt és 50.000 hízó disznót állított be. Lehet, hogy egy-két ezerrel tévedek és nincs ki az egész létszám, de tény az, hogy nagy tömeg sertést állított be hizlalásra és így a főváros bölcs gondoskodása fogja elősegíteni azt. hogy február-márciusig Budapesten zsírhiány nem lesz. Kérdezem, most kerüljön aztán osztozko dásra az előttem egyébként tiszteletreméltó környékbeli helységekkel? Ez nem jó. Ha valaki önellátásra berendezkedett, azt az önellá tást az illetőnek meg kell hagyni, de viszont, úgy ahogyan Budapest székesfőváros ezt he lyesen megcselekedte, még ma sem tartom ülése 1941 november 26-án, szerdán. 39 későnek, hogy egyes városokkal a közellátási minisztérium külön tárgyalásokat kezdjen és esetleg hitelműveletek segítségével is előmozdítsa, hogy a közellátásban minél kevesebb nehézség legyen. Mert tényleg- úgy van, mint az egyik úr mondotta, hogy nem lehet tudni, mikor virrad ránk az a nap, amikor békében és nyugodtan élhetünk és amikor a háborús veszély elmúlik Európa feje felöl. Egyet kell kijelenteni és egyet kell elősegíteni és bevinni az emberek köztudatába: fegyelmezetten, lelkesen termelni, termelni és termelni (Élénk helyeslés jobbfelöl.) minden oldalon, végig termelni, mert ez az egyetlen út, amelyen keresztül a biztonságot, a közellátást és nemzeti létünk további helyes kiépítését elősegíthetjük. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ebben mindenkinek egynek kell lennie az országban és mindnyájan vigyük szét kerületeinkbe, vigyük szét sajtónkon keresztül: termelni, termelni és termelni! (Nagy taps. — Palló-Imre: Zsidók nélkül! Gettóba a zsidókkal és barátaikkal! — Pándi Antal: Nemzeti szocialista munkaállam kell!) Igen t. Ház! Csak egészen rövid felszólalásra késr-.ültem és be is fejezem szavaimat, de először még válaszolni akarok annak a két ellenzéki felszólaló úrnak, aki reklamálta a nemet lelkiséget. Én gyakran járok kinn Németországban és látom azt, hogy ott feltétlen bizodalommal állanak a nemzet vezetői mögött. (Pándi Antal: Jogosan! — Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Látom, hogy ott állanak azért, mert bizony Németország lelkiség szempontjából sokkal szebben és jobban van kiforrva, mint Magyarország. (Ügy van! a szélsobaloldalon.) Előfordult, hogy az egyik lipcsei vásár alkalmával, holott egyébként mindenkor a szokott szállodában szoktam megszállni, kénytelen voltam Lindenbe kimenni, amely körülbelül olyan ott Lipcse mellett mint nálunk Újpest. Nem jelentettem be utazásomat és Lindenben a szociális gondoskodás következtében felépített munkáslakások egyikében egy háromgyermekes vasöntő munkás szobáját kaptam szállásul. Kíváncsi voltam erre az emberre, úgyhogy amikor este hazamentem, beszélgettem vele. Mutatta nekem az ő kérges tenyerét, amely olyan volt, mint a pogácsa, hiszen a vasmunkások a tűznél dolgoznak, beszélgettem vele és az a munkás azt mondotta nekem: én éveken keresztül voltam munka nélkül, de tudtam, hogy egy nap el fog következni az idő, amikor a nemzet vezére én reám is gondol és nekem is fog kenyeret adni; boldog vagyok, hogy én, aki azelőtt lyukban laktam, most — méltóztassék megnézni — három szobában lakom. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Igaz, hogy mind a három szoba egészen picike, de mégis három szoba: ^volt egy ebédlője, egy előszobája és egy fürdőszobája, tehát teljesen komplett volt a lakás. Nem volt szélesebb, mint ez a padsor, de volt neki és van neki nemzeti lelkülete is. (Horváth Géza: Lehetett is!) Ezt a nemzeti lelkületet kell nekünk kiépítenünk, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) úgy, hogy a nemzet vezetői, a kormány mögött (Horváth Géza: Nem ilyen kormányzat mel lett!) minden jobboldali ember felsorakozik, ha a kormány jobboldali intézkedéseket tesz. (Ügy van! Ügy van! — Taps jobbfelől. — Szöllősi Jenő: Nemzetiszocialista munkaállam kell!) És a kormány jobboldali intézkedéseket akar, amikor a miniszter kijelentette, hogy keresztény kereskedelmet akar látni, (Zaj . n