Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-233

• -476 Az országgyűlés képviselőházának Ê33. ülése Í9U1 december 11-én, csütörtökén. tétben' a bizottságban kívánok előterjeszteni, ezt az állapotot megszünteti egy olyan rendelkezés felvételével, amely szerint a gyakorlati közigazgatási vizsga letétele nélkül is alkalmazhatók 1946 december 31-éig önkormányzati tisztviselők az állami rendszerű IX. fizetési osztályba besorolt állásokra az, össze« törvényhatóságoknál. (Nagy László: Nagyon helyes!) Ez az intézkedés kétségtelenül nagy szociális horderejű is, ettől eltekintve azonban gyakorlati szempontból is nagy jelentősége van annak, hogy most, ezekben a nagy, nehéz időkben, amikor kétségtelenül tisztyiselőhiánnyal küzdünk, az alkalmaztatásnak ez az akadálya elháríttassék legalábbis öt évre. Ilyen rendelkezés egyébként már az e tekintetben jelenleg érvényben levő 1933. évi XVI. törvénycikkben is fel volt véve, amikor az átmeneti időben négy évig lehetővé tette gyakorlati közigazgatási vizsga nélkül is a közigazgatási tisztviselők alkalmazását. Ez a négy év most ez új javaslat szerint öt évre hosszabbodik meg, amely meghosszabbítást, illetőleg időtartamnövelést bőven indokolja a mai háborús helyzet. A másik eltérés.a jelenlegi jogállapottól az előterjesztendő javaslatban az, hogy megszünteti azt a hátrányos következményt, amely szerint az a közigazgatási tisztviselő, aki a gyakorlati közigazgatási vizsgát eredményesen leteuni nem tudja, elveszíti bizonyos idő után az állását. Az 1933:X

VI te. megalkotásakor a törvényhozást ebben a tekintetben az a kétségtelenül helyes elgondolás vezette, hogy az a tisztviselő, aki a gyakorlati közigazgatási vizsgát nem képes letenni, nem is alkalmas a tisztviselői teendők elvégzésére, tehát el kell hogy veszítse állását. Ez a kétségtelenül helytálló elgondolás azonban a gyakorlati életben egészen más képet mutat. A törvénynek ez a szigorú rendelkezése a közigazgatási vizsgán vizsgáztató cenzoroknál gyakran olyan lelkiismereti problémákat, kérdéseket vet fel, amelyek megoldása nem lehet más, mint az, hogy a vizsgán kénytelenek azt a jelöltet, aki a vizsga le nem tétele esetén elveszítené állását, még akkor is átengedni, ha sem készültsége, sem pedig rátermettsége ezt nem indokolná. Ha pedig ennek a jelenlegi jogállapotnak az a része, amely a vizsga sikertelenségét az állás elvesztésével köti össze, hatályon kívül helyeztetnék, akkor megszűnnék ez az úgynevezett lelki kényszer, mert a cenzor most már lelkiismereti furdalás nélkül utasíthatná el a kellően elő nem készült jelentkezőt a gyakorlati közigazgatási vizsgán abban a tudatban, hogy a jelölt nem veszíti el ugyan állását, csak a jövőben nem lesz előléptethető. Azért kívántam erre a bizottságban előterjesztendő Javaslatra már itt az általános vitánál rámutatni, hogy a t., hozzászólóknak módjukban legyen esetleg ezzel a kérdéssel is foglalkozni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ami a törvényjavaslat általános részleteit illeti, az 1. §., — mint tudjuk — az összes önkormányzati testületek tagjainak és póttagjainak megbízatását hosszabbítja meg további intézkedésig, mert a folyó év végéig immár a községi önkormányzatokban is esedékessé válik a háromévenként hat évre történő választás. A-2. § szerint megszűnik az általános választásoknál mandátumot nyert zsidók törvényhatósági bizottsági tagsága, tekintet nélkül az 1939 :IV. te. 4. §-ára és a rendelkezés kiterjed azokra a kivételezettekre is, akik kivételes méltányosságból ezideig a közjogok ezen fontos területén nem korlátoztattak. Ugyancsak megszűnik a zsidó hitfelekezeti képviselet is az összes önkormányzatokban, valamint a székesfővárosi kerületi választmányokban is, A 3. §. szerint a 2. §. szerinti jogállapotot'

;

hivatalból kell megállapítani az igazoló választmányoknak és az igazoló választmányok e tárgyban kelt határozatai ellen az 1929:XXX. tc.-ben megengedett jogorvosiátokra van meg a lehetőség. A 4. §. az eljárási szabályok megállapítására ad felhatalmazást a belügyminiszternek. Az 5. §. az önkormányzati testületek póttagjainak behívása tárgyában intézkedik és az esetleg csonkán maradó önkormányzati testületek működésének jogszerűségét biztosítja. A 6u §. a légtöbbadófizetők névjegyzékének összeállítását halasztja el. A 7. §. pedig Budapest székesfőváros választott tisztviselőinek megbízatását hosszabbítja meg a törvényhatóság legközelebbi újjáalakításáig. T. Ház! Minthogy az előadottak szerint a javaslat igazán közérdekű és szükségszerű és alapja a nem sokára tárgyalásra kerülő közigazgatási reformnak, tisztelettel javaslom, hogy azt általánosságban elfogadni szíveskedjenek. (Élénk helyeslés, éljenzés és tar)

s a jobboldalon és a közéven.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Nagv László! Elnök: Nagy László képviselő urat illeti a szó. Nagy László: T, Képviselőház! Rendkívül nagy figyelemmel kísértem az előadó úr értékes fejtegetéseit és előrebocsátom, hogy azt a bejelentett módosítását, amely a háborúba bevonult alkalmazottak részére, azonkívül a háborús időkben felszaporodott munkát végző alkalmazottak részére a közigazgatási vizsga letételére halasztást ad, nagy örömmel üdvözlöm, igazságosnak, helyesnek és jónak tartom. Rendkívül sok méltánytalanságot és igazságtalanságot szüntet ez meg. Az előadó ur fejtegetéseinek további során állandóan vártam, hogy a javaslat indokolásában szereplő indokokon felül milyen új indokot 4ioz fel arra, hogy ebből a javaslatból törvény legyen. Egy újat hallottam: ez a Délvidék visszacsatolásának ügye, amely a javaslat indokolásában nem szerepelt. T. Ház! Az 1939. évi XIX. tc.-ben szerepelt a Felvidék visszacsatolásának kérdése, amiért a választásokat el kellett halasztani, az 1940. évi XXXI. tc.-ben szerepelt Erdély visszacsatolásának kérdése, amiért a választásokat szintén el kellett halasztani és ugyanebben a törvényjavaslatban az az új momentum szerepelt, hogy a közeljövőben jön egy új törvény, amely a törvényhatóságok összetételére is kihatással lesz, tehát e miatt sem lehet a választásokat megtartani és ezért halasztották el az egész országban és Budapest székesfővárosban is a választásokat. Ugyanennek a törvénynek az indokolása azt is mondotta, hogy a választásoknak az ország területén való egységes megtartása közérdek és ezért el kellett halasztani Budapest székesfővárosban is a választásokat. * T. Ház! A »közeljövőből« egy esztendő lett, mert ez az új közigazgatási törvény ez alatt az egy év alatt nem került a Ház elé. (Gr. Apponyi György: Közben háború volt!) Ez a javas^ lat ugyan most azt mondja, hogy »előreláthatólag rövidesen« a Ház elé fog kerülni^és az előadó úr azt mondotta, hogy az év első felé ben fog a Ház elé kerülni. Az előadó úr nyií latkozata egy határozott időpontot jelent, a