Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-231

Az országgyűlés képviselőházának 281 a. magyarság- őshazáját? A lélek hősiességének ezer és ezer ilyen példáját lehetne idézni a ni agyar történelemben, (Mester Miklós közbeszól.)^ Mlnök: Kéreim, Mester kén viselő úrnak sínes joga r állandóan közbeszólni. Vita Sándor: És most, amikor az ú:j EuróIútban ez a hősi és áldozatos embertípus az, ÍImely uralomra kerül, akkor azt hiszem, mi nyugodtan és öntudattal nézhetünk a jövendő felé, mert ennek az embertípusnak nálunk nem a megteremtése, hanem a megerősítése szükséges. ÊS hogy mit jelent ennek a lelki és szellemi erőnek a fenntartása és jelenléte egy nemzet megtartásában, arra bátor vagyok itt idézni a kisebbségi időknek ezt a másik tanulságát, hogy amikor minden összeomlott, a nemzeti élet politikai vezetését természetesen politikusok vették át és végezték is ezt a ununkát az adott lehetőségek között becsülettel. A nemzetnek azonban az erkölcsi és szellemi vezetése a szellem embereire maradt, a papok, költők, gondolkozók, írók kezébe jutott, és taláu Bethlen Gábor óta egyetlen egy korszak sem volt, amelyben ilyen hatalma lett volna a magyar közösség felett a szellem embereinek. Életünknek magasabb eszméit ők adták a helytállás a földhöz, a néphez való hűség parancsára ők tanítottak és ezzel kapcsolatban legyen szabad egy tegnapi beszédre utalva esupán azt hangsúlyozni, hogy megtörténhetik egy nemzet életében és a magyar nemzet életében is igen sokszor megtörtént, hogy a politikusok kényszerülnek bizony megalkuvásokra, kényszerülnek olyan lépések megtételére, amelyek talán namaeti önérzetünket megalázzák, azonban ilyen körülmények között is egy új nemzeti politika fundamentuma lehet a szellemi erő hatalmának felisme; rése. Bethlen Gábor koncepciójára utalok, aki akkor; amikor a török megelégedett az adó behajtásával, de nem érintette Erdélyben a belső társadalmi és szellemi berendezkedést, felismerte azt, hogy a belső szellemi függetlenség elegendő eszköz a magyarság életének megmentésére. T. Ház! Ma Magyarországon új szellemi élet van kibontakozóban irodalomban, tudományban és művészetben egyformán. Népinek mondják ezt az irodalmat, hungarológiának a tudományt és új magyar ennek a művészetnek a jelzője. A mai magyar fiatalság irodalmi érdeklődésének útja a nagy magyar klasszikusokon át ezekhez a népi írókhoz vezet, tudományos érdeklődése pedig az új magyar történettudomány, néprajz, társadalomtudomány, antropológia vagy biológia felé fordul, Kodály és Bartók zenéje milliós magyar tömegek hangulatának kifejezője és a tömegek igazi magyar művészet utáni vágyának bizonyítéka. Ennek az új magyar szellemiségnek éppen úgy megvan a hivatástudata és hite, mint ahogy megvan ez â többi újjáéledő európai államban is, legfeljebb az a baj nálunk, hogy ez az új elit nélkülözi a hivatalos elismerés teljes mértékét és nincs köze a hatalomhoz. Szükséges ezeket elmondani, mert hiszen ha az életnek ném a formáit, hanem a belső lényegét akarjuk megújítani, akkor azzal az ellentmondással fogunk találkozni, hogy van egy hivatástudatot és egy új magyar élet álmát hordozó magyar szellemi elit, azonban ez a magyar elit nem jutott hozzá vagy nehezen Jut hozzá ahhoz, hogy a maga hitét a gyakorlati életben is valóra váltsa. (Mester Miklós: Szóval nemcsak a múlt, hanem a jelen is!) Elnök: Csendet kérek. pÉPVISELÖHAZI NAPLÓ XII. ülése 19ifi december b-én, csütörtökön. 395 Vita Sándor: Természetes t. Ház, hogy ezt a magatartást egy nemzeti társadalomból csak a lenyűgöző példa tudja kiváltani és ez a példa az, ami talán a mi életünkből hiányzik, vagy a mi életünkben nagyon kis mértékben van meg. Mert hiszen, hogy ha a mai magyar a születési vagy vagyoni vagy pedig a hivatali gőgnek vagy strohmanságnak, vagy pedig a protekcinizmusnak ezer és ezer jelével találkozik, illetőleg azzal, hogy mindez boldogulást jelent az életben, akkor aligha kívánhatjuk és aligha hihetjük azt, hogy egy olyan emberi ideált állítson fel maga elé, megvalósítás végett, amely mindezeknek pontosan az ellenkezője. Én tehát tisztelettel kérem a kormányt, méltóztassék a maga hatáskörében mindent elkövetni, szolgáltasson a mainál sokkal több és meggyőzőbb példát, határozottabb példát arra, hogy ennek a hivatástudatot hordozó új magyar emberideálnak megvalósítását kívánja a magyar életben. Annak, hogy Európában nehéz évszázadokban fenn tudtunk maradni és újból és újból talpra tudtunk állni, az okát. úgy vélem, a magyar jellem és a magyar szel lemiség erejében kell keresnünk. Ezeknek szabad kibontakozása egyben a magyarság felemelkedésének korszakait is jelentette. Ilyen megfogalmazásban azonban t. Ház még távolról sem jutottunk el ahhoz a célhoz, amelyet elérni akartunk. Az új magyar élet kialakításához szükséges az egyén és a társadalom, a nemzet és az állam viszonyának új rendezése is. Ebbe az elrendezésbe beletartozik egy új közösségi tudat kialakítása, ez pedig megkívánja mindazoknak az ellentéteknek * lebontását és felszámolását, amelyek akadályai ma ennek a közösségi tudatnak és természetesen törvényes szabályozást is kíván. Honvédelmi és gazdasági szempontból egyformán az életnek mind nagyobb területén szükséges az állam beavatkozása, mert az állam feladatai megsokasodtak és ezeket a feladatokat az állam a maga centralisztikus és bürokratikus rendszerével óhajtja megvalósítani. Ahhoz azonban, hogy sikerrel valósíthassa meg, szükséges egy szervezett nemzeti társadalom, amely az állam segítségére van és szükséges, hogy az egyént is bizonyos kényszerrel közösségi érdekek nagyobb tiszteletbentartására kényszerítsük. Szükséges tehát ebből a szempontból azoknak a feladatoknak pontos meghatározása, amelyet az állam a társadalomtól kíván és szükséges, hogy megfelelő szankciók legyenek az állam kezében, amelyekkel lesújt azokra, akik ezeket a feladatokat nem végzik el. (Egy hang a balközépen: Nagyon helyes.) Elsősorban a jogrendszerben kell bizonyos szabályozásnak bekövetkeznie. A liberális jogrendszer nem ismerte a közösség elleni bűncselekmények fogalmát és erkölcsi magatartásokkal szemben nem voltak szankciók. Nincsenek szankciók ma sem abban az értelemben, hogy ez a jogrendszer módot ad bárkinek arra, hogy tisztességtelen, sőt a nemzeti érdekek szempontjából esetleg veszedelmes műveleteket is hajtson végre, a paragrafusok között valóságos artistamutatványokat végezve és könyökével súrolva a büntetőtörvénykönyvet. Ennek meg kell szűnnie (Igás! Helyes!) és mindazokra a cselekményekre, amelyek közösségi szempontból ártalmasak, a legkönyörtelenebb szánk; ciókat kell az államnak alkalmaznia. (Padányi Gulyás Jenő: Ha jogászi nép vagyunk, meg is csináljuk!) Igen nagy feladatai vannak a társadalmi szervezettség szempontjából is az ál54