Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-229

252 Az országgyűlés képviselőházának 229 gazdatársaimat. Amikor azonban láttam, hogy egy nagyobb birtok cserélt gazdát, az átruházási illetéket, mint a község javadalmát, félszázalékban szavaztattam meg a képviselőtestülettel és ilyen módon hajtottam végre a belügyminiszter úr rendelkezését. A képviselőtestület határozata a megyei kisgyűlés jóváhagyása után végleges jóváhagyás végett a belügyminisztériumba terjesztetett fel. Tizenhárom hónnap kellett ahhoz, hogy a belügyminiszter úr az általa kiadott rendelet alapján felterjesztett képviselőtestületi határozatot jóváhagyja. T. Házi Most pedig a földmívelésügyi miniszter úr tárcájával szeretnék foglalkozni. Tudott dolog, hogy őszi vetéseink, a szeszélyes időjárás folytán, az ország egyik részén, a nagy szárazság miatt, másik részén meg a túl sok esőzés miatt nagyon későn lettek elvégezve(Horváth Ferenc: Es rosszul keltek.) Bizony nagyon gyenge állapotban néznek a nehéz tél elé, amely, megint mostohaként jelentkezett nálunk, t. i. korábban köszöntött be, mint rendesen. Felhívom a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét arra: a többtermelés szempontjából nem volna-e ajánlatos a tavaszi fejtrágyázásnak kötelező péti sóval való ellátása! Elgondolásom szerint a földmívelési miniszter úrnak már most kellene gondoskodni arról, hogy erre a fontos célra elegendő péti só álljon rendelkezésre. (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) A péti só árát úgyis meg lehetne állapi tani, hogy bizonyos százalékot viselne belőle a földmívelésügyi tárca, amely most erősebben Van dotálva, mint tavaly, a többit pedig a gazdák fizetnék visza betakarítás után. A földmívelésügyi miniszter úr 250.000 pengőt állított be a múlt évi költségvetésbe a téli gazdasági tanfolyamok költségeire. Most tetemesen felemelte ezt az összeget és pedig körülbelül hatmillió pengőre. Hiszem, hogy nagyon üdvös, nagyon komoly, tanulságos és meggyőző tények elé állítaná a kisgazdák társadalmát, ha a kötelező fejtrágyázást elrendelné, mert a kisgazdasársadalom akkor saját birto kán látná, hogy ez a befektetés nem hiábavaló. nëm propaganda, hanem valóban saját zsebén érezné áldásos hasznát. (Nagy László: És az országnak is használna vele!) Arra is felhívom egyben a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét, hogy a péti só Mosatása most ne úgy történjék, mint ősszel a vetőmag kiosztása, hogy t. i. késve érkezzék a rendeltetési helyekre, mert így teljesen céltalan lenne az egész akció, amely pedig különben holdanként legalább egy métermázsával volna hivatva emelni az átlagtermést. T. Ház! Tudott »dolog, hogy a földmívelésügyi miniszter úr az utóbbi években sok millióval járult hozzá baromfitenyésztésünk felkarolásához. Még most is szorgalmazza a baromfitenyésztést, — nagyon helyesen. Ennek az akciónak során az én községemben mondhatni teljesen átállították a baromfitenyésztést. Mi történt azonban az utóbbi időben? Előrebocsátom, hogy községem körülbelül 9000 lakosának csak fele őstermelő, a többi kisiparos, kereskedő, tisztviselő, munkás. Merem azenban állítani, hogy nincs olyan háztartás, amely baromfitenyésztéssel is ne foglalkoznék. Ez az értékes baromfitenyészetünk a nyáron 50 százalékába, csökkent. Az akkori közellátási miniszter úr bölcs intézkedése folytán piacra és kés alá kerültek a baromfiak, mert nem biztosított nekik eleséget. (Füssy Kálmán: Most is mi az a hat kiló!?) Egyik minisztérium a másik minisztériumnak komoly inülése 19hl december 2-án,. kedden. tézkedésót így teszi nevetségessé a nagy nyilvánosság előtt. Sok szó hangzott el ebben a Házban a földreform törvény végrehajtásáról. Szilassy Béla igen t. képviselőtársam a felvidéki szomorú állapotokat vázolta. Én Fejérmegyéből szeretnék felhozni egy-két esetet Ízelítőül. (Halljuk! Halljuk! a szélső bahldalon.) A szomszéd községben van egy 140 >hold,as zsidóbirtok, amelynek a tulajdonosai még tanúsítványt sem tudtak szerezni. A községben is vannak kisebb zsidóbirto'kok. de a község lakossága eddig még egy barázda földet sem kapott. Most a hatóság egy másik községből akar a birtokra importálni földigénylóket, mert az ottani mammutbirtokot így akarja ezzel a földigénylőkkel tehermentesíteni. De van ennél egy sokkal kirívóbb eset is. Egy színtiszta magyar községről van szó, ahol ,a vitézek, frontharcosok, hadiözvegyek még egy barázda földet sem kaptak, azonban az ottlévő egyedüli zsidóbirtokot azzal a jelszóval, hogy a magyar föld csak magyaré lehet, odaadtak lovag Garibaldi Róbertnek. (Mozgás és derültség a szélsőbaloldalon. — Mozgás jobbfelől.) Ez Tabajd községben történt. (Palló Imre: Nem plakátozták ki!) Azt mondják az illetékesek, hogy báj van a községben, mert egyke van, de csodálatosképpen Garibaldi Róbertnek is csak egy gyermeke van. (Füssy Kálmán: Annál már nem számít az egyke! — Palló Imre: Éljen Garibaldi!) Jurcsek Béla képviselőtársam beszédében rámutatott arra, hogy az utóbbi években 35.000 hold föld került zsidó bérletbe. Ez kétségbeejtő, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy itt ennek a Háznak mind a két oldalán pártkülönbség nélkül az volt az aggályunk egy-két nagybirtokos kivételével, hogy nem egészen szociális ez a földbirtokreformtörvény, most pedig nem látjuk azt, hogy azoknak a plakátoknak legalább részben is eleget tettek volna, amelyekkel a választásokon bekerültünk ide a Házba. (Mozgás. -— Br. Vay Miklós: Maga ide került, nem oda!) E helyett zsidóknak adjuk oda a földet. Matolcsy képviselőtársam egy másik alkalommal statisztikát hozott ide, amelyben kiimutatta, hogy az utóbbi evőkben 40.000 hold föld került bankok kezébe. Kérdem ezekután, vájjon van nekünk reformokra szükségünk? Dehogy van, t. Ház! Hajtsuk végre azokat a reformokat, azokat a törvényeket, amelyeket ez a Ház meghozott. (Horváth Ferenc: Legalább!) A szomszéd község határában egy nagyobb birtok van. A község parasztsága többször kérte, hogy legalább bérleti formában adjanak néhány száz hold földet, hogy azt a tudást, amelyet imint arany- és ezüstkalászos kisgazdák szereztek, a köz érdekében gyümölcsöztethessék, de erre is csak azt lehet mondani, amit a régi, jó magyarok szoktak mondani: pénzből, földből lehet sok. de elég soha. T. Ház! Ilyen Magyarországon a földbirtokreformtörvény végrehajtása. Ha van valahol egy birtok, amely esetleg kiosztásra kerül, akkor azt már előre megrohanják azok. akiknek a magyar földhöz semmi közük sincs. (Abonyi Ferenc: Mágnások!) így történik meg az is» hogy a községem határában lévő. kiosztásra kerülő zsidóbirtok ügyéhen már kinn járt Tzely Bálint bácsbodrogmegyei Militics községbeli vasgyáros képviseletében dr. Nagy Béla budapesti ügyvéd, aki azt a kijelentést tette, hogy őt a minisztériumban úgy informálták, hogy ezt a zsidó birtokot meg lehet venni. Én ezért a két névért és a minisztérium állító-