Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-225

U Az országgyűlés képviselőházának 22 jelenlegi közellátási miniszter úr hivatali elődje, Laky miniszter úr nagyon sok zsidót jelölt ki textilnagykereskedőnek. (Ügy van! Ügy van! — Ilovszky János: Nagy hiba volt!) Mivel a miniszter urat nem köti hivatali előd" jenek ténykedése, indítványozom, hogy egy tollvonással érvénytelenítse az összes zsidó textilnagykereskedői kijelöléseket. Ehhez törvényes joga van, mert hiszen az alaprendelet módot ad arra, hogy a miniszter minden indokolás nélkül visszavonhassa a kijelöléseket. Sok az a félszáz zsidó a textilnagykereskedelemben, akit Laky Dezső volt miniszter úr és volt államtitkára, "Weis István államtitkár úr oda beültetett. (Ilovszky János: Nagy hiba volt!) Tessék ezeket a textihmgedélyeket áttanulmányozni, tessék megnézni, hogyan és miként kaptak ezek a zsidók engedélyt (Ilovszky János: Ma zsidónak engedélyt adni! Ki hallott ilyet?), hiszen a közellátás a textil terén éppen azért akad meg, mert ez a sok kijelölt zsidó nagykereskedő részben árut halmoz és nem viszi azt be az ország vérkeringésébe. (Úgy van! a szélsőbalolda.on.) Hogy áruhiány van. azt mindnyájan tudjuk, senki sem követel ma többet, mint amennyit lehet. Háború van, ezzel mindenkinek számolnia kell, de semmi szükség sincs arra, hogy abból a kevés áruból, amely ma az ország gazdasági életében van, még a zsidóknak is juttassunk (Elénk helyeslés a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.), mert a keresztényeknek is éppen elég kevés van. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a szélsőbaltidalon,) T. Ház! Hogy a zsidó árurejtegető, áruhalmozó, erre sz mtalan bizonyíték van, mert akárhova. megyünk, jóformán minden városban voit mar botrány ezzel kapcsolatban: Kaposvárott gyufát, Mi kolcon szappant, Sátoraljaújhelyen bőrt, Budapesten vajat és sok minden mást dugtak el. Itt nem elegendő az, amit a régi valutasíbolások idejében (Egy hang a szélsőbaloldalon: Most már nem?) például Grosz bankárral csináltunk, hogy becsukták néhány hónapra, aztán közben • a bolondok házába ment és kiszökött azóta. (Derültség. -— Zaj.) Családja a Margitszigeten és a Dunapalotában üdült ezalatt. Ha itt van áruelrejtegető ember, tessék az egész famíliáját munkatáborba vinni. (Úgy, von! Ügy van! a jobboldalon és szélsőbaloldalon. — Zaj,) Nem lehet itt kivételeket tenni, máskülönb m leülik a büntetést, kijönnek és élnek vígan tovább. T. Ház! Azt hiszem, ezeket a kérdéseket a miniszter úrnak nem igen kell figyelmébe ajánlani, mert ismert erélyével nem fogja .- Mg nézni azt, hogy itt egyes zsidók meg merészeljék tenni, hogy a korlátozó rendeletek és mindenek ellenére még tovább igyekezzenek jól élni. Kevesen vannak, akikre gondolok, itt nem a kis zsidókról van szó, hanem arról, hogy tessék a nagy zsidót megfogni. (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) Minél nagyobb, annál nehezebb a hozzáférés. (Rajni&s Ferenc: Ez destruktív beszéd! Nagy zsidót megfogni! — Derültség és zaj a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, Rajniss képviselőtársam is elfogadhatónak találja ezt a fejtegetésemét. (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Festetics Domonkos: Bármennyire ide nem tartozónak látszik talán, de nézetem szerint a stróman-rendszer mégis szerves része az egész ellátási kérdésnek. Sokszor ta. ülése 19hl november 26-án, szerdán. Ián a miniszter úr szeretné megfogni azt á zsidót és akkor előlépnek az »Aladárok« és a strómanok és olyan védelmi háborúba kezdenek, hogy igazán nehéz lesz ezeket az embereket azután úgy meghempergetni, ahogyan megérdemlik. De a mai közellátási életben, a mai közellátási szervezetben nem szabad elfelejteni azt, hogy nekünk nemcsak közellátási kérdésekkel kell foglalkoznunk, hanem a termelés folytonosságának biztosításával is. Ezzel kell foglalkozni, mert ha a termeUs folytonossága nincs biztosítva, az egész közellátás meguukik. Én tehát azt mondom, hogy most igenis újabb problémákat, újabb tényeket kell taglalni, hogy igenis lassúk, mi a teenuő, mit kell tenni, hogy a közellátás a jövőben esődbe ne jusson. Egy kis esetet vagyok bátor elmondani a kenderfrontról, (Halljuk! Halljuk! a szétsőbaloldalon.) Amikor honvédeink a Délvidéket megszállták, nagyon sok kender jutott birtokunkba. Két keresztény kereskedő lement oda, hogy a kenuért megvásárolják. Mi történte Az árkormany biztosság addig tornázott az árakkal, míg lement oda egy német, megvásárolta az egész kendert s elvitte Hamburgba. Talán már nálunk is vannak olyan emberek, akik abból a kenderből készített ruhadarabokat hordanak, amely így került ki. (Rassay Károly: De valaki kapott valami monopóliumot!) Itt van egy másik eset. A vámhivatalban az áruk ott fekszenek hónapokig. Nincs az az ember, aki az árukat a vámhivatalból ki tudná hozni. A múltkor bátor voltam a kereskedelemügyi miniszter úrnak átadni zacskóban egy mintát egy áruból, amely hónapokig hevert a vámhivatalban. Itt vagóntételekről volt szó. Mire az árkormánybiztosi tornagyakorlatokon, átment az ár, a végén elromlott az áru. (Rajniss Ferenc: Ez a töubtermeiés!) Ma nem lehet várni, amíg hosszú ideig kalkulálják az arákat. Az árut, amint megérkezik, a nép közé szét kell vinni, mert kár, ha csak egy vágón is elromlik. (Egy hang a szélsöbaloidalon: Nem lett jó műtrágyánaki ) Itt van a tészta ügye. A legtipikusabb magyar gyáripari termék. Most is szállítjuk a gabonát Olaszországba, ott megcsinálják belőle a makarónit és jön vissza. (Rassay Károly: Dehogy jön vissza!) Nem tudnánk mi magunk ezt megcsinálni? (Mozgás és zaj a szélsöbaloidalon.) T. Ház! Még egyet szeretnék megmondani. Ha a miniszter úr az új nagykereskedési igazolványokat kiadja, csak ugy adja ki, hogy ezeknél a nagykereskedéseknél a zsidó aranyszám már nulla legyen, mert itt elég sokan elhelyezkednek. Időm lejárt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem fogadom elf — Rajniss Ferenc: Dehogy nem!) Visszagondolok Zrínyi Miklósra, kerületem ősére, aki amidőn Szigetvárt védte, ott állt katonái között, akik mindnyájan bizalommal, bátran és őszintén néztek a szemébe. Közellátási miniszter úr, tudjuk, ön is a bátor. a puritán katona mintaképe. Itt állunk a közellátási miniszter úr mögött (Meskó Zoltán: Mi vagyunk mögötte, maguk szemben vannak! — Derültség.) és támogatjuk azt a bátor, puritán és önzetlen katonát, aki ilyen nehéz pozíciót elfoglalt és kívánjuk neki azt, hogy munkatársaiban is meglelje azokat a puritán, meg nem alkuvó embereket, akik ezt a kérdést, a közellátást el tudják intézni. A miniszter úr iránti bizalommal a k'ölt-