Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-228

238 Az országgyűlés képviselőházának 2% Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a személyeskedést abbahagyni és a közbeszólásokra nem reflektálni. Meskó Zoltán: Mélyen t. Képviselőház! Ha vam közös feladat Európában, mint ahogyan van, ha volt közös feladat, minit hogyan volt, úgy ezt mint független magyar nemzet mi teljesítettük a világgal szemben. Ami a horogkereszt viselését illeti, itt a Házban tűztem fel. Mindjárt fel is olvasom a képviselő úrnak. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) örülök a közbeszólásnak. (Derültség. — Rajniss Ferenc: Csak nem viselték!) önök nem viselték, önök később lettek nemzetiszocialistáik. Elnök: A képviselő urat most kértem, ne méltóztassék figyelembe venni a közbeszólásokat és kérem a baloldalon ülő képviselő urakat is, ne szóljanak közbe. Meskó Zoltán: Felolvasom (olvassa); »Ez a jelvény a magyar horogkereszt.« Mert igenis, ez egy horogkereszt volt, amelynek a közepén a fehér integer Nagy-Magyarország volt jelvényként kitűzve és megmondom, azt is, abban az időben, hogy ezeket a nagy eszméket jobban bele vigyük a köztudatba, igenis szükség volt erre, másképpen a 23 párt helyett 24 alakult volna. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Az elnök csenget.) Az új nemzetiszocialisták ezt talán jobban értik, én annak idején így fogtam fel. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Én csak azt mondhatom, amit gondoltam. (Lili János közbeszól.) Elnök: Csendet kérek Lili képviselő úr. (Lili János (Meskó Zoltán felé): Én legalább olyan régen ott voltam, mint te!) Most kértem Lili képviselő tirat, maradjon csendben. Szíveskedjék ehhez tartani magát. (Rajniss Ferenc: Akkor figyelmeztesse ne csak Lili Jánost, hanem...) Kérem Rajniss képviselő úr, méltóztassék reám bízni, hogy kit tartok szükségesnek figyelmeztetni. Meskó Zoltán: A nemzetiségi kérdésről is szó volt és egyesek azt is mondották, hogy a nemzetiségek kultúráját, kultúrájuknak fejlődését elő kell segíteni. Teljes egészében osztozom ebben a felfogásban, ehhez joguk van, a magyar nemzet mindenkor meg is adja nekik, de azt már nem szeretném, ha a Nemzeti Színház színpadán román költők művei hangzanának el. (Zaj. — Mester Miklós közbeszól.) Elnök: Kérem Mester képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Meskó Zoltán: Ami pedig a kereszténység kérdését illeti, erről a következők hangzottak el (olvassa): »Nem tartozik például a nemzetiszocialista tan lényegéhez a vallási kérdések, az állam és az egyház viszonyának szabályozása.« Kérem, ez is lehet egy álláspont, az én nemzeti szocializmusomnak mindenesetre nem ez volt az álláspontja. Megmondom, hogy 'mi volt az én álláspontom a kereszténység kérdésében. (Rajniss Ferenc: Ö a pápa majd megmondja!) (Olvassa): »Ami pedig a kereszténységet illeti, leszegezem, hogy ez a mozga^ lom százszázalékig keresztény, nem politikai keresztények, hanem pozitív kereszténységet élő férfiak mozgalma. Mi tisztelettel meghajlunk egyházunk és vallásunk parancsai előtt. Mi bátran harcos keresztényeknek valljuk magunkat, de nemcsak a templomban vagyunk azok, hanem belevisszük kereszténységünket a gazdasági életbe is.« (Baky László: Miért nem úgy mondja, hogy magyarságunkat?!) Most a kereszténységről beszélek, az előbb volt szó a magyarságról. ?. ülése 1941 december 1-én, hétfőn. Elnök: Kérem, Baky képviselő úr, méltóztassék rá bízni Meskó képviselő úrra, hogy mit tart szükségesnek elmondani. Meskó Zoltán: »A kereszténypárt és közöttünk világnézetben nincs különbség« — mondottam. — »Szociális téren azonban van különbség: az, hogy mi bátrabbak vagyunk és nem kerülgetjük a forró kását, hanem kimondjuk, hogy szocialisták vagyunk, magyar keresztény szocialisták. Egyszersmindenkorra hangsúlyozni kívánom, hogy a mi mozgalmunk a Rerum Novarum és a Quadragesimo Anno álláspontját teljes egészében magáévá teszi.« (Rajniss Ferenc: Hol hangzott ez el, hogy mi is tudjuk?) Ez, kérem, itt a képviselőházban 1934 végén. »Mi nem ismerünk osztálykülönbséget és egyesíteni akarjuk a magyar nemzetet egy világnézetben, mert a jövő politikája nem kicsinyes osztályalapon lévő pártoskodáson fog eldőlni, hanem világnézetek je

1 lennek meg: a küzdőtéren. És én fanatikusan hiszem, hogy ebben a harcban a krisztusi keresztény világnézet fog győzedelmeskedni.« »Nem lehet a keresztet kisajátítani, a kereszt valamennyiünké,« — mondottam más helyen. Egy másik rész pedig arról szólott képviselőtársunk beszédében a minap, hogy az európai nemzeti szocializmus nem olyan rendszer, amelyből ki lehet mazsolázni azt, ami valakinek kellemes, a többit meg kihagyni. Hát én a magam részéről vallási téren nem veszem át ezt a gondolatot. (Zaj a baloldalon.) Kérem, képviselő urak, én a magam véleményét mondom és nem gróf Károlyi Viktor képviselő úrét. (Zaj. — Gr. Károlyi Viktor: Nem vagyok rá kíváncsi, hogy mit mond!) Ha nem kiváncsi rá, akkor nem muszáj meghallgatni, de ne tessék engem zavarni. Elnök: Ismét figyelmeztetem a baloldalon ülő képviselő urakat... Meskó Zoltán : Mert, kérem, például... Elnök: Kérem, képviselő úr, méltóztassék addig várni, ami g elnöki kötelességemhez képest iparkodom magóvni a tárgyalás rendjét. Kérem gróf Károlyi Viktor képviselő urat, ne méltóztassék a szónokot állandó közbeszólásaival zavarni és kérem a baloldalon ülő többi képviselő urakat is, méltóztassanak nyugodtan és higgadtan meghallgatni a szónok fejtegetéseit. Meskó Zoltán: Azt tetszett mondani, hogy mi az, amit nem veszek át. A nemzeti szocialistáknál például kizárják a papokat a politikából. Nagyon sok helyen a politikai életben nem vehetnek részt, képviselők nem lehetnek. Én örömmel és szívesen látom a jobboldalon a papságot, a református és katolikus íelkészkedő papságot, mert tudásukra és erkölcsi felkészültségükre, erejükre feltétlenül szükségünk van. Ne feledjük el, hogy ezek a papok és szerzetestanárok voltak azok, akik 1848-ban is kardot kötöttek és^ a diákokkal együtt men tek a szabadság védelmére. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mások is ott voltak!) A másik a zsidó-kérdés. Őszintén megmondom, hogy tetszett nekem Imrédy képviselőtársunk bátor kiállása, amikor a fajtisztaság védelmét szóvá tette, mert bennem és minden tisztességes magyar emberben azt a gondolatot ébresztette, hogy az a gátlás, amely miatt annakidején le kellett mondania, megszűnt, mert azok az okmányok, amelyeket ellene felhoztak, hamisaknak bizonyultak. Nagyon szeretném, ha ezek az okmányok mielőbb a nemzeti közvélemény elé kerülnének, hogy ezáltal minden pletykának és propagandának eleje vétessék. (Rajniss Ferenc: Ezt a nagy védelmet! 24 óra