Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-228

216 Az országgyűlés képviselőházának -228. báljának kiabálni, hogy a népünk is hallja, és kérdőre vonhassa őket Mi amit tettünk, azt szent meggyőződésből tudatosan tettük és tesz87.uk

: mindig népünk érdekeit szem előtt tartva és fiáért vállaljuk is és viseljük is -a íe;lelőssí>get. Nem állítjuk, hogy népünknek jobb dolga van, mint a mennyországban, de azt állítjuk, hogy a többi európai népek sorsával vagy akár más szláv íajtestvéreink sorsával összehasonlítva, a magyar néppel együtt, még elég tűrhető a helyzetünk. (Korláth Endre: Jobb, mint a magyaroké!) Éppen tízért bátor vagyok tisztelettel helyreigazítani ezt a kijelentést igen t. képviselőtársam, mert erdőm un* kásáink szakmánykeresete ha néhc V meg is haladja a 8—10 pengőt, — de e^ak az erdei munkásoké — ez még nem jelenti az élet magasabb színvonalát, mert azt mindig a bér és az áruk értéke határozza meg. Ha pedig ezt vesszük figyelembe, akkor a múlttal Összehasonlítva, ez az életszínvonal nem mondható magasabbnak, aminek viszont nem a magynr kormány és nem a magyar nép az oka, hanem a háború. Ezzel kapcsolatba

11 legyen szabad még tisztelettel megkérni a magyar korinényt, hogy figyelemmel az ellenséges propagandára, a magyar politikai élet folytatását úgy irányítsa és úgy intézze, hogy lehetőleg a meghasonlásnak azt a veszélyét, amely a magyar társadalomban máris jelentkezik a iRhetöség szerint elkerüljük, T. Ház! Magam is aggodalommal figyelem az eseményeket. Húsz évig kívülről figyeltem, két év óta, pedig itt bent tanulmányozom, ösz*szehasonlítom a múlttal /ss nagyon sokszor fel vetődik bennem a kérdés, nem fog-e itt egy társadalmi katasztrófa .bekövetkezni

1

? (RaPcsányi László: Nem!) T. Ház! Ott tartunk már, hogy egymást is és a multat is a vádlottak padjára idézzük de ugyanakkor egymás vitorláinak szelét csak szavakkal és nem tettekkel igyekszünk neutralizálni. A súlyos felelősség a kormányé és nem a kormánypárté, ahogyan azt Imrédy képviselő úr mondotta. (Palló Imre: A kormánypárté is, világos!) mert a kormánypártnak nines módja mindig beletekinteni az ál lamügyek vezetésébe. (Rapesányi László: Dt> véleményt nyilváníthat!) Feltételezem, hogy mindig nyilvánítja is véleményét, csak nem a nyilvánosság előtt. (Egy hang jobbfelől: À felelősséget is vállalja!) A kormány felelős tehát azért, hogy ez a nemzet éljen, fejlődjék és a jövőnek átmenthesse magát. -A kormánypártnak feladata támogatni a kormányt munkájában. (Palló Imre: Azt csinálja! — Rapesányi László: A felelősséget is vállalja! — Máriássy Mihály: Vállaljuk is!) De a kormánynak meg kell éreznie azt, hogy hol, mikar és mit kell cselekednie, hogy a nemzet egységét töretlen, csorbítatlan állapotban és kellő anyagi, szellemi és erkölcsi tartalékokkal a jövő nemzedéknek átmenthesse. A kormány nagy felelősségtudatában hiszek és mert hiszek, a megajánlási javaslatot megszavazom és elfogadom. (Taps a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.] Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Porubszky Géza jegyző: Király József! Elnök: Király József képviselő urat illeti a szó. Király József: T. Képviselőház! A magyar királyi felelős kormány a törvényhozás Háza elé terjesztette a hárommilliárdot meghaladó ' ülése 19 Ul december 1-éu, hét fon. 1942-es évre szóló költségvetést és ehhez a parlamenti szokásoknak és a törvényhozás rendjének megfelelően a törvényhozás Házának meghatalmazását kéri. A pénzügyminiszter almost a megajánlási vita tárgyalásánál nem lehet jelen, sincs is itt, mert fontos országos érdek külföldre szólította őt. Kint van a nagy német birodalomban, »ma népnél, amely néppel közös érdekeink vannak és amellyel együtt küzdünk a mostani nagy világküzdelemben Amikor most távol van, úgy érzem, hogy kifejezést kell adnom annak az érzésnek, amely eltölti az egész magyar népet és bizonyára az egész törvényhozás Házát, (Ügy van! Ügy van!) ami így foglalható össze: kívánjuk, hogy a nagy fegyver társunkkal való tárgyalásai ott kint, amikor az ország gazdasági érdekeiről tárgyal, mindnyájunk javára szolgáljanak. (Helyeslés a jobboldalon.) Megemlékezem örömmel arról is, hogy a múlt hetekben nagy fegy> vertársunknál, az olasz testvérnemzetnél volt kint, ahol szintén — mint éppen beszámolójából is értesültünk —nagy megbecsülésben volt része. De az ő személyén keresztül egész népünk is nagy szeretetben részesült, sőt ha à tengelyhatalmak nevét említjük, ahol most a napokban megfordult az ország gazdasági ügyeit intéző pénzügyminiszterünk, akkor nem feledhetjük el azt sem, hogy Rómából hazatérve, milyen boldogan, milyen megelégedéssel számolt be a pénzügyminiszter úr arról, hogy járt a világ legnagyobb erkölcsi hatalmának képviselőjénél, Oszentségénél, a római pápánál, akitől a magyar nép, Magyarország számára áldást és atyai üdvözlést hozott. Mélyen t. Ház! Valamiképp úgy érzem, hogy amikor annyit fárad felelős kormányunk és annak csúcsminisztere, a pénzügyminiszter úr és járja épp azokat az országokat, amelyeik velünk érdekközösségben küzdenek a nagynagy európai ellenség vagy Európát fenyegető ellenség, a bolsevizmus ellen, ebben a küzdelemben, amikor a mi küzdő népünkre is áldást ad ez az erkölcsi nagyhatalom, akkor tulajdonképpen már minden vita eldőlt a felői, hogy mennyire eltévedtek más távolabbi országok talán keresztény elveket hirdető férfiai is» ha épp az európai kereszténység és európai kultúrélet, az európai gazdasági élet legnagyobb ellenségét, a bolsevizmust támogatják. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) T. Ház! Amikor most a megajánlási vita során én is hozzászólok a törvényjavaslat tár gyalásához, legyen szabad beszédemben a kővetkező vonalat követnem. Elsősorban is.általánosságban szeretném tekinteni azt* hogy milyen elveket mérlegelve állította Össze a pénzügyminiszter úr a költségvetést, ázutai» azt szeretném nézni, hogy a költségvetés vájjon megfelel-e a bonum communenak, tehát, Hogy az országot, a népet, a nemzetet felemeli és errtsíti-e. Ezt legyen szabad olyan szemmel néznem, mintha nem is kormány támogató képviselő lennék, csak egy keresztény magyar eni ber, aki kint távol küzd az életben és figyeli, hogy miként irányítják az ország hajóját. Hfl ezt nézem és ha majd megállapítom azt, hogy nagy megértéssel, nagy hozzáértéssel és szer* tettel állította össze a pénzügyminiszter úr a költségvetést, amely valóban előreviszi az ország ügyét a ránk köszöntő esztendőben is, ak kor legyen szabad majd tiszteletteljes szavak kari megemlékeznem arról is, hogy az ellenzéki oldalról milyen szempontból és szemszögből bírálták el a költségvetést és milyen szemporitok alapján állapították meg, hogy a költség-