Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-228

Az országgyűlés képviselőházának 228, vetést uem lehet elfogadni. Tiszteletteljesen, nem támadó éllel fog-ok majd ezekkel a kijelentésekkel és megállapításokkal foglalkozni ós azt hiszem, tárgyilagos, keresztény magya

v szívből fakadó megállapításaimat éppen olyan szeretettel fogják fosadni, amint azokat nti-it teszem. Ezek után pedig leszek bátor az egyes var cák költségvetésévei kapcsolatban a nép kér*

1 seit és kívánságait előterjeszteni, hogy a mondott szóból értve törekedjenek a :Övobűn -;r itt-ott jelentkező hibákat vagy talán a közérdekkel, a nép kívánságával ellenkező dolgokat 07*vosoLni. A pénzügyminiszter úr az índokolasbau. de általában a költségvetés övsszieállításában i> három fő szempontot, mondhatjuk talán azt t*, hogy három nagy gondolatot, nagy eszmét tar tott szem előtt, bár a mai koreszme és oszïn«-. gyakorlatok harcában nem igen szeretem has^ nálni ezeket az elvont szavakat, mégis azt keh „látnunk, hogy három nagy gondolat lebegett előtte, amely a nép fejlődését éppen a mai korban a nép szívéből, lelkéből fakadó kíynn sagok alapján elfíbbreviheti. E szerint első legfontosabb feladatunk az, hogy meg tudjuk menteni legdrágább kincsein ket, a magyar hazát, a magyar nemzetet, ősi keresztény kultúránkat, a kis falusi ottho^ókal és családokat, hogy meg tudjuk oltalmazni «zt. amit őseinktől kaptunk és Örököltünk. Ehhez pedig, sajnos, a mostani időkben nem elég niár .az igazság vértezetében, az igazság szavával kiállni, s ezért hős honvódeinknek fegyvert kellett ragadniok, hogy az Európát és éppen a magyar életet, magyar kincseinket fenyegető ellenséggel szemben felvegyék a harcot Honvédségünk kint harcol, kint küzd, erősítésért és támogatására tehát mindent meg kell te.» nie az országnak. _ Megelégedéssel láthatjuk, hogy a pénzügyminiszter úr e célra, a honvédség erejének fokozására az elmúlt esztendővel szemben 200 millióval többet állított be a költségvetésbe. Honvédségünk nagy áldozata, amikor vérét, életét áldozza a hazáért, értünk, a* otthonért, városainkért és falvainkért, valóban mindent megérdemel a magyar néptől, az itt hon élőktől, dolgozóktól és küzdőktől; nemcsak azt érdemli meg, hogy hálával gondoljunk rájuk, nemcsak azt, hogy imádságos szeretettel áldjuk poraikat ±s, ha kint idegenben pihen nek mindent feláldozva érettünk, hanem azt is megérdemlik, hogy a kormányzat^ műiden erőfeszítésével a honvédség fejlesztését, felszerelését szolgálja és támogassa. (Beijjaslix jÓUfelől) A másik fontos gondolat, amely^ a mai korban Európa minden országát átjárja, a szociális; gondolat. Hogy a szociális gondolatot a pénzügyi kormányzat és áltálában a kormányzat nem tévesztette szem elől, ezt mutatja az is, hogy az elmúlt esztendő 130 milliójával szemben az 1942. évi költségvetésben 210 millió pengőt látunk beállítva erre a célra. Az egyes tételekre majd rá fogok térni beszédem későbbi során, most azonban mégis általában meg kell állapítanom, hogy a nép, az elesettek, sorsa ezzel a 210 millió pengővel nagyban javult, nagyban enyhül a szükség, a gond, a nélkülözés, mert ha csak a gyermekvédelmet, a nép- és családvédelmi alap munkálkodását, munkásjóléti intézményeinket és a munkaalkalmak szerzésére irányuló tevékenységet nézem, akkor meg kell állapítanom, hogy bár mindez a munka nem száz százalékban elégíti ki a szükségleteket, mert hiszen az ország, anyagi fedezete nem .enged meg mindent, ülése 19Ul december 1-én, hétfőn. 217 mégis nagy mértékben fejlődött a szociális gondozás a múlttal szemben. Munkaalkalmak teremtésére 520 millió pengőt, beruházásokra 271 millió pengőt és így szociális célokra mintegy 800 millió pengőt látunk előirányozva. A harmadik nagyon fontos szempont, az ország védelme, a honvédség megerősítése és a szociális

f gondolat kiépítése, a szociális gondozás fejlődése mellett az ország termelésének fokozása és anyagi erősödésének munkálása. Ez a szempont szintén a kormányzat szeme előtt lebeg és ez is megkapja a támogatást, örömmel állapítottuk meg, hogy éppen a földmívelésügyre, amely a kenyeret, a megélhetést nagyrészben biztosítja az ország népének, a tavalyi 53 millió helyett 165 millió pengő van beállítva a költségvetésbe (Éljenzés a jobboldalon.), ami a korszerű föld mivel és munkájának előrelendítésével könnyebbé teszi megélhetésünket és a föld népének sorsát. (Helyeslés.) Felsorolhatnám még itt általában az ipar, a vállalatok fejlődését, az utak és új hidak éüítését. Éppen mi, a felszabadult Felvidék népe különösképpen érezzük, milyen nagy ajándék és áldás ez a mi számunkra. Ha éppen most, Széchenyi jubileumi esztendejében elgondolkozunk a múlt gondjairól, küzdelmeiről és a nekilendülésről, akkor úgy érzem, hogy talán Széchenyi szeretetted mosolyogva tekint le reánk, látva, hogy a magyar nép élni akar.

: élni tud és tud áldozni, úgy érzem. Széchenyi az égből áldó tekintettel néz ránk, amikor látja, hogy letepertségünkben is új hídjaink épülnek és ataink is fejlődnek. (Helyeslés iohhfelől.) T. Ház! Ha csak ezeket a szempontokat nézzük, akkor is, úgy érezzük, máris sokat tett és a nemzet érdekét, a bonum commune-t tartotta szem előtt a m. kir. kormányzat, amikor a költségvetést összeállította. Ha ezt tekintjük, akkor lelkünk azt súgja, amit belül érzünk, hogy a felelős kormányzat mellett mi is felelősek vagyunk, még pedig felelősek vagyunk a tekintetben, hogy megszavazzuk-e^ vagy nem szavazzuk meg a költségvetést, sőt úgy érzem, nemcsak magamért vagyok felelős, hanem a népemért is, a kint, a vidéken küzdő, élő magyar népért, mert hiszen annak nevében döntünk, az ő nevében mondjuk ki az igent, vagy a nemet. Ha a nép ezt mind látja és megfontolja, akkor úgy vélem, amint kint járva &» a néppel gyakorta érintkezve kifejezést, is hallottam és láttam — a nép maga azt mondja, azt kívánja, hogy a magyar kormányt ebben az ország- és népépítő munkában támogassuk ÄS minden erőnket latba vessük, hogy az orsVágot a nehéz időket átvészelve, szebb jövendőbe; tudjuk átvezérelni. (Helyeslés a ' jóhboldnTönX Most, amikor a nép véleményét vagyok; bátor itt jelenteni és idézni és amikor rrionV dorn, hogy csatlakozunk az előterjesztett költségvetés elfogadásához, legyen szabad talán egy kissé visszatekinteni a közelmúltba, mert még, nem volt alkalmam arra, hogy itt a mélyen t. Ház előtt néhány szót szóljak éppen a fölszabadult Felvidék magyarságának állásfoglalásáról. (Halljuk! Halljuk! a Ház minden oldalán.) Nehéz tavaszt éltünk 1938-ban, sínylődtünk, küzdöttünk, de reméltünk az idegen elnyomás alatt és 1938 tavaszán különösen megdobbant a szívünk akkor, amikor az eléggé, sőt túlságosan szigorú cseh cenzúra mellett kaptunk tudósításokat arról, hogy valami ^ülöuÖs; nekilendülés tapasztalható az elárvult "/kis, trianoni Magyarországban. 1938/majüsába^fup; 30* ' '• . •.:•