Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-228

Az országgyűlés képviselőházának 228. érték meghatározását a nemzet becsülete garantálja. A nemzeti vagyonban tehát a tőkét igenis, a munka jelenti, és a pénz csak egy fizetési eszíköz. Persze ezzel a fizetési eszközzel is le net visszaélni különösen akkor, ha olyan embereik kezébe kerül, akik könnyen bánnak vele. Rá kell mutatnom ezzel egyidejűleg arra, hogy a magyar társadalomnak éppen az a rétege, amely múltban is, a jelenben is a legnagyobb áldozatokat vállalta és vállalja a nemzettel szemben, a pénz tekintetében örökösen zavarban él, holott tudjuk, hogy a háború előtt éppen ez az osztály volt az, amely jelentős kapitállal sietett az állam oltárán hadikölesön formájában áldozatokat hozni. Most ez a középosztály nem jut abba a helyzetbe, hogy áldozatokat hozzon, sőt még a maga életszükségleteit sem tudja rendesen kielégíteni, nem jut erre pedig azért, mert a nemzeti jövedelem nagy eltolódásokat mutat. A nemzeti jövedelem elosztása országunkban nem egészséges. Ez az oka annak is — amint Matolcsy Mátyás, igen t. képviselőtársam mondotta, — hogy nincs vagyongyűjtés, mert az, akinek könnyen jön a pénz, könnyen túl is ad rajta, tehát nem gyűjt vagyont, az pedig, akinek nehezen jön, nem tud annyit sem megszerezni, hogy a mindennapi élet szükségleteit fedezze. Ennek H uPK'zeti jövedelem-elosztásnak keli, hogy az legyen a vége, hogy bizonyos mértékben nivellálód jék.

t Kell, hogy az az osztály, amely könyTiyeii jut most pénzhez, nehezebben tudja azt megszerezni és jobban meg tudja becsülni. Ezt az igen t. Ház minden tagjának különösen figyelmébe szeretném ajánlani, mert jöhetnek nenezebb idők, ha e« a háború kissé eltolódik. Jöhetiiek olyan idők, amikor új áldozatokat fog kérni a nemzet jövője tőlünk és ezeket az áldozatokat nekünk vállalnunk is kell majd, mert a történelem bizonyítja, hogy a jövő érdekében vállalt minden áldozat egyszer megtérül. Tehát számolnunk keli azzal, hogy idővel esetleg az életnívó is esni fog. Ha pedig az életnívó esik, semmi szín alatt sem eshet ott, ahol legalacsonyabb fokon áll. Ehhez természetesen egy szélesebb, a nemzetgazdasági erőket átfogó, de tartalmilag annál egységesebb koncepció érvényesülése szükséges. Azt tudjuk mindnyájan, hogy egy ilyen koncepciót összehozni, megalkotni, megteremteni milyen nehéz feladatot jelent. Mennyi érdekellentét jelentkezik egy ilyen koncepció megalkotásánál és éppen ezért csak hálával tudok gondolni a pénzügy miniszter úrra, hogy ismerve ezeket a nehézségeket, mégis tudott egységes koncepciót, tervet alkotni, a nemzet mai életének biztosítására és továbbfolytatására. T. Ház! Ha csak arról lenne szó, hogy átvészeljük ezeket az időket, akkor semmi áldozattól nem riadnánk vissza. De itt többről van szó. Itt arról van szó, hogy ne bennünket a» események, de mi az eseményeket előzzük meg. Tudomásul kell venni azt, hogy akárhogyan végződjék is ez a háború, azok az eredmények, amelyeket a nemzeti szocializmus nemcsak Németorságban, de egész Európában hozott, meg fognak maradni, nemcsak itt nálunk, de eljutnak Angliába és Amerikába is. És itt kell rátérnem arra, amit Imrédy igen í. képviselőtársam mondott, hogy Európában a forradalmak kora lejárt. Nem tudom miért inondotta ezt, de én éppen ellenkezőleg látom: most következik a forradalmi kor Európában. Legfeljebb Németországban fejeződött be éz a nemzeti szocialista forradalom, a többi nemztíKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XII. ülése 1941 december 1-én, hétfőn. 215 teknél most forr és termeli azokat a romboló és építő erőket, amelyek Németországban már befejezték a maguk munkáját és amelyek jelentkezése Németországban nem volt fizikai, csak szellemi értelemben vett dinamikus folyamat. Azt hiszem, hogy ez a forradalom Európában másutt sem fog úgy jelentkezni mint fizikai errupció, hanem mint szellemi átalakulás és én kívánom is azt, hogy így jelentkezzék. Be ahhoz, hogy Magyarország az új Európában elfoglalhassa a megfelelő helyét, hogy az úgyne\ezett dunavölgyi primus inter pares szerepét elvállalja, ahhoz az kell, hogy megfelelő tartalommal, tehát új szellemet s új lelkiséget reprezentáló minőségi emberanyaggal és ugyancsak az új Európába beillő erőt és anyagot pontosan felmérő nemzetgazdasággal 'olentkezzék. H a már itt tartunk, nem hagyhatom szó nélkül, hogy kis országrészünknek, Kárpátaljának ebben az európai rendbe való beillesztéséről ne szóljak. Tudott dolog, hogy Kárpátalja hegyeit és völgyeit körülbelül 620.000 magyar orosz lélek lakja. Nem mindegy a magyar jövő szempontjából, hogy ezek sorsa hogyan alakul, mert a 620.000 lelket számláló ruszin nép egy munkatartalék értéket jelent, és az általa lakott terület egy anyagi értéket jelent Kárpátalja gazdasági kincseivel, fájával, olajával és mérhetetlen erejű villamos energiát repreprezentáló vizeivel. Sajnálattal kell megalapítanom, hogy ezek értékesítésére idáig semmiféle átfogó terv, kísérlet nem történt. Mert még az ci Nagyág és Talabor között építendő vízmedence is, amiről évekkel ezelőtt az újságok hasábokat írtak és fényképeket közöltek, lassan reklámba fúlt. Az egyetlen, ami történt, a fatertermelés intenzívebbé tétele, de itt is az történt, hogy az úgynevezett protezsáltak megszállották a kárpátaljai fakereskedelmet, fakitermelést, a zsidóktól kisajátították á fűrészeket és ezek fölözik le a hasznot és nem Kárpátalja fiai. Nem foglalkoznék ezzel, mert nem szeretek sérelmeket ide a nyilvánosság elé hozni, csak éppen megemlítem azt azért, mert ez már rendszer ott, amit megváltoztatni csakis az autonómia megvalósításával lehet. Addig is azonban, amíg ez megtörténik, nagyon kérem a földmívelési miniszter urat, — sajnálom, hogy már nincs itt — hogy Kárpátalja fatermelésében. fakereskedelmében és fafeldolgozásában a kárpátaljai népet legalább paritásos arányban részesítse. T. Ház! A közélelmezési miniszter úrhoz szintén lenne egypár szavam, öt arra kérem, hogy a kárpátaljai nép részére* annak .-ellátatlanjai részére kiutalt mennyiség paritásban legyen az ország többi részével (Szabó Gusztáv: Kárpátalja külön fejezet!), hogy ugyanolyan támogatásban és adagolásban részesülhessenek, mint az ország többi helyein az ellátatlanok. T. Ház! A kárpátaljai közigazgatási, kulturális, szociális és társadalmi viszonyok kritizálása tói elállók, mert hiszem, hogy módot fogok találni arra, hogy azokat a parlament nyilvánosságának elkerülésével a kormány élŐtt feltárjam és a rendezésüket kieszközöljem. Teszem ezt azért, mert nem akarok anyagot szolgáltatni ellenségeinknek, akik ma sem szűnnek meg a külföldről akár Benes, akár más idegen érdekek szolgálatában a legdurvább vádakkal illetni a magyar kormányt éppen úgy, mint minket is a magyar-orosz nép vezetőit. Ezeknek a népüket-cserbenhagyott szökevényeknek azt üzenem innen, hogy jöjjenek ide-és itt pró30