Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-228
2 H Az országgyűlés képviselőházának SEí aj ánlott tanácsadói tisztet magamtól mély tisztelettel elhárítottam. Sajnálattal kell azonban konstatálnom, ho;gy azóta az események engem igazoltak, — bár ne igazoltak volnál Nem akarok azonban itt referiminálni, talán nem is beszélnék még ma erről, ha nem látnám szükségesnek figyelmeztetni az igen t. kormányt arra, hogy ne ismételje meg most is azt a hibát, amelyet az ideiglenes kormányzat bevezetésével elkövetett. Ma mindenütt beszéd tárgya már Kárpátalján, hogy a kormányzói biztosságot feloszlatják és Kárpátalját autonómia nélkül egyszerűen beolvasztják a többi megye sorába. Eltekintve attól, hogy én Kárpátalja autonómiáját nem féltem s anmak megvalósításában egészen biztos vagyok, nemcsak azért, mert erre a kormány részéről és az államfő részéről is ígéret van, amely előttünk szent, hanem aaért is, mert szeretném figyelmeztetni a kormányt, hogy jó nemzetiségi politikát akkor és azokkal kell csinálni, amikor ós akikkel becsületesen és minden kényszerítő körülmény közbejötte nélkül lehet. (Korláth Endre: S aztán jönnek majd a többi nemzetiségek!) Igen t képiviselőtársaim, a többi nemzetiség ügyét is rendezni kell, éppen beszédem első részében fejtettem ezt ki. (Korláth Endre: Es mi marad nekünkl) Már megmondottam, hogy mi marad. Csodálkozom, hogy Korláth igen t. képviselőtársam mindig csak akkor szól közbe, amikor őneki kell kapnia valamit. (Korláth Endre: Éppen eleget hallgatok. — Elnök csengd.) Igen t. Ház! Van a magyar jövőnek egy másik nehéz problémája is, amely ugyancsak megoldást kíván és követel. Ez pedig a szociális probléma..- A szociális ügy Magyarországon magábanfoglalja a magyar jelent és ii magyar jövőt, de a magyar múltnak is minden életniegnyilvánulását, mert a szociális ügy, túl a népi jóléten, Magyarországon inkább, mint bárhol, egyúttal az egész nemzetgazdaságot is jelenti, ami tulajdonképpen alapja a nemzeti létnek. Minden államot fenntartó nemzet az állam fenntartásához szükséges esrakőzöket két forrásból meríti, ez a két forrás pedig az ember és a fold. Az emberanyagot a nemzeti lét biztosításához a nemzettest adja, ami nem más, mint az a sokmillió karú. eszű éc agyú óriás, amelynek szellemi és fizikai energiája munkába állítva, előteremti a földből mindazt, amire az embernek, és mondjuk, az öntudatos népi összességnek, a nemzetnek életfenntartásához, folytatásához é« a jövőbe való átmentéséhez szüksége van. Ha már most ebbe az új európai rendbe, amely így kialakulóban van, az ember, mint a szellem és a fold, mint a nemzeti erők forrása nálunk is beilleszkedni akar, úgy egészen természetes, hogy az embernek is és, a földnek is a kornak megfelelő új átértékelődésen kell át esnie. Ez az átértékelődés pedig azt jelenti, hogy úgy az embernek, mint a földnek értéke egyenlő azoknak a közösség javára szolgáló értékeivel (Hokky Károly: Megértetted? Mert én nem!) Felolvasom mégegyszer a képviselő úr részére, ha gyengébb felfogású, (Olvassa); »Ez az átértékelődés pedig azt jelenti, hogy úgy az embernek, mint a földnek értéke egyenlő azoknak a közösség javát szolgáló értékeivel.« Ez olyan fontos dolog, hogy a képviselő úrnak kénytelen voltam mégegyszer idézni. És mert az ember is és a föld is a közösségnek szerves része, az embernek éppen ugy, mint a földnek saját, önmaga javának Î. ülése 19'i 1 december }-én, hétfőn. szolgálata is a közösség érdekének szemüvegén át kell hogy megállapíttassék. így születik at a nemzetgazdaság legfontosabb tényezője, az ember, hogy a földet, amelybe örök szerelmes, meghódítsa. Az ember ma is versenyt fut a föld meghódításáért, s ebben a versenyben azt látjuk, hogy a quantitativ ember mindig lemarad és a versenyt a minőségi ember nyeri meg. Magyarországon egyelőre nem beszélhetünk komolyan sem quantitativ, sem minőségi emberről addig, amíg komoly viták folynak aa egykéről, a családvédelemről és az analfabétizmusról. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem mindenki analfabéta Magyarországon! ) Az egész nemzettest qualitativ értékéről beszélek, méltóztassék ezt megérteni. (AB elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Ezt a kérdést nem lehet szólamokkal és prédikációkkal megoldani. Az egyke-rendszer j olyan sebe a nemzettestnek, amelyet ki kell j gyógyítani. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nái lünk nincs, hála Istennek!) Nem akarok e tekintetben senkit sem megvádolni, de azt hiJ szem, hogy a nép lelki vezetése is hibás abj ban, hogy Magyarországon az egyke annyira j elhatalmasodott. Sokat járok vidéken a nép j között, és nagyon sokszor találkozom olyan ! lelki vezetővel, akinek a lelkipásztorkodás | nem jelent hivatást, hanem csak kenyérkerei setét. (Egy hang jobbfelől: Sokszor pedig an| nah, a\kinek hivatást jelent, nem jelent kerese| let!) Az egyházi vezetésnek legfelső feladata, | hogy egy Ibelső reformációt vezessen kereszl 1 ül, ahol a lelki vezetés lehetőség szerint függetlenítődni fog az úgynevezett anyagi, profán oldalától a népvezetésnek és tisztán hivatásrenddé fog átalakulni. T. Ház! A családvédelmet is említettem, amelynek megerősítésére a kormány — el kell ismernem — a lehetőség keretein belül mindent elkövetett. Ez azonban nem elégséges. Ez nemcsak a kormány feladata, ez a közösség, a társadalom feladata is. A családnak a jövője mennyivel biztosabb például Németországban vagy Olaszországban, mint nálunk, és ott igenis, a család fejlődik, sokasodik, nálunk ellenben sorvad, azért, mert nincs nálunk egy úgynevezett közösségi erőből fakadó biztonsági társadalmi támasz, amelyet pedig meg kell teremtenünk. Minthogy minden családvédelemhez pénz kell, a pénz pedig az anya got jelenti, rá kell térnem a nemzet életéi fenntartó másik forrásra, a földre. Mielőtt azonban ezzel foglalkoznék, nem térhetek ki az elől, hogy ne fejezzem ki elismerésemet a pénzügyminiszter úrnak azért. hogy volt és van bátorsága a költségvetés szám tételei mögött javakban gondolkodni és a nemzeti javakkal való gazdálkodást már új értékelés szerint csoportosítani és — amenynyire lehetett — ezt megszervezni. E/ azonban csak kezdet, amelyet folytatni kell. Rá kell mutatnom azonban arra, hogy az új értékátértékelődés szerint az arany elvesztette azt a hatalmát és értékét, amelyet képviselt még a háború előtt. ' Az igen t. szociáldemokratapárt vezérszónokának szeretném figyelmébe ajánlani azt, Ihogy az új értékátértékelődés szerint a tőkét, a kapitált, nem a pénz jelenti, hanem jelenti azt az ember munkaereje és a nemzeti jövedelme, amelyet az emberi munkaerő a földből kitermel. Ez jelenti a tőkét. A pénz ugyanis csak egy fizetési eszköz, amelynek; egy bizonyos fokon való
