Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-228

210 Az országgyűlés képviselőházának 228. rédy Béla igen t. képviselőtársunk, — de, ( hogy színesebb legyen a kép, Matolcsy Mátyás és Közi Horváth igen t. képviselőtársaim is — a magyar jövőt szociális, keresztény és nemzeti alapon akarják megépíteni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Egy hang a jobbközépen: A törekvés ugyanaz!) Azonban mégis, ha ezeket a megnyilatkozásokat olvassak, figyeljük, árnyalatbeli, vagy hangszínezetbeli eltérések vannak közöttük, amelyek aztán egészen új, más világot jelentenek. Természetesen ezért áll elő a meg nem értés, a fogalomzavar és ezért aztán a magyar politikai élet is rendszeriíit nem elvek, hanem személyek szerint tagozódik, ami végeredményben nem baj, mert az elveket mindig a személyek viszik a megvalósulás felé, baj csak az, amikor a nemzeti élet alapjait képező tényezők meghatározásánál áll elő fogalomzavar. Mi magyar-oroszok észrevesszük ezt, észrevesszüiki azért, mert a fogalmakat az elmúlt húsz esztendő alatt nagyon éles szemmel kellett kísérnünk és egymástól elhatárolnunk. Azért például nem tudjuk megérteni, miért vian az, hogy ebben a Házban is például több magyar embetr a magyar nemzet fogalmát ki-ki a maga r kénye-kedve és elképzelése szerint magyarázza. Elhangzott ugyanis több felszólalás, amelyben a nemzetiségj kérdést érintették és mindegyik felszólaló tír máskép haározta meg például a magyar nemzet fogalmát. Balogh Ai\túr igen fc. képviselőtársunk például a költségvetési vitában a magyar nem- j zet fogalmát az 1868. évi törvény rendelkezésével határozza meg, amely így szól: »Magyarország összes honpolgárai politikai tekintetben» egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan és egységes magyar nemzetet, amelynek a hon minden polgára, bármilyen nemzetiség-hez tartozzék is, egyenjogú tagja.« Szerinte tehát az erdélyi román is a magyar nemzet tagja, vagyis, mint a magyar nemzet tagja: magyar. Ugyanakkor azonban gróf Teleki Béla igen t. képviselőtársunk, az Erdélyi Párt vezére málst mond. Azt mondja (olvassa): »Ugyanakkor az itt élő és a. magyar állameszmet magukóvá. tevő idegen nemzetek szabadságjogát biztosítsuk ...«, tehát ő már az itt élő nemzetis éheket más-más nemzetnek ismeri el. (vitéz Jaross Andor: Generációs különbség ez!) Óriási különbség. Balogh Artúr igen t, képviselőtársamnak a nemzetiségekre vonatkozó meghatározását vitéz Imrédy Béla képviselőtársunk is elveti és ő a magyar nemzet fogalmát a magyar fajhoz köti, (Meskó Zoltán: Helyesen!) — bizonyos koncessziókkal az asszimiláltak javára, (vitéz Imrédy Béla: Ezt nem mondtam !> Ugyanakkor azonban Közi Jtiorváth képviselőtársam szintén foglalkozik" a kérdéssel és a magyar nemzet fogalmát Prohászka idézetével igyekszik tisztázni, amely a következőképpen szól (olvassa): »A szent korona a királyi tekintélynek és a nemzeti szabadságnak szimbóluma, a magyar nemzetet és a nemzetiségeket egy corpus politicumm ál összeforrasztó szent kapocs.« (Benes Zoltán: Mint az 1868. évi XLIV.) Nem egészen. (Benes Zoltán: Pontosan!) Prohászka szerint is a nemzetiségek a magyar nemzet keretén kívül vannak és csak a szent korona által összeforrt corpus politikumnak szerve« részét képezik. (Bencs Zoltán: Nem! Tévesen magyarázta!) Elnök: Ne méltóztassanak a szónokot zavarni. ülése 19Ul december 1-én, hétfőn. Bródy András: Méltóztassék megfigyelni: »A szent korona a királyi tekintélynek és a nemzeti szabadságnak szimbóluma, a magyar nemzetet és a nemzetiségeket...« Tehát különválasztja a nemzetet és a nemzetiségeket. Méltóztassék különbséget tenni. De Közi Horváth igen t. képviselőtársam mindamellett, hogv Prohászkát idézi, beszédének további részében már eltér Prohászka definiciójától és így beszél (olvassa): »Mint említettem, a szent korona a magyarságot és a nemzetiségeket...«, tehát most már körülbelül úgy magyarázna, mint igen t. képviselőtársaim, — »corpus politieummá, egységes politikai magyar nemzetté kapcsolja össze«. Ez azonban nem ugyanaz, mint amit Prohászka állít. Azt hiszem, igen t. Képviselőház, nem kell külön magyarázni, hogy a Prohászka^féle meghatározás és Közi Horváth igen t. képviselőtársamnak a corpus politicumra vonatkozó meghatározása között eltérés, még pedig lényeges eltérés mutatkozik. Ezt a pár példát csak alkalomszerűen ragadtam ki, mert a magyar nemzet fogalomnak meghatározásában van még több más variáció is és ilyen variációk szerint — és ez máibaj — variálódik a magyar életcél is. Ebből származik azután az a bábeli nyelvzavar, amelyről vitéz Imrédy Béla t. képviselőtársam beszédében említést tett. Előttünk, magyaroroszok előtt, de azt hiszem, a többi itt élő és halni is itt akaró államhű ki sebbségi népek vagy népi csoportok előtt is, akik mint testvérnemzettest sorsunkat a magyar nemzet sorsával hosszú századokon át vérrel és lélekkel fogtuk össze (Taps jobbfelől.) és akiknek, bár a magyar nemzettest keretén kívül, de a szentistváni állameszme által formált magyar államkereteken 'belül megállni és maradni szilárd elhatározásunk. (Taps.) Mint mondottam, előttünk a magyar sors és a magyar iövő útja tiszta és világos. Mi magyar alatt azt az embert értjük, aki magát magyarnak vallja (Helyeslés jobb felől és a középen) és akit,a magyar közösség magyarnak ismer el. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon és a jobboldalon.) A magyar nemzet fogalmát pedig úgy határozzuk meg, hogry a magyar nemzetet a magyaroknak az a tudatos összessége alkotja, akik magukat ma gyaroknak vallják. (Helyeslés jobbfelőDM)bői folyóan azonban nem tartozihatik a magyar nemzet keretébe sem az, aki magát magyarnak nem vallja, sem az, akit a magyar közösség magyarnak elfogadni nem hajlandó. Az azonban tisztán a magyar nemzet dolga, kit mikor, hogyan, milyen feltételek mellett fogad el magyarnak, vagy sem. (vitéz Imrédy Béla: Ez rendben van!) Tisztázni kell ezt, igen t. képviselőház, azért, mert egyrészt fontos az, hogy a magyar népi egység, maga a magyarság is tudja, ki tartozik hozzá és ki nem tartozik hozzá, másrészt fontos azért is, mert a magyar hazának becsületes, nyilt, karakteres emberekre van szüksége. (Ügy van! jobbfelöl.) és a magyar nemzet és a magyar ember fogalmának tiszta meghatározása azért is szükséges, mert ennek alapján kell meghatározni a magyar életcélt. Mi a magyar életcélt csak egyféleképpen tudjuk és ismerjük, ami nem lehet más, mint az, hogy a magyar nemzet fejlődjék, erősödjék, és örökké éljen. (Élénk éljenzés és taps.) Mármost, ha tudjuk, hogy ki a magyar és ki a nt>m magyar, meg kell kell szüntet ai a magyar és nemzetiségi kettősséget azért, mert