Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-228

Az országgyűlés képviselőházának 228. más, meírt az egyik diktatúrán, a másik meg demokrácián épül fel, de ha az egyikről azt mondom, hogy európai szocializmus, akkor az egy nemzetközi szocializmus, akkor pedig egy platformon vagyunk az urakkal, (Taps balfelől. Derültség a jobbközépen. —i Börcs János: Nem egészen! — Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Mozgás.) Persze, hogy nem! (Röres János: A nemzeti szocializimius nem egy kaptafára készült! Minden országiban más a nemzeti szocializmus! — Elnök csenget. — Stitz János: Ez a rabulisztika! — Zaj.) Elnök: Börcs János képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. Peyer Károly: Azt hallottuk, hogy a nemzeti szocializmus európai szocializmus, ha pedig európai, akkor nemzetközi. (Sütő Gyula: A maga véleménye szerint! — Elnök csenget.) A különbség csak az, hagy volt idő. amikor Angliában, Svédországban és Németország egyes államaiban is szocialista kormány volt, de nekünk sohasem jutott eszünkbe, sem itt, sem a sajtónkban, sem párthatározatainkban azt követelni, hogy mert most Angliában, vagy Franciaországban vágy Svédországban szocialista kormány van, azonnal állítsuk át a mi apparátusunkat e'bbe^ az irányba. (Börcs János: A végcél az volt!) Éppen ezért ma is azt kell mondanom, az, hogy ma egyes országokban milyen állami berendezkedés van (Horváth Zoltán: Az az ő dolguk!), az az ő belső ügyük, (Ügy van! Úgy van! balfelől), a mi belső ügyünk pedig az, hogy itt Magyarországon milyen állami berendezkedés legyein és hogy ez az állaani berendezkedés elsősorban a magyar alkotmányra támaszkodjék (Helyeslés és éljenzés balfelől.), elsősorban helyezkedjék az ország függetlenségének elvére. (Ügy van! Úgy van! Éljenzés és taps. — Börcs János: Minden körülmények között!), helyezkedjék arra az álláspontra, hogy mi nem akarunk senkinek a szolganépe lenni, (Helyeslés, éljenzés és taps-) és helyezkedjék arra az álláspontra, hogy mi Európában egyenlő felek akarunk lenni mindenkivel és mindenhol. (Helyeslés balfelől. — Börcs János: Ezt aláírjuk! — Egy hang a baloldalon- Ez is baj? -H Börcs János: Dehogy baj! Sőt jól van!) Tehát akkor ne tessék követelni azt, hoey mi azért, mert átmetoetileg máshol más berendezkedés van, ehhez csináljuk meg a mi rendszerünket. Es ha most még egy-két szót kell mondanom, azt kell mondanom, hogy a külpolitikai kérdésben mi tartózkodunk attól, hogy itt bírálatot gyakoroljunk, azért, mert nem akarjuk a kormány helyzetét megnehezíteni, mert nem ismerem azokat az adatokat, amelyeknek alapján helyesen tudnám a külpolitikai kérdésben az álláspontomat elfoglalni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez szomorú!) Velem nem közlik a bizalmas információkat és egyik képviselőtársammal sem közlik ezeket. A kormány tudja azt, hogy mik azok az esetek, amelyek történnek és mihez kell a maga álláspontját alkalmaznia. De ha itt azt látjuk, hogy állandóan egy kútmérgzes folyik, amely úgy kívánja feltüntetni a koirmányt, — amelynok én nem akarok a védelmére kelni, —- mintha nem volna elég hü a szövetségeseihez, ez egy olyan útszéli politika. (Ügy van! Ügy van! a balés jobboldalon.) amelyet a leghatározottabban meg kell bélyegezni. (Horváth Zoltán: Igaz! — Ügy van! jobbfelől.) Erre a felklnálkozásra talán a lengyel történelemből Jöhet példát taKÉPVISELÖHÁZI NAPLÚ XII. ülése 19 Ul december l-én, hétfőn. '."•- 207 lálná, amikor ott különböző csoportok voltak, az egyik az oroszok felé, a másik a poroszok felé, a harmadik a Habsburgok felé orientálódott. Nekem annak még a gondolata ellen is tiltakoznom kell, hogy Magyarorszagon bárki is ilyen dolgot megkíséreljen., Majd mi kiverekedjük magunkat egymással idehaza. Majd elintézzük a mi differenciáinkat egymással, mint ahogy eddig is elintéztük, de senkitől se kérünk segítséget hozzá, legkevésbbé idegenektől. (Ügy van!) A szegedi programmról is szó esett. Azt mondják, hogy a szegedi Programm előfutára volt a mai diktatórikus irányzatnak. Megint azt kell mondanom: úgy beszélnek a dologról, mint akik soha egyetlen könyvet sem olvastak- erről. Mert aki elolvassa ezt a könyvet... (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Csak ők olvasnak egyedül!) En is nagyon régen olvastam, de most nem sajnáltam a fáradságot és kikerestem az erre vonatkozó adatokat, ajániom az uraknak is, hogy ugyanezt tegyék. Megjelent egy könyv 1919-b

en, amelyben egy újságíró megáirja a 100 napos szegedi kormány történetét. Később, 1939 február 25-én TápaySzabó László hírlapíró tollából, aki a csillagos cikkek írója volt, megjelent ezzel kapcsolatban egy cikk, amely hen egy képviselői felszólalással kapcsolatban a következőket írta. (Olvassa): »Mint Szeged varasának legérdemtelenebb fia, kötelességemnek tartom tiltakozni szülővárosom népének olyan beállítása ellen, mintha a szegedi gondolat és a demokratizmus között csak a legcsekélyebb ellentét is lehetne. Ennek a tiltakozásnak természetesen semmi súlya sem lenne, ha állításaim mellé döntő bizonyítékokat nem hoznék. Hiszen nem vagyok képviselő és itt helyt kell állni szavaimért. Minden értelmes emiber, aki S segéd et csak valamennyire is ismeri, jól tudja, hogy Szeged városának közügyekben és társadalmi életben uralkodó közszellem© 1920 előtt más volt, mint 1920 után. 1920 után került Szegedre az egyetem nagy személyzetével és diákjainak ezreivel. "Rengeteg sok menekült is jött a városiba és megtöbbszöröződött a más vidékről jött közalkalmazottak száma. Az úgynevezett értelmiségi elemek nagy többségbe ma nem szegedi eredetű, azonban a vitás kérdésben nem a mai értelmiség többségének közszelleme vizsgálandó, hanem az 1920 előtti köz szellem, jelesül a szegedi elleniforradalom szelleme. Szónoklatokban és inasokban gyakran szerepel a szegedi gondolat, de polgártársaink Miskolcon, Győrben, Debrecenben vagy Szombathelyen honnan tudhatnák, hogy mi az a szegedi gondolat? Készséggel megmagyarázom, de nem frázisokkal, mert a mi pályánkon frázisokért nem adnának egy darato száraz kenyeret sem, hanem olyan bizonyítékokkal, amelyekkel nem lehet vitába szállni. A szegedi kormány, amely hivatalosan ezt a nevet viselte: »Magyar nemzeti kormány«, 1919 június 4-én, hétfőn a következő szózatot intézte a magyar nemzethez: Magyarok! Testvérek! Megalakult Szegeden Magyarország felelős kormánya. Elérkezett felszabadulásunk várvavárt ideje. A rémuralom utolsó óráit éli. Készüljetek és elérkezik az ideje, segítsétek a kormányt. À kormány szándéka az, ami a ti érdeketek: 1. Letöri a holsevizmust, helyreállítja a rendet, a. személyi és vagyonbiztonságot, valamint a munka becsületét. 2. Az eláirult nemzeti eszmét, a hazafiasságot újra érvényre emeli. 29