Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-227

184 As .országgyűlés képviselőházának 227, Imrédy képviselőtársunk által errevonatkozólag mondottakkal, mert ez tökéletesen meg felel annak, ahogyan Teleki Pál ezeket a kérdéseket rendezni kívánta és ahogyan az ő álláspontját ebben a kérdésbea leszögezte. (Benes Zoltán: Nagyon helyes!) Itt csak egy részletet szeretnék felolvasni abból az alkotmánytervezetből, amely vázlatosan maradt meg Teleki Pál hagyatékában és amely majdnem azonos szavakkal fejezi ki errevonatkozó véleményét, mint ahogy Imrédy Béla ezt kifejezte. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja: (olvassa): »Ma egy alkotmányreformnak vannak világtörténeti és ßuropa-törteneti okai: a világ, a fehér emberiség és Európa óriási anyagi, szellemi és lelki átalakulása, amelynek kezdetén vagyunk. Anyagi életünkben alkalmazkodnunk kell a kor újszerű anyagcseréjéhez. Szellemi téren törés nélkül egyeztetnünk kell a magunk fejlődését az emberiség jelen

t korának eszme hareaival, hangulataival, értékeivel.« Egy másik részben pedig ezt mondja (olvassa): »Mert az állam és az állampolgár, az ember egymáshoz való viszonya az utolsó félszázadban lényegesen megváltozott, az individualizmus koreszméjét a közösség koreszméje váltotta fel mint eszme, érzés és szükséglet.« Teleki Pál az államigazgatás és a kormány feladatát igazgatásban és kormányzásban jelölte meg elsősorban és a társadalom vállaira kívánta ruházni a feladatok megoldásának oroszlánrészét. Ügy érezzük, hogy a sajátosan magyar kívánalmak figyelembevételével nem lehet másképpen célhoz jutni, minthogy éljen hatalmával a kormányzat és az igazgatás, de használja fel a ma nagymértékben parlagon heverő társdalmi erőket is. hogy pedig: a ma; gyarság alkalmas az ilyenirányú társadalmi munka végzésére, azt a 22 éves kisebbségi életünkben mi tényekkel láttuk bizonyítva. Ma még háborúban állunk, a nemzet nagy megpróbáltatások és erőfeszítések előtt áll, míg a háborús nehézségeken átjuthatunk. A nagy nemzeti erőfeszítés azonban a nemzetet alkotó egyének nagy tömegének a teljesítményén alapszik, ehhez pedig tudatosítani kell, a legszélesebb rétegekbe is be kell vinni azt a nagy nemzeti gondolatot, aminek érdekében mindez történik. Itt megint vissza kell térnem egy sokszor hangoztatott dologra és pedig a belső propaganda ügyére, amelyet mi hiányosnak tartunk. (Ügy van! Ügy van! a középen. — Halljuk! Hcdljuk!) Ennek azonban két része van. Az egyik része az, amit Lukács képviselőtársam is említett, hogy arról sincsen eléggé felvilágosítva a közvélemény, hogy a kormány hol, milyen vonalon és mit végzett. (Igaz! Ügy van! jobb felől.) De van ennek egy másik része is éspedig az, hogy azokat a célokat, amelyek felé haladunk, amelyeket el akarunk érni s meg akarunk valósítani, és ezt a magyar nemzeti gondolatot minden egyes ember, a nemzetnek minden egyes dolgozó, küzdő alkatrészébe sokkal jobban, sokkal hathatósabban kell belevinni (Helyeslés jobbfelől és középen, — és a szélsőbaloldalon.) és azt a munkát, amelyet ma talán a nemzetpolitikai szolgálat végez ezen a téren — azt hiszem, így mondta a miniszterelnök úr — sokkal hathatósabbá. sokkal fokozottabbá kell tenni, mert igenis úgy látjuk, hogy sokkal nagyobb szükség van ennek a belső propagandának a fokozására és a legalsóbb néprétegben annak tudatosítására, hogy ő miért dolgozik, miért küzd és hogy mik a nemzeti céljaink, amelyeket meg akaülése 19íl november 28-án, pénteken. runk valósítani. (Ügy van! Úgy van! — Taps jobbfelől és középen.) Fokozottabb mértékben gyakorlatias, magyarabb politikát követelünk! Sohasem akarom ezzel azt mondani, hogy a mai nem magyar politika, de az állami igazgatás és az én nek alátámasztására megszervezett társadalmi megmozdulások középpontjába még fokozottabban a magyar gondolatot kívánjuk állítani. Kétségtelen, hogy itt nyitott aj ókat döngetünk, mert hiszen ez mindenki koncedálja és elismeri, de ha a magyar gondolat érvényesül is politikánkban, fokozzuk és erősítsük azt és indítsuk meg ennek a gondolatnak a jegyében az ország újjászervezését, mert ha ezen az alapon szervezzük újjá Magyarországot, akkor szolgáltuk legjobban fajunk érdekét, akkor tettük lehetővé Magyarország szoros beilleszkedését az új szociális Európába és akkor váltottuk tényleg valóra azt a gondolatot, amelyet a miniszterelnök úr olyan tömören fejezett ki itt elmondott expozéjában, hogy t. i. itt ezen a földön ezeket a feladatokat csakis mi láthatjuk el és senki más! Ügy van! Ügy van!) Én bízom abban, hogy a kprmány megtalálja az ehhez vezető eredményes utat, folytatja és nagymértékben fokozza megindított politikáját. A költségvetést pártom nevében elfogadom. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől és középen. — A szónokot tömegesen üdvözlik. — Mester Miklós: Okos beszéd!) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik? Zeöld Imre Péter jegyző: Vásár y István. Elnök: Vásáry István képviselő urat illeti a szó. Vásáry István: T. Képviselőház! Az állam költségvetése tükörkép az állam gazdasági helyezetéről, az állampolgárok teherviseléséről, áldozathozataláról, erőfeszítéséről; mutatja azt, hogy az állam életét vezető kormányzat milyen célokat tűz maga elé, mint legközelebb megvalósítandó célokat. Nekünk a legelső célunk több mint két évtizede, a világháború befejezése óta Magyarország területi épségének helyreállítása volt. Ennek a célnak a szolgálatában hozott a nemzet nagy áldozatokat és megállapíthatjuk, hogy az az erőkifejtés, amelyet e célok szolgálatában magára vállalt és teljesített, ezideW eredménytelennek nem tekinthető. Igazolódott az, hogy eredményeket erőfeszítés, áldozathózatal nélkül nem lehet elérni. Mélyen t. Ház Felszólalásomban az áldozathozatalnak és az erő kifejtésének mértékéről szeretnék egy nagyon vázlatos és csak tájékoztató képet adni. Foglalkozni szeretnék azzal a kérdéssel, hogy miután nekünk e téren még tennivalónk van nemzeti céljaink eme legnagyobbikának elérése érdekében, történtek-e és milyen intézkedések történtek erre, és hogy az ország erőkifejtését, gazdasági erejét, áldozatra való képességét a kormány intézkedései szolgálták-e olyan mértékben, amilyen mértékben megítélésünk szerint szolgálni kell azért, hogy elérhessük és teljessé tehessük a Nagy-Magyarország visszaállításában álló célunkat. , Az utóbbi években a költségvetések azt mutatják, hogy bizonyos mértékben elértük céljainkat: a költségvetések számsorainak összege mutatja az országgyarapítást. Az első Költségvetés, amely errevonatkozó adatokat mutat, az 1939/40. évi költségvetés volt, amelynek másfélévi összegéből egy évre eső 1794