Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-226

100 Az országgyűlés képviselőházának 226. ülése 1941 november 27-én, csütörtökön* pedig, szerény nézetem szerint, három tényezőn múlik. Az egyik tényező pénzünk értéké nek és az általános árszínvonal állandóságának biztosítása, a másik tényező a bevételeknek az előirányzat szerinti mértékben való tényleges inkasszója, a harmadik tényező pe dig abban nyilvánul, hogy a kiadások perfek tuálhátók is legyenek ugyanazokra a célokra, amelyekre prelimináltattak. Miután pedig pénzünk értékállandóságát a pénzügyi kormányzat politikája és — tegyük mindjárt hozzá — a nemzet áldozatkészsége határozottan biztosítja es miután a pénzügyministzer úrnak az egész ország közvélemé nyében nagy megnyugvást keltett kijelenté séböl tudjuk, hogy az egyetemes árszínvonal nyugalombahelyezése tekintetében megfelelő hatásos intézkedések fognak történni és miután mindannyian meggyőződhettünk arról, hogy a bevételek a körülmények bölcs és óvatos mérlegelése, de különösen a lerovási eredmények figyelembevétele mellett irányoztattak elő es végül, minthogy a pénzügyminiszter úrnak a pénzügyi bizottságban tett ugyancsak orvenuV tes ki eíentéséből tudjuk, hogy a kiadásokra, de különösen a beruházásokra nemcsak a pénz van meg, hanem az anyag is, a költségve tó» realitását kétségtelennek tartom. Èz eggyel több ok arra, hogy a pénzügyi tárca költség vetésének általánosságban és részleteiben való elfogadását kérjem a t. Háztól. (Éljenzés éb taps 3Öb'tfe

}

ől és középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közüli Szeder János jegyző: Horváth Ferenc! Elnök; Horváth Ferenc képviselő urat illeti a szó. Horváth Ferenc: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az előadó úr beszédében külön kiemelte, hogy ennek a költségvetésnek a deficitje csak 174 millió pengő és ezt a 174 millió pengős deficitet termékeny deficitnek nevezte. Hogy a pénzügyi kormányzat egy ilyen költségvetést állíthatott össze, amely a rendkívüli idők ellenére költségvetési deficitben nem haladja meg azt a mértéket, az kétségtelenül elsősortan az ország adófizető polgárságának az érdeme. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Bár hozzá kell tennem, hogy ez a költségvetési deficit csak egy terv; mire ebből a költségvetési deficitből zárszámadási deficit lesz, szóval megfutja az életet, addig ennek a deficitnek további alakulásához még különböző tényezők fognak hozzájárulni. Már most utalhatok arra, hogy a pénzügyi kormányzat a hadikölcsön-valorizációt vette tervbe. Magának ennek a végrehajtása, amint a pénzügyminiszter úr mondotta, — csak a teljesség kedvéért említem — 15—17 millió pengős évi kiadással jár, tehát a deficitet emelni, fögjá. Reméljük és várjuk a pénzügyminiszter úr mai beszédétől, hogy az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak fizetésrendezése terén szintén bejelentést fog ma tenni a Házban, (Ügy van! tjfjy van! a szélsőbaloldalon.) amely végeredményében ezt a költségvetési deficitet szintén lényegesen emelni fogja. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha mindehhez hozzávesszük azt, hogy az év folyamán előre nem látott kiadások jönnek, — rendszerint minden évben előfordulnak illenek — akkor a jövő év zárszámadási deficitje, azt hiszem, végeredményében nem nagyon fog elmaradni ennek az évnek a deficitjétől, amelyet a miniszter úr 313 millió pengőben jelölt meg. (Beményi*8ckiiefler Lajos pénügy miniszter: Csak költsésrvetési! Nagy különbség!-) •'..-• De van még egy f ontosabb tényező, amelyre fel akarom hívni a figyelmet. A nemzeti beruházási alap kerete, amely eredetileg az úgynevezett győri programmban, egy milliárd pengőben volt megállapítva, a pénzügyminiszter úr múlt évi költségvetési beszéde szerint 2800 millió pengőre emelkedett, ez évi beszéde szerint pedig már elérte a 4500 millió pengős keletet. Ennek a jelentős kiadási keretnek a lebonyolítása az elmúlt év végéig 1650 millió, a folyó évben pedig a mostani időpontig 2300 millió pengő kiadással járt. Tehát a mostani, folyó pénzügyi esztendő 650 millió pengős kiadás volt a nemzeti beruházási alap keretében, ami az alap keretéhez, a 45ÜÖ millió pengős kéj-éthez képest a folyó esztendőben aránylag szerényebb Összegű kiadás. Ennek figyelembevételével az 1942. év pénzügyi kiadását az alap keretében, azt hiszem, nem becsülöm túl, ha körülbelül 1 milliárd pengőre becsülöm. Nagyon örülök, ha a pénzügyminiszter úr nyilatkozik erről, hiszen azért teszem szóvá.^ A nemzeti beruházási alap költségvetésének ismerete rendkívül fontos volna, hogy^ a költségvetés általános megvitatása során lássuk a beruházási alap költségvetésének legalább a nagy kereteit. (Helyeslés a szélsőbal oldalon,) Minthogy ezt nem. látjuk, természetesen bizonyos kombinációra vagyok utalva ós örülni fogok, ha a pénzügyminiszter úr erre vonatkozóan részletes tájékoztatást ad Akár egy milliárd lesz ez a kiadás, akar 500—60Ü millió, végeredményben mindegy, egyaránt igein jelentős összegnek mondható Ennek fedezése részben adóból történik, — mint a múltban — de méginkább hitelekből, tehát az állami hitelek ,igen jelentős igénybevételét fogja jelenteni, úgyhogy én azt hiszem, hogy a jövő esztendőben a kincstár hitelszükséglete a deficitet és a nemzeti beruházási alap hitelszükségletét beleszámítva. ] 500—1000 millió pengő körül fog mozogni. Majd a jövő év végén meglátjuk, kíváncsi vagyok rá. Nagy a latitüd, miniszter úr

1

? Tehát én ezt a latilndöt pontosan megjelölöm és majd egy év múlva fogom számonkérni a miniszter úrtól: azt állítom, hogy 800—1000 millió pengő körül fog mozogni az az összeg; majd egy év múlva fogunk a számról beszélni. (Reményi-Sclmeller Lajos pénzügyminiszter: Jó!) T. Ház! Annak, hogy fenn tudjuk tartani ezt a pénzügyi keretet, amelyről a költségvetés és a miniszter úr beszél, három feltétele van. Az egyik, amelyre az előadó úr is célzott a beszédében, az árnívó fenntartása, a má^ik a felesleges vásárlóerő leesapolása. amiről arányi a e: még kevés szó esett itt a Házban, a harmadik pedig egy egységes és szerves gazdasági politika. Az árszínvonal fenntartásáról nem akarok most hosszasabban beszélni, a költségvetési vita során aránylasr sok szó esett az árszínvonal fenntartásáról. Ha egyik-másik vonatkozását mégis szóváteszem, teszem ezt azért, hogy inkább a hitelDolitikai és valntanolitikai vonatkozásait vizsgáljam- Bevezetőben csak mellékesen említem meg a külföldi nyersanyagok m a sas árának az árszínvonalra való hatását. Ezt maga a miniszter úr is a legfontosabb tényezőnek mondotta. A külföldi nyersanyagbehozatal és a külföldi nyersanyagok árának mértéktelen emelkedése kétségtelenül a legfontosabb árképző tényező. A külföldi nyersanyag az elmúlt években főleg a most már ellenséges országokból jöttek be hozzánk, tehát főleg tengerentúli országokból, ahol a