Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-216
4ö Àz országgyűlés képviselőházának 216, megélhetése egyáltalában nincs 'biztosítva. Megnéztem a kultusztárca költségvetésének egy tételét és abból megállapítottam, bogy a műszaki «izakalt isztnek a fizetése felel meg körülbelül ennek. Nem irigylem a tanítókat, megérdemlik, m'ít többet érdemelnek, de ha a tanítók a VII. fizetési osztályig elmehetnek, hogyan lehetséges az, hogy a lelkésznek a maximális fizetése állami támogatással együtt, alig éri el a VIII. fizetési osztály kezdő fokát? A bizottságban egy javaslatot terjesztettem elő arra nézve, hogy kérjük fel a kultuszminiszter urat arra, hogy még 1942-ben, ebben az táj költségvetési időszakban készítsen és terjesszen a Ház elé egy törvényjavaslatot a lelkészi államsegélyek rendezése tárgyában olyan értelemben, hogy az egyházi helyi jövedelem a megfelelő fokozatú állami középiskolai tanári fizetésre egészíttessék ki. (Helyeslés. — Taps a középen.) E helyről is kérem a miniszter urat, hogy ennek a kérdésnek adjon helyet és ő maga méltóztassék' e^y ilyen törvényjavaslatot előterjeszteni. (Helyeslés.) A bizott «ag javaslatomat az államtitkár urakkal együtt elfogadta. A lelkészi kérdéssel kapcsolatban már szó esett itt a Házban is arról, hogy, mennyire alacsony általánosan a segédlelkészek fizetése (Ügy van! Úgy van!) Nagyon fontosnak tartom, hogy a rendes lelkészek államsegélyének rendezése kapcsán a segédlelkészek fizetése is méltányosan rendeztessék. Az, hogy én ezt a lelkészkérdést idehozom, nem jelent feleké zetieskedést vagy azt, hogy különleges elbá nást akarunk biztosítani a nemzeti munka* végző magyarok egy bizonyos csoportjának, (Egy hang a középen: Rendes megélhetést!) hanem jelenti azt, hogy a lelkészeken nyugszik különösen a falvakban a magyar és a keresztény kultúrának az ügye, így tehát biztosítani kell részükre azt az anyagi létalapot, amelyen ezt a munkát végezni tudják. (Helyeslés. — Taps a középen.) Beszélhetnék arról, hogy különösen szórványvidéken mit jelent az, hogy a román egyház lelkésze jobban öltözködik, anyagilag jobb módban él, nagyobb tekintélye van nemcsak a román, hanem a magyar hívek előtt is és módjában van összeköttetései révén kölcsönöket biztosítani a híveinek, sőt még a magyaroknak is, tehát mennyire szükséges, hogy a magyar lelkészek státusa anyagilag megerősíttessék. (Úgy van! Ügy van! a középen.) A kongrua-kérdéssel kapcsolatban egy másik dolog is napvilágra jött és pedig az, hogy a miniszter úr legjobb intenciói ellenére is megtörtént, hogy a végrehajtó közegek műn kaján keresztül egy igen súlyos ügyben, azt lehet mondani: botrányos megoldás került felszínre és ezt kénytelenek voltunk a nyilvánosság elé hozni. Mély tisztelettel kérem a mi niszter urat arra, hogy méltóztassék az egye» ügyosztályokban nagyobb ellenőrzést gyakorolni és az egész kultuszminisztérium munkájának menetét meggyorsítani, hogy gyorsabb és sikeresebb eredmények jöhessenek létre, amelyek az ő intencióinak és szándékainak minden tekintetben megfelelnek. (Helyeslés a középen.) Örömmel üdvözöljük azt, hogy a kultusztárcán belül sikerült a közoktatás decentralizációja s hogy az egyes főigazgatóknak a hatásköre kibővült. Nagyon jó volna, ha láthatnék ezt a decentralizációt az államvezetés más tárcáinál is. ülése 19hl november 11-én, kedden. Örömmel üdvözöljük a nyolcosztályos népiskola f elállítását. Ezzel kapcsolatban legyen szabad kitérnem egy részletkérdésre. Erdélyben nagyon sok olyan vasutas, azután altiszt, szóval alacsonyabb állást betöltő eimber van, aki a román időben a román rendszer szerint magasabb fizetést élvezett, mint most, mivel a románok bizonyos fizetésekét nem kötöttek bizonyos műveltséghez. Konkrét adatok birtokában vagyok. így például Désaknám 150 vasutas és más állami kisalkalmazott egész nyáron keresztül tanult, hogy a VIII. osztályos elemi végzettséget elérje, magán vizsgát tegyen és ezáltal magasabb fizetést tudjon magának biztosítani. Ezek azonban neun kaptak engedélyt a magánvizsga letételére. Márpedig nagyon fontos volna megkönnyíteni helyzetüket úgy. hogy a magánvizsgára való tanulással és annak letételével el tudják érni azt, ami őket fizetésben joggal is megilleti. Örömmel üdvözöljük aat, hogy a néonevelés biztosítása érdekében is lépések történtek. Erdélyben is be van állítva az iskolánkívüli népnevelés állami szervezete. Itt egy kérdés merül fel, nevezetesen az, hogy miképpen tudja megtalálni az állami iskolánkívüli népnevelés a maga szerves kapcsolatát az egyházi cs tár sadalmi iskolánkívüli szervek munkájával. Ezért sürgősen szükség lenne arra, hogy az erre vonatkozólag imár megígért törvény javaslat formájában mielőbb a Ház elé kerüljön és letárgyalás után f életbe is lépjen. Nagyon szeretném arra kérni a kultuszminiszter urát. hogy az Erdélyben beállított állami népnevelés szervezetének méltóztassék utasítást adni arra nézve, hogy ők munkájukat legelsősorban arra terjesszék ki. hogy szinte kötött iskolai kére tek között gondoskodjanak fajtánk lelki oktatásáról abban a tekintetben, hogy amit a ro mán időkben magyar írásban, maigyar olvasásban, magyar nemzeti műveltségben elveszítettek, pótolni lehessen. (Helyeslés a középen és jobboldalon.) Úgy vélem, hogy az állami, népiskolai és népnevelési szervek legelső feladata Erdélyben ez volna s az egyházi és társadalmi szervek is elsősorban ezeknek a munkáknak végzésére volnának kötelezendők. A költségvetéssel kapcsolatban örömmel kell megállapítanom, hogy Erdélyben két ipari középiskola működik. Marosvásárhelyen és Kolozsváron, szomorúan kell azonban látnunk azt, hogy a mezőgazdasági szakoktatás terén hiányok vannak, mert mezőgazdasági szakiskolát Erdélyben egyetlenegyet sem találtam. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: A földmívelésügyi tárcában!) Amikor a miniszter úr lent járt Erdélyben, megígérte, hogy Székelyföldön és Kalotaszegen háziipari szakiskolákat fog felállítani. Úgy tudjuk, hogy ezeknek felállítása még nem történt meg, pedig rendkívül fontos volna, hogy Székelyföldön ós Kalotaszegen a háziipari szakiskola feláilíttassék. T. Ház! Szomorúan kell megállapítanunk, hogy különösen a lelkész jelöltek, aztán äz orvostanhallgatók száma csökkent és szomorúan kell megállapítanunk, hogy ennek oka elsősorban az anyagiakon múlik. Nagyon fontos és szükséges volna az, hogy ezen a helyzeten különféle intézkedésekkel segítsünk. A segítés egyik módja az volna, hogy különösen azokon az egyetemi fakultásokon, ahol lelkészjelöltek, tanárjelöltek és orvosok tanulnak, sokkal nagyobb legyen a kedvezmény és támogatás, mint más helyeken, mert ma ezekre a kultúrmunkásokra van legelsősorban nagyobb mértékben szükség. Azután szükség volna