Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-224
Az országgyűlés képviselőházának 22Uülése .19 H november 25-én, kedden. 549 (Maróthy Károly: Szívesen lemondunk erről a : politikai csemegéről!). Elnök: Kérem Maróthy képviselő urat, mondjon le a közbeszólásokról! (Helyeslés és derültség a jobboldalon.) Szeder János: ...hanem azért, mert megengedhetetlennek tartja, hogy a fajvédelmi törvények csak a kis zsidókat -sújtsák és mert tűrhetetlennek tartja, hogy a mai időkben különösen fontos helyes kiválogatódás elvét nem egy vállalatnál, azt lehet mondani, konokul és | kihívóan arculverik az egyes vállalati posztok betöltésénél, (Rajniss Ferenc: Ki tartja ezt a bandát?) két nagyfontosságú intézkedést hozott. Az egyik nagyfontosságú intézkedés, ki ; mondja, hogy a vállalatoknál a 24.000 pengőnél nagyobb jövedelmezőségű, állások csak az illetékes miniszter hozzájárulásával tölthetők I be, illetve 24.000 pengőnél magasabb jöve| delmiett csak az illetékes miniszter hozzái j árulásával lehet adni. A másik intézkeí dés, amely a kulcspozíciókra vonatkozik, í a következő. A kormányzat felfogását érS vényesítő értelmiségi kormány biztoson keresztül a vállalatok vezetői szigorú felhívást kap! tak arra, hogy a vállalatok vezetése szempontjából irányadó posztokon lévő zsidókat keresztényekkel cseréljék ki. A gazdasági életben ilyen kulcspozíciónak számító állás vagy tisztség az . elnöki, vezérigazgatói és ügyvezetői tisztségeken kívül a főkönyvelői, üzemi titkári, a fiókfőnöki állás, vagy egyes fontosat) b osztályoknak, mint az anyagbeszerzési, exportés egyéb osztályoknak vezetői állása. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Lásd Chorin!) Meg kell állapítanom, hogy a kormányzatnak e helyes és a fajvédelmi törvények következetes végrehajtására irányuló törekvésével szemben a zsidóság részéről 'konok ellenállás tapasztalható. (Börcs János: Miért nem végeznek vele?) Igazolja ezt az, hogy eddig közel 16.000 esetben tétetett feljelentés a zsidótörvény kijátszása miatt (Maróthy Károly: oé.OOO esetben! — Antal István igazságügymiiiisztériunii államtitkár: 30.000-en felül!), 8500 esetben hozatott marasztaló ítélet, egy és egynegyed millió pengő büntetés és több mint 700 nap szabadságvesztésbüntetés rovatott ki. A zsidóság védekezik a magyar közélet minden teréről való kiszorítása ellen. (Egy hang a szélsőjobboldalon: Eredményesen!) Ez különösen a filmszakmában tapasztalható, (Rajniss Ferenc: Éljen Kulcsár! Ezt kellene a sajtónál is csinálni!) ahol állandóan visszaeső bűnösökkel találkozunk (Rajniss Ferenc: A sajtónál is.) és én ugyanúgy, mint Rajniss t. képviselőtársam, csak Örömömet nyilváníthatom az értelmiségi kormánybiztos űr működése fölött, aki éppen a mai lapokban olvashatóan ezekkel a filmszakmában jelentkező dúvadakkal szemben a kemény szigor elvét alkalmazta és azt remélem, hogy majd az internálótáborok kijózanító élete ezekéit a visszaélőket és a fajvédelmi törvények intézkedéseivel konokul szembehelyezkedő urakat észre fogja téríteni. (Rajniss Ferenc: A Pester Lloydnál is meg kell csinálni!) Amiket az értelmiségi munkanélküliségi kormánybiztos tevékenyeégi köréből elmondtam, azok mind csak számok, csak negatívumok, pozitívum ezzel szemben az a kétségbevonhatatlan tény, hogy kereken 37.000 keresztény magyar testvérünk nyert elhelyezést a közgazdasági életben részben a faj védelmi törvények következtében, részben az értelmiségi urat, méltóztassék az Országos Sajtókamara működését törvényhozási úton szabályozni, vagy ha erre nem lenne egyelőre mód, akkor azt kérném, hogy legalább a Sajtókamara fegyelmi szabályzatát szíveskedjék rendeleti iiton módosítani. T. Ház! A m. kir. kormány a sajtó fajvévelmi szellemben való átalakítása terén kitűnő szolgálatot tett az országnak. Meg kell azonban állapítanom azt, hogy számos szembeötlő, sőt szemetszúró hibát látunk. így például vannak olyan sajtóorgánumok, amelyek mögött vállalatok, részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok állanak. Ezek végrehajtják ugyan az idevonatkozó rendelkezéseket, amenynyiben felelős szerkesztőjüket, vagy az igazgatóságuk tagjait keresztényekkel cserélik ki, háttérben azonban továbbra is ott van a zsidó befolyás. (Gr. Hunyady Ferenc: Ezért kell a részvényreform!) Továbbra is ott áll a zsidó irányítás, miután a részvénytársaságot vagy a korlátolt felelősségű társaságokat ellátó és kiszolgáló tőke továbbra is zsidó. (Maróthy Károly: Hányszor elmondtuk ezt mi! Örülünk, hogy most onnan halljuk!) Arra kérem tehát a távollevő miniszterelnök urat, méltóztassék fokozott figyelmet fordítani ezekre a gyanús sajtókra, szíveskedjék odahatni, hogy a magyar sajtóéletből a zsidó befolyás teljesen és tökéletesen kiküszöböltessék, talán legcélszerűbben akként, hogy nem a lap felelős szerkesztőjének, vagy igazgatóságnak keresztény vagy nem keresztény mivolta, hanem a lapot kiszolgáló tőke milyensége, illetve a lap szelleme legyen irányadó a kérdés elbírálásánál. (Maróthy Károly: Névre szóló részvényeket! - Antal István igazságügy minisztériumi államtitkár: Benne van a sajtó törvénytervezetben, hogy csak névre szóló részvények legyenek! — Elnök csenget.) T. Ház! A magyar újságírás területe az elszakított területek visszatérésével jelentősen és örvendetesen kiszélesedett. Erdély visszatérésévél a magyar ujságírórend hétpróbás magyarokkal gyarapodott, sőt ezek, szegények, a nyolcadik próbát is kiállták, mert amidőn a bécsi döntés után az oláh biztosító búcsút mondott a kapufélfának, akkor véletlenül magánál felejtette erdélyi ujsá'gíró kartársainik évek során át befizetett nyugdíjjárulékait. Erre való különös tekintettel is arra kérem a miniszter elnök urat, méltóztassék a Hirlapírók Nyugdíjintézete részére a tárca keretében felvett j 110.000 peng'őt jelentékenyen felemelni. Megér- ! demli ezt a mai magyar újságírói rend (Helyeslés és taps.), amely legnagyobb részében i — ezt a legteljesebb elismeréssel kell megálla- | pítanom, — hivatása magaslatán áll, amely i sokszor saját anyagi érdekeit félretéve, a toll- I forgatást a nemzetirányítás, a nemzetvezetés j szempontjából minden tiszteletet elismerő módon végzi és amelyről kiállíthatom azt a bizonyítványt, hogy ezekben a nehéz időkben kitűnő szolgálatokat tesz a nemzetnek. (Helyeslés.) T. Ház! Ezen az oldalon is, de az ellenzék egy részén is, kedvelt politikai rágógumi, hogy így mondjam — bocsánat a kifejezésért — az Aladárok, a strómanok, az ejtőernyősök emlegetése. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Rajniss Ferenc: Inkább őket kellene megrágni! — Maróthy Károly: A kormánynak kellene megrágni! — BÖrcs János: Ez nem divat! — Halljuk! Halljuk! jobb felől. — Elnök csenget) A kormányzat nem azért, hogy ettől a kedvenc politikai csemegétől bárkit is megfosszon...