Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-223

Az országgyűlés képviselőházának '223. ülése 1941 november 21-én, pénteken, 5^5 tékben ellentétes irányt vigyünk vagy szolgáljunk. Ez nem lehetséges. Annál is inkább így van ez, mert a miniszterelnök úr is hangsúlyozta nagyon helyesen, hogy a külpolitika csak megnyilatkozása a belső e-rőknek, azok összefoglalása^ és kifelé való képviselése. Tehát nem arról van szó, hogy kifelé képviselünk egy elvet és itthon egy másik rendszert tartunk meg, hanem itt is egy olyan rendszert építsünk ki, amelynek képviselete kifelé is megfelelően és helyesen tud beleilleszkedni az új európai rendbe. (Egy hang a jobboldalon: Így is van!) Ezeket kellett leszögeznem, ami minden magyar embernek pártkülönbség nélkül felfogasa. ! T. Ház! Pár szóval válaszolnom kell Bajcsy-Zsilinszky képviselőtársamnak a finn külpolitikáról és úgylátszik, a finn külügyi költségvetésről tartott beszédére. (Derültség.) Ami a nemzeti függetlenség és szuverenitás elvesztésének azt a rettenetes félelmét illeti, amely belőle kisugárzott, nekem az a meggyőződésein és tapasztalatom, hogy isenki sem kívánja Magyarország függetlenségét és szuverenitását megsérteni, sőt egyenesen sokszorosan hangsúlyozzuk, hogy — hála Istennek — senki sem kíván beleavatkozni a mi magyar ügyünkbe, hanem ezt kizárólag a magyar érdekeknek, a magyar embereknek kell intézniök. A,zt hiszem, túlzott félelem és egy iiemlétező veszedelemmel való viaikodás volt. amit ma itt előttünk bemutatott. De. t. Ház, hogy a későbbiekben fejtegetésemnek logikai alapját megadjam, azt az elvet is le kívánom szögezni, amely mindnyájunk előtt világos volt, hogy a két tengelyhatalom, azok legfőbb szereplője, a Nénietbirodalom és annak vezére. Hitler, az ő politikájával azt bizonyította be, — és ez rendkívül nagy garancia számunkra is — hogy abszolút őszintén dolgozik. (Űgy van! a szélsőbaloldalon.) Nyíltan, egyenesen és őszintén. Ennek az a konzekvenciája, hogy politikánkban mi is abszolút egyenes és nyílt politikát folytassunk. (Helyeslés a szélsőbaíoldalcn.) Szükséges ezt hangsúlyozni azért, mert hiszen a totális beren<dezkedés esetén nemcsak a külpolitikai állásfoglalást, a deklarációkat tekintik, hanem ennek belső konzekvenciáit is nézik és egészen nyilvánvaló, hogy nem a hivatalos külügyi szolgálatot nézik, hanem az ottani nemzeti közvélemény megnézi, hogy idehaza vagy más országokban milyen rendszer alakul ki. Miért van ennek fontossága? Az eddigiekben hallottuk ezt nagyon helyesen, — és a. miniszter úr is megnyugtatott erről — hogy a nagy kérdéseket és Magyarország sorsát is nem azok a kicsiny, nem tudom én, talán tizedrang-ú, vagy századrangú kisemberek fogják eldönteni, hanem azok a nagyok, akikkel a legnagyobb barátságban és jó viszonyban vagyunk. Ezt tudjuk, ez rendjén van, csakhogy mégis jelentősége van annak, amit elmondok, azért, mert igenis az a közvélemény, amely a Németbirodalom vagy az Olaszbirodalom területén kialakult, lehet kedvező vagy kedvezőtlen, vagy lehet olyan talaj, amelyben az ellenségeink által elhintett propagandamagvak magasra nőnek és minket beárnyékolnak. (Űry van! a szélsőbaloldalon.) Tehát igenis yan jelentősége annak, hogy itthon is őszinte, egyenes külpolitikai állásfoglalásnak megfelelő belpolitikát teremtsünk meg. T. Ház! Előttem szólott t. képviselőtársam beszámolt ama tapasztalatairól, amelyeket a legutóbbi időben tett külföldi útjain szerzett. KÉPVISELŐHÁZI XAPLÚ Xí, Őszintén megvallom, szívből örülök különösen ama tapasztalatának, mert én is ezt tapasztaltam egy-két év óta és a legutóbbi időben igen erőteljesen, — hogy Magyarország megítélése a nagy kérdések megoldását illetőleg ezen a szemüvegen át történik. Nem lehet tehát kizárni,^ akármennyire akarná is valaki, lehetetlen kizárni Magyarország megítélése szempontjából belső életünknek például az új Európa, nemzetiszocialista új Európa alaptételei szerinti rendezését. Egészen röviden két kérdésről van, szó: az átépítésről nemzeti szocialista irányban és a zsidókérdésről. Ezt az előttem szólott kormánypárti képviselőtársam is tisztán látta, mert igenis mindjárt ezt szögezik szemünkbe, mihelyt az ember átlépi az ország határait — magam is tapasztaltam nem egyszer — de ez érthető' is, hiszen az új Európa elrendezése va-= lóban a tengelyhatalmak és az egész Európa sorsát intéző Hitler kezében van, ő pedig határozottan, félreérthetetlenül egyenesen megmondotta, hogy az új Európának alappillérei a nemzeti szocializmus, illetőleg ő még részletezte: nacionalizmus és szocializmus és a zsidómentesség. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Ezek alaptételek, ezeket tudomásul kell vennünk, ezeket szem előtt ikell tartanunk. És amikor mi helyes külpolitikát kívánunk folytatná, nyilván nem parancsokat várunk, vagy ahogyan állandóan vádaskodnak, — nem a kormányzat részéről, főként nem a külügyminiszter úr részéről, — de a kisemberek részéről hangzik el az a vád és a másik oldalon is állítjuk minduntalan, hogy itt felkínálkozás folyik, itt lefekvés folyik. Nem erről van szó, hanem arról, hogy mi azzal az őszinteséggel, ahogyan a világ sorsát, Európa sorsát intéző Hitler és a nemzeti szocializmus nézi a kérdéseket, ugyanilyen őszintén érezzük, hogy igenis itt is meg kell teremteni az átalakulájts azért is, hogy egy új életre keljen a magyarság. Tehát nem azért, hogy mi jó fiúk legyünk Berlinben, hanem azért, hogy a magyarság megerősödjék a Duna medencéjében, s hogy elfoglalhassuk és betölthessük azt a szerepet, amelyre bennünket István király óta a sors elrendelt. (Tans a szélsőbaloldalon.) Nem hiszem, hogy volna Magyarországon egyetlen ember is, • aki ne látnia) a magyar erőknek az elmúlt félévszázad alatti hallatlan sorvadását. A ' háború előtti politikának szörnyű, végzetes következménye másfélmillió magyar elvesztése, 1 millió zsidó beeresztése és ezzel a mérleg fajilag megbillent. Ugyanakkor a háború után szintén nem sikerült — be kell vallanunk, nem sikerült •— a magyar fajtát a földbe gyökereztetni, megerősíteni, friss hajtásokat adni. Nem a külügyi tárcához tartozik, de mindenki tudja már, hogy a születések száma hogyan zuhant alá az utóbbi két évtized alatt is. Borzasztó az a százezernyi^ lélek, amely kiesik a magyar élet új nemzedékéből, mind annak következtében, hogy az a politika, amely a háború előtt kitaszította a magyarság egy részét a tengerentúlra, most a sorompók lezárásával • az anyaméhben Ölte rneg a magyar társadalom legjobbjait. Ezt ma mindenki világosan látja és világos az is, hogy amikor a hazatérő testivérnépeket keblünkre öleljük, ugyanakkor tudomásul kell vennünk egyszerű rideg tényként azt, hogy a megnagyobbodott Magyarországban nincs meg a biológiai egyensúly, mert a magyarság szaporodási száma 4—5 ezrelék között van és ugyanakkor a rutén vagy román, vagy egyéb szláv nemzetiségeknél 11—12 ezrelék a szaporodás. • 74