Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-223
Az országgyűlés képviselőházának 2È3. volt a következménye az, hogy az egyes társadalmi rétegek, politikai pártok mindig azok felé a külföldi államok felé néztek és kacsintottak, ahol az ő politikai rendszerüket megvalósítva látták. Ennek lehetett az eredménye az, hogy a külpolitika sok vonatkozásában osz.táh'érdekek szűklátókörű politikájává zsugorodott össze. Sok példát lehetne felhozni erre a történelemből, de hiszen itt játszódott le a szemünk előtt a most dúló háborúban nem egv olyan példa, amely élesen világít rá arra, hogy milyen tragédiához vezethet az ilyen osztályérdekeket szolgáló külpolitika. Gondolok itt Lengyelország és Jugoszlávia esetére. A helyes külpolitika másik követelményéről, amelyet a külpolitika céltudatosságában. világosságában, egyértelműségében és félreértbe tétlenségében jelöltem meg, szintén nem kívánok hosszasabban beszélni, nem kívánok pedig azért, mert ez a feltétel előttünk, nemzetiszocialisták előtt annyira tiszta, hogy feleslegesnek tartom indokolni, nem kívánok azonban azért sem, mert nem óhajtok esetleg valóban külpolitikai érdekeket sérteni. Mégis itt kell kérnem a külügyminiszter urat arra, hogy mindea olyan zavaró momentumot, amely a inj külpolitikánk félreértbetetlenségét veszélyeztetni alkalmas, erős kézzel küszöböljön ki a magyar közéletből. T. Házi Nem akarok konkrét példákat felsorolni, hogy mik azok a zavaró momentumok, de igen kérem a külügyminiszter urat, szóljon a minisztere]nőik úrnak, hogy a miniszter elnök úr kérje meg a belügyminiszter urat. hogy az ő közegei, akik oly kifogástalanul működtek és működnek abban az estben, ha a nemzetiszocialista mozgalommal kell szembeszállni, legyenek legalább • ilyen ügy buzgók akkor is, amikor a suttogó propaganda ezermestereiről van fizó, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) akkor is, amidőn a klubokban és kaszinókban (Gr. Festetics Domonkos: A Kotschild-szalonban!) Adorról és Brennusról hangzanak el beszédek, hatoljanak he ezek a közegek: ugyanolyan ügybuzgalommal és eréllyel» amint behatolnak a mi kis falusi pár 1 helyiségeinkbe, ezekbe a klubokba és kaszinókba is és járjanak el azok ellen is, akik mérgezik az egyetlen lehetséges külpolitikai irányunkat és vonalvezetésünket. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Itt a sajtóra is rá kell mutatnom egv mondattal. Méltóztassék elhinni nekem, hogy az is külpolitikai érdeket veszélyeztet, ha a nemzetiszocialista pártok vagy a nyilaskeresztes párt egy megtévedt tagjáról, vagy valakiről, aki véletlenül tagja volt a nyilaskeresztes pártnak és a büntetőbíróság elé kerül akár közönséges bűncselekménnyel is, .hasábokat ós oldalakat írnak az újságok, egy volt képviselő állítólagos titkárának az esetéről hasábokat találunk a lapokban (Felkiállások a jobboldalon: Ez nem külpolitikai ügy!), de viszont például Müller képviselő úr esetéről lényegesen kevesebbet. (Matolcsy Mátyás: Zsidóról sem lehet írni, az pedig" belejátszik! A zsidó földről nem lehet írni! — Mozgás! — Az elnök csenget!) Amikor az újságokban »A sikkasztó nyilas« címmel jelenik meg újságcikk, jelenjék meg ,»A sikkasztó magyaréletpárti« címmel is, ha ilyen esetek fordulnak elő. {Helyeslés jobbfelől. — Gróf Festetics Domonkos: Semmi ki fogásunk ez ellen! — Incze Antal: Igen? Mondd meg a cenzornakJ — Egy hang a szélsőbaloldalon: Csakhogy nem ez a felfogása a cenzúraése 19 Ul november 21-én, pénteken. 515 nak! — Ineze Antal: Dózsit kinevezzük főcenzornak! Sajtófőnök lesz a Dózsi!) Bár itt a Házban már több alkalommal szó esett erről a kérdésről, kénytelen vagyok én is idehozni az Eckhardt-ügyet (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Annakidején, amikor két; magyar képviselő a legjobb szándéktól indíttatva, a törvényes utat betartva, javaslatot nyújtott be ide a Házhoz, — a Hubay- és Vágó-féle javaslatra célzok — akkor egy orcheszter volt az egész ország. Nagyszerűen megrendezett tüntetések ... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat. hogy ennek a letárgyalt ügynek a külügyi költségvetéssel semmi kapcsolata nincs! Csia Sándor: Most akarom kapcsolatba hozni , Elnök: Tessék rátérni a külügyi tárca költségvetésére. Csia Sándor: Most akarom kapcsolatba hozni. — Viszont ugyanez az orcheszter elmaradt akkor, amidőn az ország külpolitikai érdekeit valóban súlyosan sértő és veszélyeztető Eekhardt-ügy került a szőnyegre és pattant ki. (Felkiáltások a jobboldalon: Már megbélyegeztük! — vitéz Lipcsey Márton: Eleget volt már tárgyalva!) Én is még tárgyalni akarom, (vitéz Lipcsey Márton: És még maga is felhozza! - Maróthy Károly: Sok tanulság van benne!) Amikor Hubay képviselőtársunk első alkalommal hozta ide ezt az ügyet... Elnök: A képviselő urat újból figyelmeztetem, hogy térjen rá a külügyi költségvetés tárgyalására. Csia Sándor: . amikor Eckhardt Tibornak ... Elnök: A képviselő urat harmadszor figyelmeztetem, hogy- térjen a tárgyra. Ha-nem tér rá, meg fogom vonni a szót. Csia Sándor: Most akarok rátérni. Elképzelhetetlennek tartom, hogy az ország külpolitikai érdekeit veszélyeztető ebben a cselekményben kizárólag csak Eckhardt Tibor, a maga személyében vett volna részt, (vitéis Lipcsey Márton: Szóval gyanúsít! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Nagyon kényes ügy ez! — vitéz Lipcsey Márton: Azért ne beszéljen róla! -— Maróthy Károly: Azt gondolja, hogy van takargatni való? — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: A képviselő úrtól a szót megvonom. (Zaj a szélsőbaloldalon — Matolcsy Mátyás: Hallatlan! — vitéz Lipcsey Márton: Megadta a fotográfiát ezzel a beszéddel! — A szélsőbaloldalon ülő népviselők elhagyják az üléstermet.) Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Báró Szentkereszthy Béla! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Balás Károly! Elnök: Balás Károly képviselő urat illeti a szó. Balás Károly: T. Ház! A magyar miniszteri tárcák között a külügyi tárca a legfiatalabb, de azt hiszem, hogy fontosság tekintetében jelenleg különösen elöljár. Annyi kritika hangzik el ebben a tekintetben s annyi nem kellően megválasztott vélemény, hogy ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. A legfontosabb ez a tárca abból a szempontból, hogy nemzeti megerősödésünk nagy ütköző kérdései ma sok; kai inkább bonyolódnak bele a külpolitikai vonatkozásokba, mint azelőtt. Ezzel adva van ennek a tárcának a kényesebb volta is, amelyre figyelemmel kell lennünk. Amikor én